A Földet is elérte az eddigi legnagyobb kozmikus robbanás
Felejtsük el a Függetlenség napja vagy a Világok háborúja által felvázolt fenyegetéseket. Egy decemberi kozmikus robbanás bebizonyította, hogy Földünkre nagyobb veszélyt jelenthet valós űrbeli környezete, mint egy idegen civilizáció támadása.
A Tejútrendszerben bekövetkezett gammakitörés egy pillanatra túlragyogta a teliholdat, és 50 ezer fényévnyi távolsága ellenére is beszakította a Föld ionoszféráját. Ha ez a jelenség 10 fényévnyire esik meg, akkor az jelentős pusztítást végzett volna az ózonrétegben, a megnövekedő sugárzás pedig katasztrofális következményekkel járt volna az élővilágra nézve. "Csillagászatilag nézve a robbanás a hátsó udvarunkban zajlott le. Ha mindez a nappaliban történt volna, akkor igen komoly bajban lennénk" - szemléltette az eseményt Bryan Gaensler, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa, az eseményt leíró tanulmány szerzője.
Az eseményről két kutatócsapat is beszámolt a sajtó képviselőinek a NASA főhadiszállásán és várhatóan számtalan publikáció fog napvilágot látni az eset kapcsán.
A minden eddiginél erősebb kitörést 2004. december 27-én észlelték, ami galaxisunk egy elzárt, különleges neutroncsillagából, a Nyilas csillagképben található SGR 1806-20-ból érkezett. "Ez valószínűleg olyan esemény volt, ami az életben csupán egyszer esik meg mind a csillagásszal, mind a neutroncsillaggal" - mondta David Palmer, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatója, aki a robbanás űrből történt megfigyeléséről írt értekezést. "Mindössze két nagy kitörésről tudunk az elmúlt 35 évben, a decemberi azonban ezeknek a százszorosa volt."
A neutroncsillagok összeomlott csillagokból alakulnak ki, sűrűségük rendkívül nagy, gyorsan forognak, erős a mágneses terük és mindössze 25 kilométer körüli az átmérőjük. Az SGR 1806-20 egy különleges példány, egy úgynevezett magnetár, ami szokatlanul erős mágneses mezővel bír: a Föld-Hold távolság feléről képes lenne elbánni a mágneskártyáinkon tárolt összes információval. Galaxisunkban mindössze 10 magnetárról tudunk a számtalan neutroncsillag között. "Szerencsére a Föld közelében nincsenek magnetárok. Egy ilyen néhány billió kilométeren belüli robbanás tönkretenné a napunkat" - mondta Yosi Gelfand, a tanulmány társszerzője.
A magnetár erős mágneses mezeje hozza létre a gammakitörést egy olyan folyamatban, melyben a mágneses erővonalak átrendeződnek, hatalmas energiát szabadítva fel. Ugyanez a folyamat eredményezi a jóval kisebb léptékű napkitöréseket is.
"Ez az "idõ" izé is csak a mi kis agyukból pattant ki, az egyik alappillére az összes további fizikai elméleteknek erre (és persze másra is) vonatkozóan."
Ezt nem egészen értem. Mi a baj az idõvel? Nem bonyolult dolog ez, tudjuk, hogy a fégy sebessége egy véges érték, következésképp a fénynek valamennyi idõre van szüksége, hogy a távolságokat megtegye, és ennek egyenes következmény, hogy ha nagyon távolra nézünk, akkor az a fény, amit látunk sok idõvel ezelõtt indult el, tehát a vizsgált objektumot egy múltbeli állapotában látjuk.
És mivel a fénysebesség sok fizikai képletben szerepel, még arra is képesek vagyunk, hogy több milliárd fényév távolságból is megmérjük a fénysebességet.
"mellesleg azt hogy a fény sebessége nem (mindíg,vagy biztos(?)) hogy állandó, meg nem én találtam ki, hanem (talán quantum fizikával kapcsolatban) hallottam nemrég, hogy vannak ezirányú új mért adatok stb., és ezáltal döl borul (majd) minden...."
