SG.hu·

Tettek helyett megosztottság az olvadó sarkvidéken

November 8-án teszik közzé azt a 250 tudós által összeállított jelentést, mely szerint az északi sarkvidék közel kétszer olyan gyorsan melegszik fel, mint bolygónk többi része. Mindezt a hőt a légkörben foglyul ejtő gázoknak és a tendencia folytatódásának köszönhetjük.

Az Északi-sark jégtakarójának olvadása a globális felmelegedés következtében felgyorsult, ugyanakkor a régió nemzetei - beleértve az Egyesült Államokat is - patthelyzetben vannak a megállítását illetően. Az ACIA (Arctic Climate Impact Assessment) jelentése szerint elsősorban a járművek, gyárak, és erőművek gáz kibocsátását kell okolni mindezért. Az Északi-sark jégtakarója 15-20 százalékkal zsugorodott az elmúlt 30 évben, és ez az összehúzódás valószínűleg fel fog gyorsulni, mondta Paal Prestrud, az ACIA jelentés alelnöke. A Jeges-tenger az évszázad végére nyaranta szinte teljesen jégmentessé válhat, ami felborítja az ott honos élővilágot, a jegesmedvék, fókák és egyéb állatok élettere szó szerint eltűnik.

A jelentés szerint a folyamatnak lesznek pozitív mellékhatásai is. Az olaj- és gázlelőhelyek könnyebben megközelíthetővé válnak, több megművelhető terület keletkezik, és egyes hajózási útvonalak is lerövidülhetnek. A diplomaták szerint a területet övező országok - az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland - megosztottak a helyzet megoldását illetően, leginkább az Egyesült Államok ódzkodik bármilyen drasztikus beavatkozástól. A jelentés alapján az érintett államok külügyminiszterei november 24-én, izlandi találkozójukon tesznek javaslatokat a megoldásra.

"Az amerikai fél úgy nyilatkozik, hogy már van egy irányelvük a globális felmelegedés kezelésére, ezért nem kívánnak egy újabbat kidolgozni a sarkvidékre" - nyilatkozott egy európai diplomata. A kormányok megpróbálnak november végi tárgyalásaikkal elmozdulni a holtpontról, bár ez egyáltalán nem tűnik egyszerűnek annak tudatában, hogy az újabb 4 évre megválasztott George W. Bush 2001-ben kivonult az ENSZ a globális felmelegedés kezeléséről szóló Kiotói egyezményéből, azzal érvelve, hogy mindez túl költséges és igazságtalanul kizárja a fejlődő országokat. A többi sarkvidéki nemzet - legutóbb már Oroszország is - egyetértett az egyezmény céljával, mely szerint 2008-ig, illetve 2012-ig 5 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentenék a fejlett országok szén-dioxid-kibocsátását.

A WWF környezetvédelmi csoport képmutatással vádolta a jelentés támogatásáért a nyolc országot, melyek a globális üvegházgáz kibocsátás 30 százalékát mondhatják magukénak, miközben a valódi tettekben egyáltalán nem jeleskednek. "A nagy olvadás megkezdődött" - mondta állásfoglalásában Jennifer Morgan, a WWF globális éghajlat változás elleni kampányának igazgatója. Szerinte az iparosodott nemzetek a sarkvidéket kísérleti nyúlként használják.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a jelentés egyes részeit a teljes nyilvánosság előtt kell megvitatni. Több európai kormány már a napokban lezajlott amerikai elnökválasztás előtt szerette volna közzé tenni a jelentést, mely szerint a sarkvidék hőmérséklete az elkövetkező 100 évben 4-7 Celsius-fokkal fog emelkedni. Ha ezután a hőmérséklet stabilizálódna, akkor a grönlandi jégtakaró 1000 év alatt teljes mértékben elolvadna, és 7 méterrel emelné meg a tengerszintet. A Jeges-tengeren lebegő jégtakaró olvadásának nem lenne hatása a tengerszintre, ugyanúgy, mint ahogy egy pohár vízbe rakott jégkocka olvadásakor sem csordul ki a víz a pohárból.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© HUmanEmber41st2004. 11. 12.. 19:55||#48
Ahhha. Bár jobban örültem volna, ha tényleg valami nagy találmányon dolgoznál..vagy mondjuk tanulmányt készítenél arról, hogy miért nem mûködik a hidegfúzió, és miért nem lehet energiát nyerni a 0 térbõl..<#whatever><#whatever><#alien2><#alien2>
© BiroAndras2004. 11. 12.. 09:22||#47
"Akkor merre fele vagy most?"
Egy olyan speciális helyen, ahová az emberek menni szoktak, amikor végeztek a tanulmányaikkal. Ennek a közismert elnevezése : "Munkahely".
Sajnos fizikusként elég nehéz munkát kapni, és a fizetés sem az igazi (MO.-n), inkább informatikusként próbálok szerencsét, ami a másik szakmám (Prog.Terv.Mat. diploma). Még közelebbrõl fõállásban rendszergazda vagyok (ezért van idõm ide irogatni :) ), a maradék idõmben meg egy ügyviteli szoftvert fejlesztek.
© HUmanEmber41st2004. 11. 11.. 19:59||#46
"És mivel már nem vagyok az egyetemen..."
Akkor merre fele vagy most?
Ugye valami titkos projekt??<#wave><#wave>
© BiroAndras2004. 11. 11.. 12:55||#45
"Ha egy mód van rá, akkor itt a fejlett Nyugaton is inkább kimaradnék egy komoly atomerõmûbalesetbõl."
Ezzel egyetértek. De sajnos a haszon érdekében a kockázatot is vállalni kell.

