MTI
Itthon is jön a digitális asszisztens
A hazai orvoslásban is hamarosan beköszönthet az a korszak, amikor nem a beteg megy a laboratóriumi leletei után, hanem az egészségi állapotát tükröző adatok mozognak a labor és az őt gyógyító orvosok, vagyis a háziorvosi, a szakorvosi rendelő, netán a kórház megfelelő osztálya között.
Továbbfejlesztik az orvosok terápiaválasztási, gyógyszerfelírási döntéseiben már most is ingyenesen használható segítség, az IQ-Med Intelligens Klinikai Döntéstámogató és Orvosszakértői Rendszer nevű orvosinformatikai programot. A jelenleg működő szolgáltatás után a továbblépést most az hozta meg, hogy a programot kidolgozó szakembereknek sikerült megoldaniuk az ellátás különféle helyszínein lévő, eltérő típusú és korú számítógépek közötti együttműködést.
Eddig ugyanis az orvosokhoz telepített számítógépek inkompatibilitása lehetetlenné tette a rendszeres adatátvitel megszervezését. A továbbfejlesztett intelligens rendszerben viszont ez az akadály elhárult, a csatlakozott háziorvosok egymással, a szakrendelőkkel, a kórházakkal is ki tudják építeni - a titkosított és biztonsági csatornán zajló - elektronikus információs kapcsolatot. Az adatok rendszerezett tárházba kerülnek, ahol bármikor visszakereshetők, és korlátlan ideig megőrizhetők.
"A betegnek nem kell majd a leletért, röntgen- vagy ultrahang felvételért, zárójelentésért visszamennie az orvoshoz, illetve nem kell egyik helyről a másikra magával vinnie a dokumentumokat. Sokkal biztonságosabban és gyorsabban továbbítják majd az információt a számítógépek" - állítja az IQ Med orvosigazgatója, dr. Arnold Csaba. A Budapesti Orvostudományi Egyetem családorvosi tanszékének korábbi vezetője, aki évtizedeken át háziorvosi körzetben dolgozott, azt is elmondta, hogy háziorvosként különösen hasznosnak tartja a rendszert, mert a megelőzésben is eredményesen lehet alkalmazni.
"A Szív és Érbetegség Prevenciós (rövidítve Szép) Program - amit több orvosszakmai szervezet (Motesz, Magyar Hypertónia Társaság, a Nemzeti Szív- és Érrendszeri program) is támogat - még az idén eljut a lakossági felhasználókhoz is" - tette hozzá dr. Farsang Csaba, a Magyar Hipertónia Társaság tiszteletbeli elnöke. A program az egyének általános kockázati tényezőit (vérnyomás, vércukor-, koleszterinszint, haskörfogat, testsúly, dohányzás) képes digitálisan értékelni, és azonnal grafikusan is megjeleníti, hogy az adott életkornak, nemnek megfelelő optimális (elvárható) értékhez képest mekkora az eltérés, milyen nagy a szív-érrendszer betegségek kialakulásának kockázata.
Ötéves periódusokban nyomon lehet majd követni, miként alakul például a koszorúérbetegség rizikója. A program egyénre szabott kezelési tervet készít, és folyamatosan jelzi az egyénnek, hogy egy-egy rossz lelet-értékének módosulásával miként javulnak életkilátási feltételei.
Arnold doktor igen lényeges elemnek tartja, hogy a program méri, milyen munkát végez a beteg a labor értékei javításában, de rögzíti azt is, milyen munkát végez az orvos az egyén gondozásában, a keringési kórok megelőzésében.
Továbbfejlesztik az orvosok terápiaválasztási, gyógyszerfelírási döntéseiben már most is ingyenesen használható segítség, az IQ-Med Intelligens Klinikai Döntéstámogató és Orvosszakértői Rendszer nevű orvosinformatikai programot. A jelenleg működő szolgáltatás után a továbblépést most az hozta meg, hogy a programot kidolgozó szakembereknek sikerült megoldaniuk az ellátás különféle helyszínein lévő, eltérő típusú és korú számítógépek közötti együttműködést.
Eddig ugyanis az orvosokhoz telepített számítógépek inkompatibilitása lehetetlenné tette a rendszeres adatátvitel megszervezését. A továbbfejlesztett intelligens rendszerben viszont ez az akadály elhárult, a csatlakozott háziorvosok egymással, a szakrendelőkkel, a kórházakkal is ki tudják építeni - a titkosított és biztonsági csatornán zajló - elektronikus információs kapcsolatot. Az adatok rendszerezett tárházba kerülnek, ahol bármikor visszakereshetők, és korlátlan ideig megőrizhetők.
"A betegnek nem kell majd a leletért, röntgen- vagy ultrahang felvételért, zárójelentésért visszamennie az orvoshoz, illetve nem kell egyik helyről a másikra magával vinnie a dokumentumokat. Sokkal biztonságosabban és gyorsabban továbbítják majd az információt a számítógépek" - állítja az IQ Med orvosigazgatója, dr. Arnold Csaba. A Budapesti Orvostudományi Egyetem családorvosi tanszékének korábbi vezetője, aki évtizedeken át háziorvosi körzetben dolgozott, azt is elmondta, hogy háziorvosként különösen hasznosnak tartja a rendszert, mert a megelőzésben is eredményesen lehet alkalmazni.
"A Szív és Érbetegség Prevenciós (rövidítve Szép) Program - amit több orvosszakmai szervezet (Motesz, Magyar Hypertónia Társaság, a Nemzeti Szív- és Érrendszeri program) is támogat - még az idén eljut a lakossági felhasználókhoz is" - tette hozzá dr. Farsang Csaba, a Magyar Hipertónia Társaság tiszteletbeli elnöke. A program az egyének általános kockázati tényezőit (vérnyomás, vércukor-, koleszterinszint, haskörfogat, testsúly, dohányzás) képes digitálisan értékelni, és azonnal grafikusan is megjeleníti, hogy az adott életkornak, nemnek megfelelő optimális (elvárható) értékhez képest mekkora az eltérés, milyen nagy a szív-érrendszer betegségek kialakulásának kockázata.
Ötéves periódusokban nyomon lehet majd követni, miként alakul például a koszorúérbetegség rizikója. A program egyénre szabott kezelési tervet készít, és folyamatosan jelzi az egyénnek, hogy egy-egy rossz lelet-értékének módosulásával miként javulnak életkilátási feltételei.
Arnold doktor igen lényeges elemnek tartja, hogy a program méri, milyen munkát végez a beteg a labor értékei javításában, de rögzíti azt is, milyen munkát végez az orvos az egyén gondozásában, a keringési kórok megelőzésében.