Valóban, egyes mérések szerint milliárd éves idõskálán változik a fénysebesség. Viszont ez a változás nem túl nagy, és az elméletekbe belefér (sõt van amelyiket kifejezetten alátámasztja). Egyébként úgy tudom, ez a felfedezés még nincs megerõsítve, egyelõre csak lehetõség, nem tény.
"és igazad van (nem baj ha tegezõdünk?) az a 14milliárd fényév sugarú "látóhatár" és az abból megkapott eredmények is a fénysebesség állandóságán meg ilyen e=mc2 elméleteken alapulnak amelyek magukat igazolják vissza. tehát ugyanezek az elméletek mondják azt is hogy a fénysebesség állandó."
Ennél kicsit bonyolultabb a dolog. De nem is ez a lényeg. Én azt mondtam, hogy azok az adatok, amik alapján te leszóltad az elméleteket, épp azoknak az elméleteknek az eredményei.
Az a baj, hogy csak néhány elméletet és adatot ismersz, és azt is csak felületesen. Így nem tudod megítélni, hogy melyik állítás mennyire biztos.
"fraktál. mi az hogy fraktál? és most próbáld meg rávetíteni a világegyetemre."
Megpróbáltam, nem passzolnak össze.
"A végtelenségig lehet nagyítgatni oda-vissza."
Ez nem igaz. Egyrészt minden mérettartományban teljesen másképp néz ki a világ, másrészt magának a nagyításnak is vannak elvi, és gyakorlati határai. A gyakorlatban az atomok szintjénél a gyakorlati nagyítgatás kezd problémássá válni, mert a képek készítéséhez a céltárgyat részecskékkel kell bombázni, ami viszont problémás, ha a céltárgy mérete is ebbe a tartományba esik. Ráadásul a finomabb felbontáshoz kisebb hullámhossz kell, ami viszont nagyobb energiát, és így nagyobb rombolást jelent.
Az elvi határ pedig a Planck-hossz, ami alatt a távolság fogalma értelmetlenné válik.
"de azért is a végtelenségig, mert vissza tér önmagába tehát az erre vonatkozó elmélet, csak minden dimenzióra kiterjesztve."
Ez pedig egy mára már elavult elmélet. Ma a téridõt inkább síknak gondoljuk, legalábbis a belátható tartományát. Egyébként ennek semmi köze a nagyításhoz.
"megpróbálom "bután" leirni: az a 14milliárd sugarú gömb egy proton 10ezer trilliomod része, tehát ha sokáig nagyítgatom, a saját tarkómat fogom látni a mikroszkópban, mert az nem "másik" hanem EGY az egész."
Akárhogy nézem, ez elég nagy baromságnak tûnik. Lehet, hogy valamit nagyon félreértettél. Ha megmondanád, hogy ezt honnan vetted, az segíthetne.
"Másrészt a fény véges sebességébõl adódóan a sok milliárd fényév távolság idõben is sok milliárd éves visszatekintést jelent, tehát azt is láthatjuk, hogy a fizika törvényei a múltban is érvényesek voltak."
Ez az "idõ" izé is csak a mi kis agyukból pattant ki, az egyik alappillére az összes további fizikai elméleteknek erre (és persze másra is) vonatkozóan. A "múltban"?? "is"?? De a világegyetemet nem érdekli az "idõ". érdekes, a "végtelen" szót is mi találtuk ki, mégsem tudjuk se felfogni, sem értelmezni. mellesleg azt hogy a fény sebessége nem (mindíg,vagy biztos(?)) hogy állandó, meg nem én találtam ki, hanem (talán quantum fizikával kapcsolatban) hallottam nemrég, hogy vannak ezirányú új mért adatok stb., és ezáltal döl borul (majd) minden....
