SG.hu·

Elindult a harmadik űrturista

Szombaton helyi idő szerint délelőtt 9 óra 55 perckor elindult a bajkonuri kozmodromból a Nemzetközi Űrállomás 12. legénysége és a világ harmadik űrturistája. Gregory Olsen, amerikai üzletember és tudós 10 napot fog eltölteni az ISS fedélzetén.

A jegyárat nem hozták nyilvánosságra, ám hírügynökségi értesülések szerint az elektromos szenzorok szakértője 20 millió dollár körüli összegért váltott magának helyet a Szojuzon és az űrállomáson, ahol több kísérletet is el kíván végezni. A New Jersey-i központú Sensors Unlimited 60 éves vezérigazgatójának útitársai az űrállomás új parancsnoka, az amerikai William McArthur és orosz kollégája, Valerij Tokarev, repülőmérnök, akik az április óta szolgálatot teljesítő Szergej Krikalev és John Phillips párost váltják.


Rakétájuk kilenc perccel a kilövés után állt Föld körüli pályára, miközben három gyorsító fokozatot hagytak maguk mögött. A tervek szerint hétfőn hajnalban érik el az űrállomást, ahol a Szojuz automatikusan dokkol be az ISS Pirs moduljába. Olsen cége nagy érzékenységű filmeket és fényképezőgépeket gyárt, valamint együttműködik a NASA-val is.


Az új Sensor Unlimited felszerelések súlytalanságban való tesztelése mellett Olsen több saját maga által tervezett kísérletet is végre fog hajtani, éppen ezért ő nem űrturistának, inkább "űrrepülésben résztvevőnek" nevezi magát, illetve Tokarev is mint tudományos kutató hivatkozik rá. Olsen visszautasította az asztronauta megnevezést is, mivel szerinte ehhez a titulushoz jóval nagyobb szakértelem szükségeltetik, mint amivel ő maga jelenleg rendelkezik. McArthur kapitány már nem számít újoncnak az űrállomásokon: az 54 éves, nyugalmazott ezredes háromszor repült az űrsiklóval, egyszer az ISS-re, egyszer a Mir űrállomásra. Tokarev, aki 52 éves és jelenleg is ezredesi rangban szolgál az orosz légierőnél, mindössze egyszer jutott el eddig az űrbe, akkor is egy amerikai űrsikló fedélzetén.

Az új legénység két-három űrsétát fog elvégezni, eszközöket állítanak be, és karbantartó munkát végeznek a fedélzeten. McArthurnak is lesz tudományos feladata, Tokarevvel közel négy tucat kísérletet végeznek el az űrállomáson, illetve időt szakítanak egy instant tészta reklámfilmjére is, melyet egy japán tv-csatorna felkérésére forgatnak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© joofiu172005. 10. 12.. 11:11||#48
jah mikor nrkrm lesz 20 millo felesleges dollarom en is felmegyek majd...
© Achilles2005. 10. 10.. 23:27||#47
Lehet nem véletlen volt :D
Arra voltam kiváncsi õ mit ért gravitáció alatt.
© BiroAndras2005. 10. 08.. 22:05||#46
Nagyjából meg is válaszoltad a saját kérdésedet.
Az alap gondolatkísérlet úgy szól, hogy ha egy zárt liftben vagy nem tudod eldönteni, hogy egyhelyben állsz s gravitációs erõ hat rád, vagy gyorsulsz, és nincs gravitáció.
Ebbõl Einstein arra következtetett, hogy amikor egy testre csak a gravitáció hat, akkor valójában nem gyorsul semerre, csak a tér görbültsége miatt látszik úgy. Amikor pedig gravitációs térben valami megtartja a testet, akkor az valójában folymatosan gyorsul, és ezt lehet gravitációs erõként érzékelni.
© Achilles2005. 10. 06.. 18:13||#45
Mit értesz gravitáció alatt? Az erõt vagy a gyorsulást?
A gravitációs gyorsulást "érezni" mert hisz épp emiatt zuhan a föld felé. Amit nem érezni az a gravitációs erõ mert hogy "se nem huzza se nem nyomja az alátámasztást". Amugy szerintem a gyorsulást közvetlenül nem is érzékelheted, inkább az abból keletkezõ erõt.
© BiroAndras2005. 10. 06.. 17:37||#44
"Úgy tudtam, hogy mikrogavitációs kísérleteket is folytatnak az ISS-en..."

Ha pályán van azu állomás, akkor belül nem érzékelhetõ a gravitáció. Lényegében folyamatosan zuhan a Föld felé, csak mindíg elvéti. Erre a jelenségre alapozta Einstein az általános reativitás elméletet (miszerint gyorsulás=gravitáció).
© Achilles2005. 10. 06.. 01:20||#43
Tényleg naív vagy! :) Tény hogy hülye neve van és könnyen félreérthetõ. De tényleg csak nagyon durván számolj egy kicsit.
Ha a tömegközéppontra kiszámolod 'g'-t akkor kb 9,81 et kapsz. Igen ám de a föld felszine kb6700km re van a közééponttól(sac nem tom pontosan mennyi) na már most szerinted ez 150-200km-er alatt ez mennyire fog lecsökkeni?(3% os magasság változás szerinted mennyi 'g' változást okoz?)

