Hunter
Egy új űrkorszak születése
"Ez a kezdet vége" - mondta Gregg Maryniak, az X-díj Alapítvány vezérigazgatója nem sokkal azután, hogy a Brian Binnie által repült SpaceShipOne megnyerte a 10 millió dolláros díjat. Az Alapítvány ugyanis ezzel még nem zárta le ténykedését, hanem amint arról már korábban is szót ejtettünk, szeretnének megkezdeni egy évenként megrendezésre kerülő eseményt, az úgynevezett X-díj kupát. A sorozat 2006-ban veszi kezdetét, így az "űrnagydíjból" azok a csapatok is profitálhatnak, akik lecsúsztak a 10 millióról.
A helyszín Új-Mexikóban lesz, a Las Cruces város mellett fekvő Délnyugati Területi Űrkikötőben. A 10 napos rendezvényen a csapatok több kategóriában versenghetnek, mint a leggyorsabb repülés, a legnagyobb magasság, a legtöbb szállított utas, sőt még a közönség részéről a legtetszetősebbnek ítélt gép is kaphat díjat, mondta Peter Diamandis, az Alapítvány alapító elnöke. A kupa elsődleges törekvése azon hiedelem eloszlatása, mely szerint egy átlag ember élete során soha nem juthat el az űrbe.
Eközben az X-díj Alapítvány az űrturizmusban elért sikere után már más területek innovációinak beindításai felé kacsintgat. A World Technology Networkkel közösen olyan területek fejlődését kívánják elősegíteni, mint a gyógyászat, a szállítás, az energia és a nanotechnika. Az első WTN-X díj hat hónapon belül kerül kitűzésre.
Burt Rutan azonban már túl is jutott az ünneplés mámorán, ugyanis nem sokkal a SpaceShipOne földet érése után a főtervező máris bejelentette, hogy nem lesz ideje a tétlenkedésre. A tinta még alig száradt meg azon a szerződésen, amit szeptember 27-én hozott nyilvánosságra Sir Richard Branson és Paul Allen, akik cégeiken, a Virgin Groupon és a Mojave Aerospace Ventures-ön keresztül megvásárolták a Rutan által vezetett Scaled Composites technológiáját, hogy kifejleszthessék a világ első magán űrhajó flottáját. A szerződésen kívül egy szándéknyilatkozatot is aláírtak, mely szerint a technikát egy új, fizető utasokat szállító, két óra elmúltával már asztronautákat visszahozó űrhajó építésére használják.
"Azért támogattam anyagilag a SpaceShipOne fejlesztését, mert óriási lehetőséget láttam arra, hogy bebizonyítsam, az űrutazás egy nap elérhető távolságba kerül a magánemberek számára is" - nyilatkozott Allen. "A Virginnel kötött megállapodás a SpaceShipOne koncepció következő állomását jelenti, és valószínűleg még több hasonló megállapodás követi."
A Virgin létrehozta a Virgin Galactic nevű céget, amit Branson a világ első kereskedelmi űrturizmus szervező cégeként álmodott meg. A Virgin Galactic 2005-tel kezdődően szándékozik megnyitni a kaput az ügyfelek számára. A szükséges biztonsági és hivatali engedélyek megszerzése függvényében a cég 2007-től indítana repülőutakat. Branson tervei szerint egy öt gépből álló flottával kezdenek, melyek egyenként öt-öt utas szállítását teszik lehetővé. A flotta első gépe a VSS Enterprise lesz, első repülésén mind Rutan, mind Branson a fedélzeten fog tartózkodni.
Az X-díj győztes gép tervezője és szellemi atyja miután több tudományos kísérletekre vonatkozó ajánlatot visszautasított kijelentette, hogy űrrepülőjét csak az emberek vehetik igénybe, kísérletezésre nem adja. Rutan tehát látszólag teljes mértékben elkötelezte magát a Virgin mellett, pedig a tudósok - mivel az űrsikló repülések kiesése óta nem nyílik alkalmuk nulla vagy mikrogravitációs körülmények közötti kísérletek elvégzésére - nagy reményeket fűztek a szuborbitális géphez. Rutan és Allen azonban még az amerikai kormánynak is nemet mondott.
Rutan szeretné, ha gépe a kereskedelmi űr-utasszállítógépek új szériájának tesztplatformjaként szolgálna, és ha teljesítette a rá rótt feladatot végül a másik általa tervezett gép, a Repülési és Űr Múzeumban kiállított Voyager mellé kerülne, ami 1986-ban elsőként repülte körbe a Földet üzemanyag felvétel nélkül. "Azt akarom, hogy csapatom a lehető legjobb űrturista jármű kifejlesztésére koncentráljon, ne egy-egy kísérleti repülésre, ami után ki tudja mennyi ideig kell várnunk arra, hogy valaki megtegye a következő lépést" - mondta. A Virgin Galactic utasai magasabbra fognak jutni, mint az X-díjat elnyerő pilóták. Rutan célja a 112 kilométeres magasság elérése, ami az utasoknak 7 percnyi súlytalanságot garantál. A Virgin egyezsége Rutannal és Allennel nem kizárólagos, bár a nagy beharangozás közepette sokan elsiklanak felette, de a Mojave Aerospace Ventures négy-öt másik cég ajánlatával is foglalkozik. Az űrrepülőgépek minden esetben a SpaceShipOne technikán alapulnak, azonban a külsejük merőben különböző lesz.