és igazad van (nem baj ha tegezõdünk?) az a 14milliárd fényév sugarú "látóhatár" és az abból megkapott eredmények is a fénysebesség állandóságán meg ilyen e=mc2 elméleteken alapulnak amelyek magukat igazolják vissza. tehát ugyanezek az elméletek mondják azt is hogy a fénysebesség állandó.
fraktál. mi az hogy fraktál? és most próbáld meg rávetíteni a világegyetemre. (mellesleg néhány tudós készített egy I-MAX dok.filmet ezzel kapcs. pár éve, Artur C. Clark a narrátor) A végtelenségig lehet nagyítgatni oda-vissza. de azért is a végtelenségig, mert vissza tér önmagába tehát az erre vonatkozó elmélet, csak minden dimenzióra kiterjesztve. megpróbálom "bután" leirni: az a 14milliárd sugarú gömb egy proton 10ezer trilliomod része, tehát ha sokáig nagyítgatom, a saját tarkómat fogom látni a mikroszkópban, mert az nem "másik" hanem EGY az egész.
"....és a bejáratott fizikai elméletek nem érvényesek erre a tartományra"
meg még a quantumfizikára sem, meg még pár dologra sem, de nem baj, nem érdekes, Newton megmondta...
"A világegyetem látható részét a mai mûszerekkel már ténylegesen látjuk is" -ezzel azért vitatkoznék.
És még valami:
"Emiatt, ha valaki kritizálni akarja az elméletet, akkor egy olyan alternatívával kell elõállnia, ami legalább olyan jól magyarázza a megfigyeléseket."
tehát ha szerintem az hülyeség hogy isten teremtett mindent, mert logikailag is meg morálisan is (könyörgöm ezeket ne keljen megmagyaráznom) hülyeségnek tartom, akkor nem gondolhatom ezt és nem állithatom ezt, csak ha legalább egy ilyen jó elmélettel elõállok (ami mondjuk nem volna nehéz ebben az esetben)
"Tehát az egész rendszer egy zárt rendszer, egy önmagába visszaérkezõ fraktális zárt rendszer, szóval ha nagyon jó a mikroszkópom, (vagy a távcsövem) akkor addig nagyítgatom a képet, hogy a végén a saját tarkómat fogom látni!"
Érdekes ez a szóhasználat. Mit értessz fraktálon, és miért hangsúlyozod ennyire, miközben a leghalványabb utalás sincs arra, hogy mire gondolsz?
"Ebben a világegyetem nevû fraktálban csak egy iciri piciri (kifelyezhetetlen) részét látjuk be a "FOLYAMATNAK" és erre alkotunk fizikai szabályokat mert a folyamatnak ebben a parányi szegmensében ezek mûködnek. A jelenleg belátható világegyetem 14milliárd fényév átmérõjû <...>"
A világegyetem látható részét a mai mûszerekkel már ténylegesen látjuk is, és rengeteg dologra tudunk ebbõl következtetni. Például magtudhatjuk, hogy sok milliárd fényévvel arrébb is ugyanaz a fizika müxik, mint itt, hiszen ellenkezõ esetben nem ismerõs objektumokat és folyamatokat látnánk, hanem teljesen mást. Másrészt a fény véges sebességébõl adódóan a sok milliárd fényév távolság idõben is sok milliárd éves visszatekintést jelent, tehát azt is láthatjuk, hogy a fizika törvényei a múltban is érvényesek voltak. Ezek alapján viszonylag sok információnk van az világegyetemnek arról a téridõbeli szeletérõl, aminek a létezésérõl tudunk.
Gondot csak maga az õsrobbanás, illetve az azt követõ rövid idõszak okoz, mert azt nem láthatjuk, és a bejáratott fizikai elméletek nem érvényesek erre a tartományra (az új elméletek meg még bizonytalanok).
Egyébként azt, hogy a látható világegyetem 14 milliárd fényév sugarú épp az általad kritizált elméletek alapján számolták ki. És ugyanezek az elméletek mondják azt is, hogy a világegyetem sokkal nagyobb lehet.
Az õsrobbanásra egyébként eléggé sok bizonyíték van (korábban már írtam párat), míg a korábbi rivális elméletek szép csendben kimúltak. Emiatt, ha valaki kritizálni akarja az elméletet, akkor egy olyan alternatívával kell elõállnia, ami legalább olyan jól magyarázza a megfigyeléseket.
