MTI
Demográfiai bomba ketyeg az EU-ban
A társadalom egésze számára eddig példa nélküli kihívást jelent Európa elöregedő népessége, "de ez olyan kihívás, amellyel meg kell birkóznunk és amellyel most kell megbirkóznunk" - vélte állásfoglalásában az Európai Bizottság.
Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos nyilatkozatában kifejtette: - A demográfiai időzített bomba miatti aggodalmat immáron tettekre és reformra kell cserélni. A következő 10 évben még lehetőségünk van a helyzet megoldására. Ne szalasszuk el!
Az EU-országoknak középtávon rendbe kell hozniuk az államháztartásukat, hogy "hatástalanítani lehessen a nyugdíjrendszerekben lévő időzített bombát, amelyet a lakosság elöregedése élesít", figyelmeztetett az Európai Bizottság. Az EU közfinanszírozási helyzetének jövőjéről most elkészült tanulmányban a bizottság úgy véli, hogy a közadósság a GDP 200 százalékát is elérheti 2050-re, ha a kormányok nem vezetnek be sürgősen reformokat. Középtávú államháztartási kiegyensúlyozás esetén is a GDP 80 százalékára nőhet a közadósság az EU átlagában 2050-re a jelenlegi 63 százalékról.
A testület szerint a sikeres harc eszközei a demográfiai megújulás támogatása, több munkahely teremtése és a munkában töltött évek számának növelése, nagyobb termelékenység, a bevándorlók integrálása és a fenntartható államháztartás.
A bizottság öt területen javasol konkrét cselekvést, ezzel is segíteni kívánja a tagállamokat a demográfiai változáshoz való alkalmazkodásban, saját nemzeti adottságaiknak megfelelően. Segítséget kell nyújtani például szerinte az embereknek, hogy egyensúlyt tudjanak teremteni a munka, a család és a magánélet között, hogy ezáltal a leendő szülők annyi gyermeket vállalhassanak, amennyit szeretnének. Javítani kell az idősebbek emberek munkavállalási lehetőségeit, növelni kell a termelékenységet és a versenyképességet mind az idősebb mind a fiatalabb munkavállalók hozzájárulásának értékelésével, ki kell használni a bevándorlás munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatását, és emellett gondoskodni kell az államháztartás fenntarthatóságáról is, hogy az hosszú távon hozzájáruljon a szociális védelem biztosításához.
Spidla szerint az állami közfeladatokat hozzá kell igazítani az új demográfiai adottságokhoz. Például a 30 és 45 év közötti nőkre egyre inkább hármas teher nehezedik: gyermekük van, karriert építenek és gondoskodnak idősödő szüleikről. Az életciklus-szemlélet nézőpontjából az oktatási rendszert és a munkaidő-struktúrát rugalmasabbá kell tenni, hogy támogassák: akik gyermeket szeretnének, akkor vállalhassanak gyermeket, amikor szeretnének. Hozzátette: "fontos, hogy a tagállamok erőteljesen jelezzék a vállalkozások és az állampolgárok számára, hogy változtassák meg elvárásaikat és hozzáállásukat, különösen a munkaerőpiac területén".
Ma minden 65 év felettire négy munkaképes korú ember jut. A csökkenő születési arány, a növekvő várható élettartam és a baby-boom generáció nyugdíjba vonulása azt jelenti, hogy 2050-re ez az arány rosszabbodik, mivel két dolgozó tart majd el egy nyugdíjast. És bár Európa munkaképes korú népességének aránya csökkeni fog, az unióban az általános foglalkoztatási szint az előrejelzések szerint 2017-ig növekszik, köszönhetően annak, hogy több nő és idősebb ember jelenik meg és marad a munkaerőpiacon.
A bizottság szerint Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Portugália és Szlovénia nagy hosszú távú kockázatú ország a közfinanszírozás helyzetében. Közepes kockázatúnak tartja a bizottság a helyzetet Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Máltán, Szlovákiában, Spanyolországban és Nagy-Britanniában.
Alacsony kockázatúnak - vagyis olyan országnak, ahol a többieknél már többet tettek az öregedés hatásainak ellensúlyozásáért, vagy a hiány és a közadósság alacsony - véli a bizottság Ausztriát, Dániát, Észtországot, Finnországot, Lettországot, Litvániát, Hollandiát, Lengyelországot és Svédországot.
Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos nyilatkozatában kifejtette: - A demográfiai időzített bomba miatti aggodalmat immáron tettekre és reformra kell cserélni. A következő 10 évben még lehetőségünk van a helyzet megoldására. Ne szalasszuk el!
Az EU-országoknak középtávon rendbe kell hozniuk az államháztartásukat, hogy "hatástalanítani lehessen a nyugdíjrendszerekben lévő időzített bombát, amelyet a lakosság elöregedése élesít", figyelmeztetett az Európai Bizottság. Az EU közfinanszírozási helyzetének jövőjéről most elkészült tanulmányban a bizottság úgy véli, hogy a közadósság a GDP 200 százalékát is elérheti 2050-re, ha a kormányok nem vezetnek be sürgősen reformokat. Középtávú államháztartási kiegyensúlyozás esetén is a GDP 80 százalékára nőhet a közadósság az EU átlagában 2050-re a jelenlegi 63 százalékról.
A testület szerint a sikeres harc eszközei a demográfiai megújulás támogatása, több munkahely teremtése és a munkában töltött évek számának növelése, nagyobb termelékenység, a bevándorlók integrálása és a fenntartható államháztartás.
A bizottság öt területen javasol konkrét cselekvést, ezzel is segíteni kívánja a tagállamokat a demográfiai változáshoz való alkalmazkodásban, saját nemzeti adottságaiknak megfelelően. Segítséget kell nyújtani például szerinte az embereknek, hogy egyensúlyt tudjanak teremteni a munka, a család és a magánélet között, hogy ezáltal a leendő szülők annyi gyermeket vállalhassanak, amennyit szeretnének. Javítani kell az idősebbek emberek munkavállalási lehetőségeit, növelni kell a termelékenységet és a versenyképességet mind az idősebb mind a fiatalabb munkavállalók hozzájárulásának értékelésével, ki kell használni a bevándorlás munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatását, és emellett gondoskodni kell az államháztartás fenntarthatóságáról is, hogy az hosszú távon hozzájáruljon a szociális védelem biztosításához.
Spidla szerint az állami közfeladatokat hozzá kell igazítani az új demográfiai adottságokhoz. Például a 30 és 45 év közötti nőkre egyre inkább hármas teher nehezedik: gyermekük van, karriert építenek és gondoskodnak idősödő szüleikről. Az életciklus-szemlélet nézőpontjából az oktatási rendszert és a munkaidő-struktúrát rugalmasabbá kell tenni, hogy támogassák: akik gyermeket szeretnének, akkor vállalhassanak gyermeket, amikor szeretnének. Hozzátette: "fontos, hogy a tagállamok erőteljesen jelezzék a vállalkozások és az állampolgárok számára, hogy változtassák meg elvárásaikat és hozzáállásukat, különösen a munkaerőpiac területén".
Ma minden 65 év felettire négy munkaképes korú ember jut. A csökkenő születési arány, a növekvő várható élettartam és a baby-boom generáció nyugdíjba vonulása azt jelenti, hogy 2050-re ez az arány rosszabbodik, mivel két dolgozó tart majd el egy nyugdíjast. És bár Európa munkaképes korú népességének aránya csökkeni fog, az unióban az általános foglalkoztatási szint az előrejelzések szerint 2017-ig növekszik, köszönhetően annak, hogy több nő és idősebb ember jelenik meg és marad a munkaerőpiacon.
A bizottság szerint Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Portugália és Szlovénia nagy hosszú távú kockázatú ország a közfinanszírozás helyzetében. Közepes kockázatúnak tartja a bizottság a helyzetet Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Máltán, Szlovákiában, Spanyolországban és Nagy-Britanniában.
Alacsony kockázatúnak - vagyis olyan országnak, ahol a többieknél már többet tettek az öregedés hatásainak ellensúlyozásáért, vagy a hiány és a közadósság alacsony - véli a bizottság Ausztriát, Dániát, Észtországot, Finnországot, Lettországot, Litvániát, Hollandiát, Lengyelországot és Svédországot.