A Virgin Galactic 100 millió dollár körüli összeget tervez befektetni az űrhajókba és a földi infrastruktúrába. Rutan és Branson szerint az űrturizmus legalább százszor biztonságosabb lesz, mint bármely korábbi emberi űrrepülés, és semmivel sem jelent nagyobb kockázatot, mint az utasszállító repülőgépek elterjedésének kezdeti időszakának repülései. A VSS Enterprise jegyei nem lesznek olcsók, mivel egy szuborbitális repülésért 190 000 dollárt (kb. 38 millió forintot) kell fizetniük a vállalkozó kedvűeknek, ami magában foglalja a kiképzési napok költségeit is. A Virgin Galactic szóvivője sietve hozzátette, hogy jelenleg az Egyesült Államok által az adófizetők pénzéből épített és fenntartott űrrepülőkön egy ülés több mint 15 millió dollárba kerül.
Brian Binne, Paul Allen és Burt Rutan
A Virgin Galactic célja a befektetett pénzek visszaforgatása, aminek köszönhetően néhány éven belül egyre kisebb összegbe kerülnek az űrutazások. "A nyereséget is visszaforgatjuk, hogy valóra válthassuk Burt orbitális repülésekről szőtt álmait és egy napon, remélhetőleg még a mi életünkben, szeretnénk megnyitni egy Virgin hotelt az űrben" - magyarázta Branson.
Az űrturizmus sorsát, különösen a befektetők körében való tündöklését vagy bukását, valószínűleg az állami hatóságok és a rakétafejlesztők között a szabályozás körül zajló tárgyalások üteme és végeredménye fogja eldönteni. A Szövetségi Repülési Hivatal vezetője, Marion C. Blakey múlt héten meglátogatta az SpaceShipOne otthonával szomszédos Xcor Aerospace rakétafejlesztőit. Blakey az új iparággal való együttműködésükről beszélt és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Egyesült Államok világviszonylatban vezető szerephez jusson az űrturizmus színterén.
Mindezek mellett azonban azt is egyértelművé tette, hogy a hivatal első számú feladata az átfogó biztonsági kérdések megoldása és betartatása. "Elsődleges célunk a repülésekben részt nem vevők biztonságának garantálása. Biztosítanunk kell, hogy az ágazat növekedésével és fejlődésével egy ütemben mi is mindent megtegyünk a légterek alatt élők megóvása érdekében, és meg kell értetni az űrbe utazókkal is a kockázatokat" - mondta. "Meggyőződésem, hogy jó pár évig még nem lehet kockázatmentesnek tekinteni ezt az üzletet."
Az Xcor elnöke, Jeff Greason - aki maga is szeretne egy rakétarepülőt kifutópályára állítani - csak annyit mondott el a kormányzattal folytatott tárgyalásokról, hogy ugyan már elég messzire eljutottak, azonban még rengeteg kidolgozandó pont áll előttük a szabályozás mezején. Greason teljes mértékben egyetért abban, amit a szabályzók is szorgalmaznak, miszerint az utasoknak megfelelő mennyiségű információt kell szolgáltatniuk a rájuk váró kockázat felmérése érdekében, ám határozottan külön választaná a repülésben résztvevők és a passzív lakosság kockázatának elbírálását.
"Akik nem vesznek részt az űrrepülésben, azok számára garantálni kell a legmagasabb fokú biztonságot. Nem léphet fel semmilyen tényező, ami kitenné őket egy olyan mérvű kockázatnak, ami teljesen más, mint az élet eddigi területein tapasztaltak" - magyarázta. "Ugyanakkor a repülésben résztvevők, azok, akik egész életükben erről álmodtak és önszántukból teszik kockára életüket és vagyonukat az űr határvonalának átszelésére, azokra rá kellene hagyni a kockázat felvállalását addig, amíg tisztában vannak azzal, mibe vágtak bele."
Blakey úgy véli, nagyon különbözően látják a kockázatot, utalva itt Rutan kijelentésére is. Greason szerint azonban a kereskedelmi űrutazás sikerességéhez a hatóságoknak is meg kell változtatniuk eddigi nézeteiket. "A klasszikus szabályzási nézőpont, miszerint 'azt fogjuk itt is alkalmazni, amit a többi jól bevált személyszállítási járművek esetében', az nem fog működni" - mondta. "Paradoxonnak tűnik, de a nagyobb biztonság érdekében nagyobb szabadságot kell kapnunk a kísérletezésre, mivel csak így tudjuk megállapítani, melyik megközelítés vezet magasabb fokú biztonsághoz."
Ót éven belül a Virgin Galactic 3000 új asztronautát szeretne faragni számos ország polgáraiból.
Letölthető videók (Windows Media Player, mentése jobbklikk, mentés másként):