"És pl. mi van ha a fénynek 15milliárd évre van ahhoz szügsége hogy felgyorsuljon(!) 300.001Km/s-re??"
Ezt ki lehetne mutatni a világegyetem jelenlegi állapotából. Például a kozmikus háttérsugárzás frekvenciájából, és eloszlásából, a csillagok korából, a galaxisok méretébõl, felépítésébõl és korából, stb.
Emellett létezik elméleti fizika is, ami egy rendszerbe összekapcsolja a kicsi és nagy, a közeli és távoli, a múltbeli és jövõbeli dolgokat. Emiatt nem lehet büntetlenül variálni ezekkel dolgokkal. Ha a fény ilyen rendetlenül viselkedett volna régen, annak hatása lenne a térelméletekre, és azokon keresztül a mai laboratóriumokban végzett kísérletekre is.
"KI KELLETT TALÁLNI VALAMIT, külömben mit mondanánk a gyerekeknek a suliban"
Két problémám van az õsrobbanással.
Ebben a világegyetem nevû fraktálban csak egy iciri piciri (kifelyezhetetlen) részét látjuk be a "FOLYAMATNAK" és erre alkotunk fizikai szabályokat mert a folyamatnak ebben a parányi szegmensében ezek mûködnek. A jelenleg belátható világegyetem 14milliárd fényév átmérõjû ( http://www.anzwers.org/free/universe/universe.html ) amit jelenleg ismerünk ebbõl a fraktálból. És pl. mi van ha a fénynek 15milliárd évre van ahhoz szügsége hogy felgyorsuljon(!) 300.001Km/s-re?? akkor dõl borul minden? ...na mindegy.
Tehát az egyik probléma az hogy egy pici részre (gy.k. a semmire) alapozva kitaláljuk az õsrobbanást, a másik probléma meg hogy KI KELLETT TALÁLNI VALAMIT, külömben mit mondanánk a gyerekeknek a suliban (persze ez csak leegyszerüsítve mondom)? Mert azt hogy a világegyetem végtelen, és mi sem tudjuk hogy mi van, csak hogy van fény, meg erõk hatnak, stb.,-ezt egy kicsit nehezebb lenne elmagyarázni.
Tehát az egész rendszer egy zárt rendszer, egy önmagába visszaérkezõ fraktális zárt rendszer, szóval ha nagyon jó a mikroszkópom, (vagy a távcsövem) akkor addig nagyítgatom a képet, hogy a végén a saját tarkómat fogom látni! :))
Más: valaki irta hogy az idegen lények nagyob fenyegetést jelentenek mint a kozmikus környezetünk! HOHOHOHIHIHAHAHAHA Igy van! a kocsidat akarják, meg a nõdet! Mi is szokott lenni amit az ufók (tehát az azonosíthatalan repülõ tárgyak) akarnak tõlünk? nyersanyagok? szerves dolgok(növények,állatok,emberek,stb)? terület? vagy mi amibõl nincs, vagy nem létrehozható korlátlan mennyiségben? Egy jelentéktelen parányi bolygón élünk "pár másodpercig" még, aminek egy extrája van: a változatos ÉLETformák, amin dolgozunk hogy eltünjön gyorsan, és nem a folyamat beleillõ részeként, hanem MESTERSÉGESEN és JÓ GYORSAN! Ha mégis ránk akadna egy idegen civilizáció abban a fél nanosecben, akkor lehet hogy azt látná hogy "érdekes bolygó, érdekes és szerteágazó szimbiózisban élõ élõlényekkel, DE van rajta valami vírus, gyorsan egy vakcinát a "sejt"nek!"
"Valaki kiszámolta-e már, mennyi az esélye az õsrobbanásnak ?"
Ezt hogy kell érteni?
Ha a kérdés az, hogy a megfigyelések mennyire valószínûsítik más elméletekkel szemben, akkor az a válasz, hogy nagyon nagy a valószínûsége.
