SG.hu·

Szoftver fejtené meg a régi iratok titkait

A kódexek és más felbecsülhetetlen értékű művek eddig homályba vesző részleteit szeretnék felderíteni nagy pontosságú íráselemző programok segítségével grazi kutatók.

Az elképzelés ugyan hasonlít a Da Vinci-kód titkai című könyvben és filmben feldolgozott témára, azonban itt nem a titkos, rejtjelezett üzenetek megfejtése a cél. A Stájerország által is támogatott DAmalS (Datenbank zur Authentifizierung mittelalterlicher Schreiberhände) nevű projektben résztvevő szakemberek többek között arra kíváncsiak, hogy egy középkori könyvet vagy kódexet hányan írtak. Ennek kiderítésére jelenleg kizárólag szoftverekkel van lehetőség, ugyanis az emberi szem nem képes az apró elváltozásokat és eltéréseket észrevenni.

A kézírás ráadásul számos más kérdésre is választ adhat. A grafológiának köszönhetően ugyanis a művek megszületése után több száz évvel megállapítható, hogy mondjuk az adott kódex írói milyen személyiségű vagy éppen egészségi állapotú emberek voltak. "A korábbi könyvek elkészítésében általában többen vettek részt. Azonban nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól írásaikat, vagyis nehéz megmondani meddig írta egyvalaki a művet és honnan folytatta a társa" - közölte Wernfried Hofmeister germanisztikával foglalkozó grazi nyelvész.



A DAmalS programban a grazi tudósokon kívül szerepet vállaltak a Joanneum Research nevű cég munkatársai is. A projekt során számítógépes képszerkesztő és -elemző programok, illetve eljárások segítségével igyekeznek megállapítani az egyes alkotások eddig titkos jellemzőit. Első lépésként minden vizsgált kódexet és más dokumentumot digitalizálnak, majd ezek a másolatok bekerülnek a Joanneum Research adatbázisába. Ezután kezdődhet az érdemi munka, amely többek között az egyes írásjegyek karakterisztikai vizsgálatából, majd rendszerezéséből áll.

"Szeretnénk egy olyan rendszert létrehozni, amely az eredmények alapján lehetővé teszi a keresést és a kimutatja az egyezéseket a különböző dokumentumokban. Ez a katalógus később a különböző könyvtárakban őrzött könyvek esetében is alkalmazható lenne. Jelenleg még csak az egyes betűket elemezzük, még arra is fény derül, hogy milyen a pont egy i betűn" - hangsúlyozta Wernfried Hofmeister.

Az első könyv, amit a kutatók a 45 000 eurós program keretében feltérképeznek, a Hugo von Montfort által 1415-ben készített Heidelbergi Kódex. Az már kiderült, hogy a művet minimum 2, de legfeljebb 4 személy írta meg. A szakemberek, akik - a hazánkban is népszerű sorozatra utalva - stílusosan Középkori C.S.I-nak nevezik a munkájukat, most a lelet további jellemzőkre kíváncsiak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Epikurosz2008. 03. 23.. 11:13||#17
Nem beszélve arról, hogy ma már sokan átszoktunk a billentyûzetre, és amikor kézzel újból írnunk kell, elég furcsa az írásunk.
© bvalek22008. 03. 23.. 06:58||#16
Tanultunk egy kis grafológiát. A természettudományos-szakos hallgatókat a gutaütés kerülgette, hogy milyen hablaty alapján vonnak le végsõ következtetéseket emberekrõl, és elkaszálják vele a karrierjüket/sorsukat. Gyakorlatilag a római madárjóslás is exaktabb tudomány, mint a grafológia, Szilvásy féle elmebetegeknek való.

Az írás nem mond el semmit a személyiségrõl, nagyon könnyü volt becsapni a tisztelt szakértõket. Csak annyira szoktak beletrafálni mint a horoszkópok (pl. reggelente álmos...). Az irásképet sokkal jobban befolyásolják neurológiai betegségek vagy hajlamok (pl remeg a keze, pedig a világ legnyugisabb, legmegbízhatóbb embere). Az hogy hogyan, és kitõl, és hány éves korában tanult meg írni, és hogy mennyire ügyes. Meg hogy milyen a papír meg a toll.

Pszichológiát is tanultam. Itt szétválasztanám a klinikai pszichiátriát (akik ott dolgoznak, le a kalappal elõttük), és a minden-máshoz-hülye-voltam-pszichomókusnak-mentem címû zakkant fazonokat. Tanított minket ilyen is, olyan is, meg is volt róluk a véleményünk.
© Aserac2008. 03. 19.. 19:03||#15
A magyar forrásfordításokat nem mondanám kimondottan réginek. Pár éve egy sorozatban kiadták a legjelentõsebbeket (legendák, Képes Krónika, Kézai, Anonymus etc.) méghozzá firss fordítások alapján.
© Epikurosz2008. 03. 19.. 11:37||#14
mi a vád?
© raingun2008. 03. 19.. 11:20||#13
"A korábbi könyvek elkészítésében általában többen vettek részt. Azonban nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól írásaikat, vagyis nehéz megmondani meddig írta egyvalaki a mûvet és honnan folytatta a társa" - közölte Wernfried Hofmeister germanisztikával foglalkozó grazi nyelvész."

Azt hogy melyik részt ki írta, ne egy nyelvész állapítsa meg, hanem egy törvényszéki írásszakértõ...
© raingun2008. 03. 19.. 11:19||#12
"A grafológia zavar egy kicsit, már Karinty is kiparodizálta, nem éppen egzakt tudomány, és ezzel finoman fogalmaztam..."

Még szerencse hogy finoman fogalmaztál, mert is csak ostobának látszol, nem hülyének. A grafológia a pszichológiához hasonlóan teljesen elfogadott, tudományosan bizonyított, exakt tudomány. Kicsit fiatalabb is. Karinty pedig mindent parodizált, nyilván nem egy író véleményét hallgatjuk meg egy tudomány elismertségét illetõen.

Sokan azért hiszik ezoterikus dolognak, mert anno a nem túl mûvelt könyvárusok az ezotéria polcra rakták a könyveket, de most már egyértelmûen a pszichológiánál találhatóak.

Légyszíves legközelebb abba szólj bele, amihez értesz is...
© Epikurosz2008. 03. 18.. 00:36||#11
Tényleg. Fotóshop.
© stremix2008. 03. 17.. 22:36||#10
Ez a rajz kamu. A többi jel süllyesztve van, mármint látszik rajtuk h belemélyednek a kõbe. A kamion meg csak oda van rajzolva. És még egy kicsit nagyra is sikerült a többihez viszonyítva.
© Bagoly0002008. 03. 17.. 17:26||#9
Betonkeverõ<#vigyor>
Azér tudtak valamit az õsi egyiptomiak<#wow1>
© bvalek22008. 03. 17.. 17:12||#8
Engem már csak az foglalkoztat, hogy ki fogja a magyar középkor latin nyelvû forrásait igényesen lefordítani? Mert a mostani fordítások nagyon régiek, és elég gyermeteg, igénytelen nyelven íródtak. Elég égõ, hogy legfontosabb történelmi dokumentumaink gügyögõ népmese nyelven olvashatók magyarul. Pedig a latin eredetit pontos és szabatos jogi fogalmazással írták.