"Ugyanakkor azért nem dobálóznék felelõtlenül, magabiztosan bármilyen nukleáris baleset lehetõségével (hogy azt úgy is kezelni tudjuk biztosan, biztonságosan)."
Nem is azt mondtam, hogy nyugodtan felrobbanhat, úgyis tudjuk kezelni, csak annyit mondtam, hogy nyugaton eleve sokkal kisebb az esélye egy ilyen méretû katasztrófának, mert sokkal biztonságosabbak az erõmûvek, képzettebb a személyzet, és talán kevésbbé felelõtlen a vezetés. Másrészt, ha mégis bekövetkezik a katasztrófa, sokkal jobban tudják kezelni, így nagyságrendekkel kevesebb lenne az áldozat.

"BTW: a mi kis szerencsés kimenetelû balesetünk Pakson az milyen volt?"
Azt nem igazán lehet tudni, hogy pontosan mi történt, mert az újságírók és politikusok ilyen szakmai kérdésekben nem igazán jó információforrások. És mivel már nem vagyok az egyetemen, a szakmán belüli forrásoktól el vagyok vágva. De tudomásom szerint se haláleset, se sérülés, se sugárfertõzés nem történt.
© HUmanEmber41st2004. 11. 10.. 19:12||#44
Ha megépítenék az a lineáris villanymotor indító eszközt, mely meg tudná spórolni egy ûrrakéta 1-es/2-es fokozatát, nem lenne többet gond kilõni a Napba a nukleáris hulladékot...
© jeec2004. 11. 10.. 13:58||#43
Ha egy mód van rá, akkor itt a fejlett Nyugaton is inkább kimaradnék egy komoly atomerõmûbalesetbõl.

BTW: a mi kis szerencsés kimenetelû balesetünk Pakson az milyen volt? Széttörtek a fûrõelemek? Koordinálatlanul poytogtak egymásra a különbözõ darabok? Gyakorlatilag ha kicsit pechesebbek vagyunk, sokkal durvább dolgok is történhettekl volna. Ja, és hozzáteszem, hogy mind a mai napig még nincs lezárva a kérdés. Nem hallottam, hogy hozzányúltak volna a cucchoz a tisztítótartályban...

Mindezek mellett is azt mondom, hogy inkább atomerõmû, mint fosszilis. Ugyanakkor azért nem dobálóznék felelõtlenül, magabiztosan bármilyen nukleáris baleset lehetõségével (hogy azt úgy is kezelni tudjuk biztosan, biztonságosan).
© BiroAndras2004. 11. 10.. 11:17||#42
Egy megjegyzés:
Tegyük fel, hogy van egy energiaforrás, amit nem értünk, de azért jól müxik. Biztos, hogy jó ötlet ipari méretekben használni?
Képzeljétek el hogy mondjuk az atomenergiával teszik ugyanezt (nem füstöl, ergó nincs környezetszennyezés).