Ha viszont az a kérdés, hogy adott körülmények közt mekkora valószínûséggel következik be, arra még senki sem tudja a választ. Viszont itt be kell kalkulálni az antropikus elvet is, miszerint csak akkor tehetünk fel ilyen kérdéseket, ha bekövetkezett az õsrobbanás.
"Hátha nem is tágul folyamatosan a Világegyetem ?"
Ahhoz, hogy ez igaz legyen több nehéz problémát kell megoldani. Pl. :
- A galaxisok megfigyelt vöröseltolódása.
- A kozmikus háttérsugárzás eredete.
- A gravitációs összeomlás elkerülése.
"Szerintem ezekre a dolgokra más a magyarázat..."
Szerinted mi a magyarázat?
"De ezek a feltevések mára már szinte dogmává csontosodtak, mint a Darwin-féle fajok eredete.."
Azért érdekesek ezek a vádak a tudománnyal szemben. Ha egy elmélet változik, akkor azt mondják, hogy lám, milyen határozatlanok a tudósok. Ha meg nem változik, akkor azt mondják, hogy persze, mert már "dogmává csontosodott". Akkor most milyen legyen a tudomány, hogy elfogadjátok?
Régebben, a felfúvódásos modell elõtt valóban pozitív görbületûnek gondolták a teret. Viszont annak a modellnek sok elméleti problmája volt, pl. nem tudta megmagyarázni hogy miért pont annyi anyag van a világegyetemben, hogy az az összeomlás és az örökké tartó tágulás közti határon egyensúlyozzon. A felfúvódás a problémák jó részét meg tudta oldani, végül ezért lett elfogadott. És ne úgy képzeld, hogy a tudósok azonnal lecsaptak az ötletre, hogy ez majd jól megoldja a problémáikat, hosszú idõbe telt, míg elfogadták mint lehetséges modellt.
A közelmúltban egyébként mérések is alátámasztották az inflációs modellt, mivel ebbõl következik, hogy a tér inkább sík, és nem görbült. És pontosan ezt sikerült megmérni : WMAP
"Van két elmélet ami nem biztos hogy csõdöt mond, csak ha a világot úgy képzeljük el, ahogy az a bigbang-bõl következik, akkor ad hibás eredményt."
Ha csak ennyi lenne, akkor az õsrobbanást kérdõjeleznék meg. A gond az, hogy az elméletek határozottan megjósolják olyan objektumok létezését, melyek hasonló szingularitást tartalmaznak (fekete lyukak), és ezek tényleges létezése sem kérdéses már. Tehát az elméletekkel egész biztosan baj van, így az õsrobbanás elméletét egyelõre nem kell elvetni, hiszen a megfigyelések meg alátámasztják.
"Erre nem új elméletet dolgoznak ki/fogadnak el"
A XX. század nagyobb részében az elméleti fizikusok nagyobb része épp azzal foglalkozott, hogy azt a bizonyos új elméletet kidolgozza (kvantumgravitáció, húrelmélet, M-elmélet, ...).
"hanem kitalálnak egy az ezekbõl az elméletekbõl az adott világkép szerint NEM következõ eseményt, a felfúvódást, és azt mondják: igen ez megtörtént mert különben a világ nem létezne.;)"
A jelenlegi elméletek nem tiltják egy ilyen esemény bekövetkezését. De nem is várhatunk bombabiztos elméleti megalapozást, hiszen jelenleg nem nagyon van olyan elmélet, amire lehetne alapozni.
a tudósok nem begyöpült bármit megkajáló hülyegyerekek ... a biológiai evolúció mûködését meg már petri csészékben is láttuk, a darvini evoluciós modell már idejét múlt, de az elv amit felfedett az hatalmas találmány
NEXUS6 az a helyzet hogy nem annyira jó mert az egy rakat olyan plusz következménnyel járna amit nem látunk, szimmetriák a kozmikus háttérsugárzásban meg ilyesmik ... ez mind nincs ... a rel. meg a kvantum elméletrõl meg annyit hogy mindketõ rossz ha a kettõ kizárja egymást, mert egy világ van nem kettõ ...
