SG.hu·
A NASA és a Bruce Willis faktor
Egyfajta Armageddonos szájízt kölcsönöz a külső szemlélődők számára a NASA legújabb tervezete, melyben egy földközeli aszteroidára próbálnának asztronautákat eljuttatni.
A küldetés célja igen összetett, a tudományos értékén felül nagy szerepe lenne az űrrepülő hardver tesztelésében, valamint azon technikák kipróbálásában és tökéletesítésében, melyek egy méretes űrkőzet eltérítéséhez szükségesek, ha ne adj' isten egyszer szükség lenne rá.
Rövid távon a tudomány szolgálata az elsődleges szempont, amit egy robotszonda is el tudna végezni, ám a NASA tudományos hivatala szerint érdemes lenne embereket küldeni. Ők amellett, hogy gyorsabban dolgoznak a sokszor körülményes mintavételező egységeknél, belekóstolhatnának egy űrszikla felszínén végzendő munkába, jelentős tapasztalatokkal gazdagítva a NASA tudástárát.
Az aszteroida látogatás az amerikai űrügynökség Constellation programjának égisze alatt fut, melynek fő célkitűzése az emberi jelenlét biztosítása szerte a Naprendszerben. Ennek megfelelően az űrrepüléshez és a leszálláshoz is a Constellation eszközeit vetnék be, melyet a NASA Ames Kutató Központja fejleszt. Ennek egyik eleme a készülő Orion legénységi jármű, ami az oda-vissza utat biztosítaná, ennek lehetőségeit jelenleg egy űrhajósokból, tudósokból és mérnökökből álló munkacsoport elemzi. A kapszula egyaránt alkalmas ember és rakomány szállítására.
A tudományos munkához egy másik tanulmányt, a jelenleg szolgálatot teljesítő marsjárókkal már bizonyító pasadenai Sugárhajtómű Laboratórium automata mintavételező egységét is bevetnék, ami a marskutatás újabb szakaszainak egyik meghatározó hardvere lesz.
Nem véletlen, hogy a NASA ebbe az irányba is nyitni látszik, a közvélemény ugyanis - talán pont a Bruce Willis film hatására - úgy véli az űrügynökség kötelessége, hogy tegyen valamit a Földre veszélyes aszteroidák ellen, és képesnek kell lennie hatékony felszerelést eljuttatni a felszínükre. Az amerikaiak tehát elvárják, hogy a NASA rendelkezzen egyfajta, általuk is csak "Bruce Willis faktorként" emlegetett képességgel, mellyel felül emelkedhetnek az aszteroidák által támasztott fenyegetésen. A tervezet a jelenleg sötétben botorkáló emberi űrkutatás tükrében legalább olyan fantasztikumnak hat, mint az Armageddon című film, azonban ha másra nem is jó, legalább némi megnyugvást jelent a kontinens lakói számára, amolyan jó amerikai módon.
Ha viszont mégis összejönne a projekt és űrhajósok landolnának egy aszteroidán, az újra az űr első számú nagyhatalmává tenné az Egyesült Államokat. Russel Schweickart, egykori Apollo űrhajós szerint jó néhány biztató jel utal arra, hogy véghez vihető az emberi küldetés. Az aszteroidák pályájának eltéríthetőségén dolgozó B612 Alapítvány elnöke az emberi expedíciót megelőző robot Hold-kutatással vont párhuzamot. Mivel az aszteroidákon is lezajlottak már az első ember nélküli egységek látogatásai, így logikusnak tűnik, hogy ugyanaz a séma zajlik majd le, mint a Hold esetében.
A küldetés célja igen összetett, a tudományos értékén felül nagy szerepe lenne az űrrepülő hardver tesztelésében, valamint azon technikák kipróbálásában és tökéletesítésében, melyek egy méretes űrkőzet eltérítéséhez szükségesek, ha ne adj' isten egyszer szükség lenne rá.
Rövid távon a tudomány szolgálata az elsődleges szempont, amit egy robotszonda is el tudna végezni, ám a NASA tudományos hivatala szerint érdemes lenne embereket küldeni. Ők amellett, hogy gyorsabban dolgoznak a sokszor körülményes mintavételező egységeknél, belekóstolhatnának egy űrszikla felszínén végzendő munkába, jelentős tapasztalatokkal gazdagítva a NASA tudástárát.
Az aszteroida látogatás az amerikai űrügynökség Constellation programjának égisze alatt fut, melynek fő célkitűzése az emberi jelenlét biztosítása szerte a Naprendszerben. Ennek megfelelően az űrrepüléshez és a leszálláshoz is a Constellation eszközeit vetnék be, melyet a NASA Ames Kutató Központja fejleszt. Ennek egyik eleme a készülő Orion legénységi jármű, ami az oda-vissza utat biztosítaná, ennek lehetőségeit jelenleg egy űrhajósokból, tudósokból és mérnökökből álló munkacsoport elemzi. A kapszula egyaránt alkalmas ember és rakomány szállítására.
A tudományos munkához egy másik tanulmányt, a jelenleg szolgálatot teljesítő marsjárókkal már bizonyító pasadenai Sugárhajtómű Laboratórium automata mintavételező egységét is bevetnék, ami a marskutatás újabb szakaszainak egyik meghatározó hardvere lesz.
Nem véletlen, hogy a NASA ebbe az irányba is nyitni látszik, a közvélemény ugyanis - talán pont a Bruce Willis film hatására - úgy véli az űrügynökség kötelessége, hogy tegyen valamit a Földre veszélyes aszteroidák ellen, és képesnek kell lennie hatékony felszerelést eljuttatni a felszínükre. Az amerikaiak tehát elvárják, hogy a NASA rendelkezzen egyfajta, általuk is csak "Bruce Willis faktorként" emlegetett képességgel, mellyel felül emelkedhetnek az aszteroidák által támasztott fenyegetésen. A tervezet a jelenleg sötétben botorkáló emberi űrkutatás tükrében legalább olyan fantasztikumnak hat, mint az Armageddon című film, azonban ha másra nem is jó, legalább némi megnyugvást jelent a kontinens lakói számára, amolyan jó amerikai módon.
Ha viszont mégis összejönne a projekt és űrhajósok landolnának egy aszteroidán, az újra az űr első számú nagyhatalmává tenné az Egyesült Államokat. Russel Schweickart, egykori Apollo űrhajós szerint jó néhány biztató jel utal arra, hogy véghez vihető az emberi küldetés. Az aszteroidák pályájának eltéríthetőségén dolgozó B612 Alapítvány elnöke az emberi expedíciót megelőző robot Hold-kutatással vont párhuzamot. Mivel az aszteroidákon is lezajlottak már az első ember nélküli egységek látogatásai, így logikusnak tűnik, hogy ugyanaz a séma zajlik majd le, mint a Hold esetében.