MTI
Kevés madárinfluenzás esetet hoztak nyilvánosságra?
A madárinfluenzának áldozatul esett 7 tagú indonéz parasztcsalád esete mellett jóval több, emberről-emberre terjedő fertőzés fordulhatott elő, mint amennyit a hatóságok nyilvánosságra hoztak - derült ki a New York Times szakértőinek elemzéséből.
A szám egyelőre valószínűleg csekély, és talán még nem alakult ki a könnyen terjedő mutáns vírus, így nincs küszöbön a világjárvány - vélik a hivatalos adatokkal elégedetlen szakemberek. Az esetekben többségében közeli családtagok az érintettek, illetve olyan nővérek, akik sok időt töltöttek el fertőzöttek mellett. Az Indonézia, Thaiföld, Törökország, Azerbajdzsán, Irak és Vietnam területén lévő fertőzési gócok ténye sötétebb jövőt sejtet a vírus átalakuló képességéről, mint amit - az esetek ritkaságát hangsúlyozva - a közegészségügyiek jeleznek.
A legutóbbi időkig a WHO képviselői 2-3 emberről-emberre való fertőzödésről szóltak, május végén dr. Julie L. Gerberding, az amerikai Betegségellenőrzési Központ (CDC) igazgatója szintén legkevesebb 3 esetet említett. Pár napra rá a WHO szóvivője: Maria Cheng már féltucatról szólt, s hozzátette: nem hinné, hogy bárki biztos számokat tudna mondani.
Dr. Angus Nicoll, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ madárinfluenzával foglalkozó szakértője elismerte, minden bizonnyal alábecsüljük az emberről emberre való terjedés létét. A rendszeresen idézett maréknyi eset rég lezárt ügyekre vonatkozik, mint amilyen például az 1997-es Hong Kong-i ápolónőké vagy a bangkoki hivatalnoké, aki 2004-ben halt meg, miután egy rokon farmján megbetegedett lányát ápolta.
A gócokat nehéz feltérképezni, mert a legtöbbre addig föl sem figyelnek, amíg az áldozat kórházba nem kerül, illetve a kis eldugott falvak lakói eltitkolják az eseteket. Mire Genfből megérkeznek az orvosok, a helyi hatóságok leölték az összes csirkét, és mindent leöntöttek mésszel. A WHO bejelentéseit ráadásul gyakran korlátozza az is, hogy ENSZ ügynökségként, a tagállamok engedélyétől függ, rájuk vonatkozóan mit közölhetnek.
Több góc esetén logikusabb magyarázat, hogy a napokkal egymás után megbetegedő családtagok egymástól kapták el a fertőzést, és nem ugyanattól a beteg szárnyastól, írja a New York Times. Dr. Henry L. Niman, Pittsburgh-i biokémikus azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hetekig érvelt az interneten amellett, hogy legalább 20-30 ember-ember közötti fertőzés már biztosan történt, hiszen sok közleményben nincs pontos dátum, de ha 5 napot említenek, az egybevág az influenzavírus inkubációs (2-5 nap) idejével.
Miközben a közegészségügyi szakemberek kellemetlennek tartják dr. Niman érvelését, megfigyelései hatására mégis változtatnak álláspontjukon. Legutóbb például egy indonéz eset kapcsán: a WHO először arra hivatkozott, hogy a nem eléggé megfőzött disznóhús fertőzte meg a családot, ám dr. Niman kimutatta, a házigazda két nappal a közös étkezés előtt már beteg volt, az utolsó rokon pedig két héttel később betegedett meg. A biokémikus, a WHO hivatalnokokkal szemben, nem laboratóriumi adatokra, meg adott ország szakminisztere által átfésült adatokra alapoz, hanem a helyi lapokra, rádióriportokra. Internetes szoftver segítségével lefordítja és egyezteti a családneveket és egybeveti a betegség kezdetének és a halál beálltának időpontját.
Dr. Niman szerint szaporodnak a fertőzési gócok - 36 halálesettel, Indonézia, maga mögé utasítva Vietnamot, a világ legsúlyosabban érintett országa lett. Az ENSZ elsőszámú influenza szakértője úgy véli, bár néhány magyarázatra szoruló eset nyilván ember-ember közötti fertőzésre utal, a jelenleg 3-as szinten álló riasztási rendszert (ami azt jelenti, hogy nincs, vagy igen csekély az emberi átvitel esélye) még nem kell a 4-es szintre emelni. Erre akkor kerülne sor, ha a vírus már annyira mutálódott, hogy a csak röviden érintkező emberek egymás közötti megfertőződésére is mód nyílna, mint az egyszerű "nátha"-influenza esetén. 6-os szintet kellene elrendelni, ha megkezdődne a világjárvány.
A WHO szakértője: Maria Cheng szerint, attól függetlenül, hogy ma több góc létezik, a 3. szinten marad a riasztás mindaddig, amíg a vírus magától elpusztul. Ma, úgy véli, ez a helyzet. Bár meglehetősen szubjektív annak megítélése, hogy a vírus milyen hatékony, ha a jelenleginél gyakoribb lesz a fertőzés, a WHO tovább emeli a készültségi szintet, ígéri a madárinfluenza-szakértő.
