MTI
Szavazás a világ hét természeti csodájáról
Miután tavaly százmillió, interneten és telefonon leadott szavazat alapján kiválasztották "a világ hét új csodáját", a voksolást kezdeményező Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer alapítványi honlapjának közlése szerint az akkori szervezők új szavazást kezdeményeztek, ezúttal a világ hét fő természeti csodájának kijelölésére.
Erre 2008 végéig lehet javaslatot tenni, már eddig is kétszáz jelölés érkezett. A jövő év végéig beérkező jelölések közül a 77 legnagyobb támogatottságú kerül az UNESCO volt főigazgatója, Federico Mayor vezette bizottság elé, ez fogja kiválasztani azt a 21-et, amely közül a szavazók fogják kijelölni a hét győztest.
Lehet javasolni természeti tájat, képződményt, élőhelyet - bekerülhetnek tehát a jelöltek közé állatrezervátumok, erdők, canyonok, fjordok, öblök, vízalatti képződmények, korallzátonyok, hegységek, vízesések barlangok, gleccserek, vulkánok, sivatagok, oázisok, történelemelőtti lelőhelyek, stb. - de például nem jöhet számításba olyan általános jelenség, mint a Golf-áramlat, a madarak vonulása vagy a Tejút.
A new7wonders honlapon megfelelő példaként említik többek közt az ecuadori Galapagos-szigeteket, a svájci Aletsch gleccsert, az oroszországi Bajkál-tót, a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkot, a vietnami Ha Long-öbölt - de bárki tehet javaslatot a jövő év végéig. A 2007. július 7-én lezárult "hét új világcsoda" szavazáson a kínai Nagy Fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichén Itzá, a római Colosseum és az indiai Tádzs Mahal nyerte el azt a minősítést. Bernard Webber azért kezdeményezte a kulturális mozgósítást, mert az ókori világ hét csodájaként nyilvántartott létesítményekből mára már csak az egyiptomi Kheopsz-piramis áll.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) annak idején elhatárolódott a kezdeményezéstől.
Erre 2008 végéig lehet javaslatot tenni, már eddig is kétszáz jelölés érkezett. A jövő év végéig beérkező jelölések közül a 77 legnagyobb támogatottságú kerül az UNESCO volt főigazgatója, Federico Mayor vezette bizottság elé, ez fogja kiválasztani azt a 21-et, amely közül a szavazók fogják kijelölni a hét győztest.
Lehet javasolni természeti tájat, képződményt, élőhelyet - bekerülhetnek tehát a jelöltek közé állatrezervátumok, erdők, canyonok, fjordok, öblök, vízalatti képződmények, korallzátonyok, hegységek, vízesések barlangok, gleccserek, vulkánok, sivatagok, oázisok, történelemelőtti lelőhelyek, stb. - de például nem jöhet számításba olyan általános jelenség, mint a Golf-áramlat, a madarak vonulása vagy a Tejút.
A new7wonders honlapon megfelelő példaként említik többek közt az ecuadori Galapagos-szigeteket, a svájci Aletsch gleccsert, az oroszországi Bajkál-tót, a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkot, a vietnami Ha Long-öbölt - de bárki tehet javaslatot a jövő év végéig. A 2007. július 7-én lezárult "hét új világcsoda" szavazáson a kínai Nagy Fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichén Itzá, a római Colosseum és az indiai Tádzs Mahal nyerte el azt a minősítést. Bernard Webber azért kezdeményezte a kulturális mozgósítást, mert az ókori világ hét csodájaként nyilvántartott létesítményekből mára már csak az egyiptomi Kheopsz-piramis áll.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) annak idején elhatárolódott a kezdeményezéstől.