SG.hu·

Nyilvánosságra hozták a magánűrrepülés hibáit

Az első magán űrrepülés nem volt olyan sima, mint az kívülről látszott, több hiba lépett fel a repülés során, melyekből egyesek katasztrófához is vezethettek volna.

A fentieket maga Burt Rutan, a SpaceShipOne tervezője hozta nyilvánosságra, aki cégével hétfőn már magáénak mondhatta a világ első magán finanszírozású űrrepülését. Rutan bejelentette, amíg nem tudják pontosan megállapítani milyen hibák történtek a repülés során, addig nem próbálkoznak meg a 10 millió dolláros Ansari X-díj eléréséhez szükséges dupla repüléssel.


A SpaceShipOne hordozója, a White Knight alján

Szerencsére a hibák nem hiúsították meg a sikeres repülést, azonban a pilóta, Mike Melvill elmondása szerint az űrrepülő tájékozódását irányító rendszer részleges meghibásodása - ha egy kicsivel korábban következik be a repülés alatt - katasztrofális következményekhez vezethetett volna. A probléma a rakéta begyújtásának 70. másodpercében alakult ki, amikor Melvill elérte a világűrt. "Amikor elhagytam a légkört már nem volt semmilyen magassági vezérlésem" - nyilatkozott Melvill a riportereknek. "Ha ez korábban történik, akkor nem sikerült volna a repülés, és önök is szomorúan ülnének most itt."

Bár ez volt a legsúlyosabb anomália, nem ez volt az egyetlen izzasztó pillanata az idős tesztpilótának. A rakétahajtómű beindításakor hangos robajt hallott maga mögött. A csapat szerint ezt az aerodinamikai terhelés okozta, mely a hajtómű körül összegyűrt egy kompozit anyagból készült burkolatdarabot. Mindazonáltal Dick Rutan, Burt testvére szerint - aki maga is jó nevű tesztpilóta - a burkolatnak a gép veszélyeztetése nélkül teljesen le kellett válnia.


Az első magánűrrepülőt folyamatosan más gépek kisérték

Melvill első ijesztő pillanata akkor érkezett el, amikor bekapcsolta a hibrid rakétahajtóművet. A gép hirtelen 90 fokban jobbra billent, majd amint újra szintbe állította 90 fokkal jobbra fordult. "Készen álltam a gomb megnyomására, hogy kikapcsoljam a hajtóművet és félbeszakítsam a repülést, azonban a gép stabil maradt" - mondta Melvill, aki így folytatni tudta az emelkedést a 100 kilométeres határ felé és hivatalosan is asztronautává vált. Ez a probléma úgy tűnik nincs összefüggésben a magasság vezérlés később felmerült problémájával.


Melvill 25 éves kísérleti gépek repülésével szerzett tapasztalata ellenére úgy nyilatkozott, hogy a rakéta-repülőgép rendeltetésszerű működése önmagában is elég ijesztő volt, miközben gyorsabban és magasabbra jutott bármely más magán építésű repülőgépnél. "A SpaceShipOne gyorsabban száguldott, mint egy M-16-osból kilőtt lövedék, körülbelül óránkénti 2400 kilométeres, azaz 3,2 Mach sebességgel" - mondta Rutan. Visszatérésekor úgy zuhant alá, mint egy tollaslabda, szinte egyenesen, miközben a gép mellett elszáguldó levegő hurrikánszerű hangot adott, emlékszik vissza Melvill. "A robajló hang igen ijesztővé tette a visszatérést" - mondta. "Végig hallható volt hogyan csapkodja a járművet."


Mike Melvill pilóta a SpaceShipOne tetején

Amíg az anomáliák pontos okait meg nem állapítják, addig nem kísérleteznek az X-díj elhódításával. "Kizárt dolog, hogy újra felszálljunk az okok megismerése és a problémák kijavítása nélkül" - mondta Rutan.

MSNBC videó a leszállásról

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© awender2004. 06. 29.. 12:24||#21
Minden elismerésem a csapatnak és a bátor tesztpilótának. Vállalkozását Gagarinéhoz hasonlítanám. Ezzel a repüléssel beírta magát a történelemkönyvekbe, mint a magánûrrepülés úttörõje.
© [negativ] Les2004. 06. 28.. 05:06||#20
Szerintem sem..és remélem nemsokára ez már rutin lesz ;)
© cifuatwork2004. 06. 27.. 10:06||#19
Akkor légyszives az "ijen" poénos hozzászólásokkal a gumiszoba törzsközönségét szórakoztasd inkább, ha megkérhetlek. Köszönöm.
© Tetsuo2004. 06. 27.. 03:14||#18
Tudok ám még ijen poénossat! :
A hármassal nemcsak a LEO hanem az URSA MINOR is elérhetõ lesz. :)
© An-Dee2004. 06. 27.. 02:16||#17
azért nem szidd a régi szomszédokat, a mai katapult az õ találmányuk, és az amcsik is azt használják, ez tény, nézz utána.
© [NST]Cifu2004. 06. 26.. 20:00||#16
Megint röhögtünk egy jót...
© tajfun2004. 06. 26.. 12:35||#15
Dehogy, azt az Endor bolygorol fogjak taplalni.
© tajfun2004. 06. 26.. 12:34||#14
Legalabb nem felelotlenkednek, mint a ruszkik a 60as evekben, mikor elvtarsi parancsra mindenkepp fel kellett szallni, ezert a raketat feltankolva hegesztettek meg. Fel is robbant a kozelben allo 200 emberrel 1utt.
© Tetsuo2004. 06. 26.. 03:30||#13
A hármas pedig ionpajzssal..
© cifuatwork2004. 06. 25.. 19:24||#12
Az X-Prize lényege pont az, hogy a civil ûrhajózást lépcsözetesen fejlessze/támogassa. Egybõl LEO-ra (alacsony keringési pálya) eljutni iszonyatosan bonyolult dolog, és a legtöbb csapat erejét meghaladó dolog. Ezért elõször a cél csak az, hogy 100km-es magasságba 'ugorjanak' fel, de nem érik el az elsõ kozmikus sebességet, vagyis nem állnak keringési pályára - ergo nincs szükség hõvédõ pajzsra sem.

Viszont ez a feladat is komoly kihívás, meg kell tervezni/építeni egy jól és megbízhatóan mûködõ rakétahajtómûvet; egy rakétatestet, benne a nyomásálló utaskabinnal; meg kell oldani az indítás és a biztonságos visszatérés feltételeit és mindezt úgy, hogy a jármûnek újrafelhasználhatónak kell lennie.

Ha mindez megvan, akkor a csapatok már rendelkeznek némi alappal a következõ lépcsõfok, vagyis a keringési pálya elérésére képes ûrhajó kifejlesztéséhez/megépítéséhez és nem nulláról kell kezdeniük. Rutan is utalt arra, hogy a SpaceShipOne technológiája továbbfejleszthetõ, és elérhetõ vele a LEO. Talán a SpaceShipTwo már valódi ûrhajó lesz, hõpajzsal...