SG.hu·
A csótány esete a robottechnikával
Az emberek nagy része úgy gondol a csótányokra, mint a háztartások gyűlölt kártevőire. Egy amerikai tudóscsoport számára azonban ezek a bogarak maguk a robotikus ihlet hordozói.
A Berkley Egyetem biológusát, Bob Fullt lenyűgözte a csótányok mozgása. "Rendkívül hatékonyan manővereznek. Úgy tűnik bárhova képesek bejutni, és nincs ami megállítaná őket" - mondta Full.
A mozgásukról készült lassított felvételek számítógépes elemzései alapján Full megállapította, hogy a hatlábú teremtmények egyidőben három lábukat használják a mozgáshoz - kettőt az egyik oldalon, egyet a másikon – pattogó, rugós botszerű módon. Egyszerű struktúra, ami lehetővé teszi a csótány számára a megerőltetés nélkül manőverezést, akár akadályokon át is. Testük mechanikus egyszerűsége és az a könnyedség, ahogy az akadályok között manővereznek inspirálta Fullt, hogy a csótányokon alapuló robotokat modellezzen. A rovar-robot ötlete az "Egy bogár élete" című animációs film során fogalmazódott meg benne, melyben tanácsadóként tevékenykedett. Felismerte, hogy a csótányok önstabilizáló lábszerkezete sokkal egyszerűbb, mint a hagyományos robotkonstrukciók.
"Olyan mint egy autó rugós felfüggesztési rendszere" - magyarázta Full. "Nem egy motoros merev fém elem, ahol az adott pillanat minden egyes mozdulatát ki kell számítani. Az állatok nem így mozognak, akkor miért kellene a robotoknak így közlekedniük?" A Full és a vele együttműködők vezette kutatás a McGill és a Michigan Egyetemen megalkotta RHex-et, az önállóan manőverező robotot.
"Most másodpercenként 3 méter megtételére képes, miközben egyenetlen terepen verekszi át magát" - mondta Full. "Mindezt anélkül, hogy érzékelné a környezetét. Nem lát semmit, nem érez semmit, mégis képes legyőzni ezeket a hozzá mérten hihetetlen akadályokat." A csótányok testének mechanikája inspirálta a "sprawlita" robotot is, mely Mark Cutosky laboratóriumából került ki, a Stanford Egyetemről.
"Jó modellek a csótányok és a hozzájuk hasonló állatok a robotépítéshez? Ha valami kicsit akarsz építeni, ami nagyon gyorsan fut, akkor igen" - mondta Cutosky.
A hatlábú sprewlita testhosszának háromszorosát tette meg másodpercenként és képes volt saját gerincmagasságának szintjében levő akadályok leküzdésére. A lehetséges felhasználások között lehet a NASA bolygókutató expedícióiban való részvétel, vagy az aknakeresés a hadsereg kötelékében.
A Berkley Egyetem biológusát, Bob Fullt lenyűgözte a csótányok mozgása. "Rendkívül hatékonyan manővereznek. Úgy tűnik bárhova képesek bejutni, és nincs ami megállítaná őket" - mondta Full.
A mozgásukról készült lassított felvételek számítógépes elemzései alapján Full megállapította, hogy a hatlábú teremtmények egyidőben három lábukat használják a mozgáshoz - kettőt az egyik oldalon, egyet a másikon – pattogó, rugós botszerű módon. Egyszerű struktúra, ami lehetővé teszi a csótány számára a megerőltetés nélkül manőverezést, akár akadályokon át is. Testük mechanikus egyszerűsége és az a könnyedség, ahogy az akadályok között manővereznek inspirálta Fullt, hogy a csótányokon alapuló robotokat modellezzen. A rovar-robot ötlete az "Egy bogár élete" című animációs film során fogalmazódott meg benne, melyben tanácsadóként tevékenykedett. Felismerte, hogy a csótányok önstabilizáló lábszerkezete sokkal egyszerűbb, mint a hagyományos robotkonstrukciók.
"Olyan mint egy autó rugós felfüggesztési rendszere" - magyarázta Full. "Nem egy motoros merev fém elem, ahol az adott pillanat minden egyes mozdulatát ki kell számítani. Az állatok nem így mozognak, akkor miért kellene a robotoknak így közlekedniük?" A Full és a vele együttműködők vezette kutatás a McGill és a Michigan Egyetemen megalkotta RHex-et, az önállóan manőverező robotot.
"Most másodpercenként 3 méter megtételére képes, miközben egyenetlen terepen verekszi át magát" - mondta Full. "Mindezt anélkül, hogy érzékelné a környezetét. Nem lát semmit, nem érez semmit, mégis képes legyőzni ezeket a hozzá mérten hihetetlen akadályokat." A csótányok testének mechanikája inspirálta a "sprawlita" robotot is, mely Mark Cutosky laboratóriumából került ki, a Stanford Egyetemről."Jó modellek a csótányok és a hozzájuk hasonló állatok a robotépítéshez? Ha valami kicsit akarsz építeni, ami nagyon gyorsan fut, akkor igen" - mondta Cutosky.
A hatlábú sprewlita testhosszának háromszorosát tette meg másodpercenként és képes volt saját gerincmagasságának szintjében levő akadályok leküzdésére. A lehetséges felhasználások között lehet a NASA bolygókutató expedícióiban való részvétel, vagy az aknakeresés a hadsereg kötelékében.