Tiszta energia megfelelõ mennyiségû hatékony, biztonságos és olcsó elõállítása jelenleg egy módon képzelhetõ el : Fúziós reaktorokkal.
A hagyományos módszerek túl szennyezõek, vagy drágák, vagy veszélyesek. Az alternatív megoldások pedig nem elég hatékonyak ahhoz, hogy az energiaszükségletek jelentõs részét fedezni tudják.
A magfúzió viszont olyan hatékony mint az maghasadás, sõt még jobb is. ÉS a két legfõbb hibáját is kiküszöböli :
- Biztonságos, mert a folyamat alapvetõen stabil, nem lehetséges "megszaladás". Ráadásul a reaktorban egyszerre csak nagyon kevés üzemanyagnak kell lennie, míg az atomerõmûvekben évekre elegendõ hasadóanyagot kell felhalmozni a reaktortérbe, hogy meglegyen a kritikus tömeg.
- Nincs nagy mennyiségû sugárzó hulladék. Az atomerõmûvekben használt urán csak néhány százalékban tartalmaz 235-ös izotópot (és ehhez is már dúsítani kell), ami ténylegesen hasznosítható, a maradék pedig csak ott csücsül háborítatlanul, de a végén abból is sugárzó hulladék lesz.
Sajnos még évtizedeket kell várni az elsõ teljes méretû prototípusra.

Ma még az energia legnagyobb részét fosszilis tüzelõanyagokból állítjuk elõ. Ezeknél pedig szinte bármi jobb. Még az atomenergia is, a veszélyeivel együtt. Ha megnézzük, hogy mekkora kárt okoz az egyik és a másik, syerintem az atomerõmû nyer.
Egy normális erõmûben a csernobilihoz hasonló katasztrófe soha nem fordulhat elõ. Egyrészt ma már nem grafitot használnak moderátornak, hanem vizet, ami kevésbbé hatékony ugyan, de sokkal biztonságosabb. Három ok miatt:
1. A grafit a sugárzás hatására energiát halmoz fel kristályhibák formályában. Melegítés hatására pedig leadja et az energiát, vagyis további melegedést okoz, ami további energialeadással jár. A víznél ilyen gond nincs.
2. Ha egy nyomottvizes reaktor megszalad, a víz elforr, és egy biztonsági szelepen keresztül egy külön tartályba távozik. Ennek eredményeképp a láncreakció leáll. A grafit viszont nem megy sehova.
3. Legrosszabb esetben a nyomottvizesaktorból a primer kör vize juthat ki a szabadba, míg a grafit meggyulladhat, illetve felrobbanhat, így maga az üzemanyag jut ki, mégpedig rendes mennyiségben, mert a robbanás nem csak utat nyit, de magával is viszi. Egy kevés nehézvíz ehez képest csak kis kellemetlenség.
Aztán meg Csernobilban egy halom kezelõi hibát elkövettek, amit a modern erõmûvekben az automatika helybõl nem engedne. A személyzet pedig nem volt elég képzett, így nem is tudta pontosan, hogy mit nem szabad csinálni, és hogy a bajt hogy lehet elhárítani.
Miután pedig bekövetkezett a robbanás, senki se tudta, hogy mit kell tenni, és nem volt semmi felszerelésük. Sokáig nem is evakuálták a környéken lakókat. Nyugaton ilyen esetekre vannak kidolgozott mentési tervek, és megvannak megfelelõ eszközök is hozzá.
© napisten2004. 11. 09.. 14:54||#41
Nekem - leendõ és reménybeli számítástechnikusként - a következõ kérdésem lenne(nem pont a sarkvidék problémája, de ez is a környezetszennyezés egyik válfaja): mi lesz, mi lehet az emberiség szempontjából üdvös megoldás az elhasználódott, kidobott chip-ekkel, NYÁK-lapokkal, mobilkészülékekkel kapcsolatban. Mert, ugyebár ezek kezelésére sincsen megoldás...
© jeec2004. 11. 08.. 18:44||#40
Tégy úgy, ha jónak látod, én a részemrõl kihagyom ezt az önfeláldozást - amivel ráadásul nem is érsz el sokat. :)
© Esrohnoil2004. 11. 08.. 15:32||#39
Egyszerû. Úgyis nyakunkon a tél. Kapcsoljuk ki a fûtést. <#vigyor3>