Atom: bocsi nem a jószándékodban kételkedem csak elegem van a képmutatásból, hogy "mennyire aggódom a szegények miatt" miközben ül a tv/számítógép elött és chips-et majszol. No nem mintha én sokat tettem volna a szegényekért de legalább nem azzal foglalkozom, hogy ki mire költi a pénzét.
Anteris nek azért egy valamiben igaza van nem kajára kell nekik a pénz mert az nem old meg semmit.

Bocsi de egy kicsit bosszant az a hozzállás hogy ne csináljunk addig semmit mig a világon minden szegénységi kérdést meg nem oldunk, meg hogy mennyivel hasznosabban el lehet költeni a pénzt.

A tudománynak fejlõdnie kell (márpedig az ûrturizmus, a magántõke bevonásával talán kirángathatja az ûrkutatást a több mint 25éve tartó stagnálásból), és a fejlõdés megoldja/megoldhatja a szegénységet. Azon viszont el lehet vitatkozni, hogy hol van az egyensúly a kettõ között.
© Atomreaktor2005. 10. 04.. 15:28||#42
Jó a hozzáállásod, hallod-e?:)
De azért ez nem egészen így van...
Kicsit elgondolkozhatnál mélyebben is, másokra is gondolva...
© Cat2005. 10. 04.. 03:52||#41
Kapcsold össze ezt a kettõt:

Moszkva, 2005. október 3., hétfõ (MTI/Reuters) - Oroszország nyersolaj kitermelése napi 9,53 millió hordóval, 40 ezer hordós emelkedéssel augusztushoz képest újabb rekordot ért el a Szovjetunió felbomlása utáni években. Az energetikai minisztérium hétfõi közlése szerint a termelés 0,4 százalékkal nõtt augusztushoz képest, amikor szintén (napi 9,49 millió hordóval) rekordot állított fel.

---------------------------

Moszkva, 2005. szeptember 28., szerda (MTI/Reuters) - Oroszország jövõre 15 milliárd dollár küladósságot készül visszafizetni határidõ elõtt, bár ehhez néhány hitelezõ országgal még meg kell állapodni a feltételekben, mondta az orosz pénzügyminiszter szerdán. Ez 5 milliárd dollárral több annál, mint amit Oroszország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti ülésén bejelentett.
<...>
Az orosz kormányfõ ugyanakkor a konferencián hangsúlyozta: Oroszország a napi állami kiadások fedezésére nem fogja kiüríteni stabilizációs alapját, amelyben immár 30 milliárd dollárnyi összeg halmozódott fel az óriási olajjövedelmek nyomán. Mihail Fradkov ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy néhány képviselõ infrastruktúrális korszerûsítésekre szeretné felhasználni az alapban felhalmozódott pénzt.

© [NST]Cifu2005. 10. 04.. 00:47||#40
Az az "ennyi" pénz az nem túl sok. Gyakorlatilag évi ~600 millió dollárból élt eddig az orosz ûrkutatás - Ennyit a NASA esetén egy komolyabb ûrszondára költenek el. Egy Progresz felküldése ~22-25 millió dollár, egy Szojuz felküldése cirka 40-50 millió dollárjukba kerül. Szóval a helyzet az, hogy az ISS-el kapcsolatos személyzettel ellátott küldetéseken kívûl semmire sem volt pénzük. Orosz tudományos mûholdak nem nagyon vannak. Nincs rá pénz. A különféle, szovjet érából maradt dolgokat igyekeztek megõrizni, vagy tovább vinni, de a pénzhiány erre is rányomta a bélyegét - az orosz ûrsikló program gyakorlatilag szétrohadt, ami pedig még megmaradt, azt egy roskatag tetõszerkezet nyomta agyon. A hajdan volt félelmetes Enyergia hordozórakéta senkinek sem kellett, és az új hordozórakéták (Angara, Onega, Bajkal) megépítésére és fejlesztésére évek óta nem sikerült elég pénzt összekalapozni.

A Kliper ûrsikló esetén is az ESA beszállását valóságos csodaként értékelték, pedig az amerikai ûrprogramokhoz hasonlítva a fejlesztése nevetséges összegbe kerül (mintegy 200 millió dollárba - becslések szerint).

Szóval hogy folyamatosan fejlesztenek, az túlzás. Vagy egy csomó tervük, és csinálnak újabb terveket - aztán megpróbálnak valahogy támogatókat, befektetõket keresni, általában kevés sikerrel...
© Kryon2005. 10. 04.. 00:25||#39
1-Annyira azárt nem kapkodják el....
2-Oroszország gyakorlatilag a kõolajból él,aminek az árfolyama az elmúlt öt évben kb. 3-4 szeresére emelkedett.....