A szám egyelőre valószínűleg csekély, és talán még nem alakult ki a könnyen terjedő mutáns vírus, így nincs küszöbön a világjárvány - vélik a hivatalos adatokkal elégedetlen szakemberek. Az esetekben többségében közeli családtagok az érintettek, illetve olyan nővérek, akik sok időt töltöttek el fertőzöttek mellett. Az Indonézia, Thaiföld, Törökország, Azerbajdzsán, Irak és Vietnam területén lévő fertőzési gócok ténye sötétebb jövőt sejtet a vírus átalakuló képességéről, mint amit - az esetek ritkaságát hangsúlyozva - a közegészségügyiek jeleznek.
A legutóbbi időkig a WHO képviselői 2-3 emberről-emberre való fertőzödésről szóltak, május végén dr. Julie L. Gerberding, az amerikai Betegségellenőrzési Központ (CDC) igazgatója szintén legkevesebb 3 esetet említett. Pár napra rá a WHO szóvivője: Maria Cheng már féltucatról szólt, s hozzátette: nem hinné, hogy bárki biztos számokat tudna mondani.
Dr. Angus Nicoll, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ madárinfluenzával foglalkozó szakértője elismerte, minden bizonnyal alábecsüljük az emberről emberre való terjedés létét. A rendszeresen idézett maréknyi eset rég lezárt ügyekre vonatkozik, mint amilyen például az 1997-es Hong Kong-i ápolónőké vagy a bangkoki hivatalnoké, aki 2004-ben halt meg, miután egy rokon farmján megbetegedett lányát ápolta.
A gócokat nehéz feltérképezni, mert a legtöbbre addig föl sem figyelnek, amíg az áldozat kórházba nem kerül, illetve a kis eldugott falvak lakói eltitkolják az eseteket. Mire Genfből megérkeznek az orvosok, a helyi hatóságok leölték az összes csirkét, és mindent leöntöttek mésszel. A WHO bejelentéseit ráadásul gyakran korlátozza az is, hogy ENSZ ügynökségként, a tagállamok engedélyétől függ, rájuk vonatkozóan mit közölhetnek.
Több góc esetén logikusabb magyarázat, hogy a napokkal egymás után megbetegedő családtagok egymástól kapták el a fertőzést, és nem ugyanattól a beteg szárnyastól, írja a New York Times. Dr. Henry L. Niman, Pittsburgh-i biokémikus azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hetekig érvelt az interneten amellett, hogy legalább 20-30 ember-ember közötti fertőzés már biztosan történt, hiszen sok közleményben nincs pontos dátum, de ha 5 napot említenek, az egybevág az influenzavírus inkubációs (2-5 nap) idejével.
Miközben a közegészségügyi szakemberek kellemetlennek tartják dr. Niman érvelését, megfigyelései hatására mégis változtatnak álláspontjukon. Legutóbb például egy indonéz eset kapcsán: a WHO először arra hivatkozott, hogy a nem eléggé megfőzött disznóhús fertőzte meg a családot, ám dr. Niman kimutatta, a házigazda két nappal a közös étkezés előtt már beteg volt, az utolsó rokon pedig két héttel később betegedett meg. A biokémikus, a WHO hivatalnokokkal szemben, nem laboratóriumi adatokra, meg adott ország szakminisztere által átfésült adatokra alapoz, hanem a helyi lapokra, rádióriportokra. Internetes szoftver segítségével lefordítja és egyezteti a családneveket és egybeveti a betegség kezdetének és a halál beálltának időpontját.
Dr. Niman szerint szaporodnak a fertőzési gócok - 36 halálesettel, Indonézia, maga mögé utasítva Vietnamot, a világ legsúlyosabban érintett országa lett. Az ENSZ elsőszámú influenza szakértője úgy véli, bár néhány magyarázatra szoruló eset nyilván ember-ember közötti fertőzésre utal, a jelenleg 3-as szinten álló riasztási rendszert (ami azt jelenti, hogy nincs, vagy igen csekély az emberi átvitel esélye) még nem kell a 4-es szintre emelni. Erre akkor kerülne sor, ha a vírus már annyira mutálódott, hogy a csak röviden érintkező emberek egymás közötti megfertőződésére is mód nyílna, mint az egyszerű "nátha"-influenza esetén. 6-os szintet kellene elrendelni, ha megkezdődne a világjárvány.
A WHO szakértője: Maria Cheng szerint, attól függetlenül, hogy ma több góc létezik, a 3. szinten marad a riasztás mindaddig, amíg a vírus magától elpusztul. Ma, úgy véli, ez a helyzet. Bár meglehetősen szubjektív annak megítélése, hogy a vírus milyen hatékony, ha a jelenleginél gyakoribb lesz a fertőzés, a WHO tovább emeli a készültségi szintet, ígéri a madárinfluenza-szakértő.