SG.hu·
Az Európai Unió korlátozza az iráni háborúról készült műholdfelvételek közzétételét
Az Európai Unió az Egyesült Államok kérésére 24 órás késleltetést vezetett be a Copernicus műholdfelvételeinek közzétételére a Hormuzi-szoros térségében, ami megnehezítheti a konfliktus független nyomon követését.
Az Európai Unió 24 órával elhalasztotta a Hormuzi-szoros közelében húzódó hajózási útvonalakat ábrázoló műholdfelvételek nyilvános közzétételét. A lépés egy korábbi amerikai kormányzati kérésre adott válaszként született, és egybeesik azzal, hogy a Trump-kormányzat ismét fokozza az Irán elleni háborút. Az európai Copernicus Föld-megfigyelési program ingyenes és nyílt adatszolgáltatási politikájának szokatlan módosítása az Európai Unió Tanácsának határozatából derült ki. Az elrendelt késleltetés a Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak által készített felvételekre vonatkozik, és az Ománi-öböl térségét érinti, beleértve azokat a hajózási útvonalakat is, amelyek a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroshoz vezetnek, illetve onnan indulnak.
A határozat szerint az amerikai kormány először május 26-án kérte az Európai Uniót arra, hogy korlátozza a Copernicus műholdfelvételeinek hozzáférhetőségét. Erre a kérésre egy ingatag tűzszünet idején került sor abban a háborúban, amely április 8-án kezdődött, és július 8-án ért véget, amikor az amerikai hadsereg Donald Trump elnök bejelentését követően ismét szélesebb körű katonai csapásmérő hadjáratba kezdett.
A műholdfelvételek fontos katonai és nyílt forrású hírszerzési szerepet játszottak abban a háborúban is, amely február 28-án kezdődött azzal, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. Az amerikai hadsereg és az amerikai hírszerző szervezetek folyamatosan saját műholdas rendszereiket használták az iráni tevékenység megfigyelésére a háború során. Eközben Irán kínai műholdfelvételekhez fordult, hogy hasonló előnyre tegyen szert az amerikai katonai támaszpontok és más célpontok elleni csapások végrehajtásában.
A kereskedelmi műholdfelvételek rohamos fejlődése, valamint az olyan szabadon hozzáférhető nyilvános források, mint az európai Copernicus program műholdképei, lehetővé tették azt is, hogy a hírügynökségek és a nyílt forrású hírszerzéssel foglalkozó kutatók nagyobb átláthatóságot biztosítsanak a világ különböző konfliktusairól. Az amerikai műholdas vállalatok, például a Planet Labs és a Vantor azonban nagyrészt korlátozták a folyamatban lévő iráni háborúhoz kapcsolódó felvételek elérhetőségét, miután az amerikai kormány biztonsági aggályokat fogalmazott meg.
Ezek a korlátozások arra kényszerítették az újságírókat és kutatókat, hogy még inkább olyan alternatív forrásokra támaszkodjanak, mint az ingyenesen elérhető Copernicus műholdfelvételek vagy az európai kereskedelmi műholdképeket szolgáltató vállalatok. Például a független oknyomozó újságíró szervezet, a Bellingcat nyílt forrású eszközt tett közzé, amely a Copernicus Sentinel-1 műholdfelvételeit felhasználva térképezi fel az iráni és az Öböl-térségben keletkezett lehetséges háborús károkat. Hasonlóképpen a The New York Times és a Washington Post is Copernicus műholdfelvételekre támaszkodott annak vizsgálatakor, hogy az iráni rakéta- és dróntámadások mekkora károkat okoztak az amerikai katonai bázisokon és radarállomásokon. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a Trump-kormányzat alatt működő Pentagon egyre kevésbé hajlandó nyilvánosságra hozni az amerikai katonai veszteségekre vagy a katonai eszközökben keletkezett károkra vonatkozó információkat.
A Copernicus műholdfelvételeinek 24 órás közzétételi késleltetése kevésbé szigorú korlátozás, mint amit az amerikai műholdas vállalatok alkalmaznak, és továbbra is lehetővé teszi az újságírók és kutatók számára a háborús események nyomon követését. Az új korlátozás ugyanakkor további akadályt gördít az események gyors és átlátható nyomon követése elé. A potenciálisan tovább szélesedő háború már eddig is több ezer ember életét követelte, és a Hormuzi-szoros hajózási útvonalainak folyamatos fennakadásai miatt globális energiapiaci sokkot idézett elő, arról nem is beszélve, hogy a konfliktus már most több mint 37 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak, miközben Pete Hegseth védelmi miniszter további 70 milliárd dollárnyi forrást kért.
Az Európai Unió 24 órával elhalasztotta a Hormuzi-szoros közelében húzódó hajózási útvonalakat ábrázoló műholdfelvételek nyilvános közzétételét. A lépés egy korábbi amerikai kormányzati kérésre adott válaszként született, és egybeesik azzal, hogy a Trump-kormányzat ismét fokozza az Irán elleni háborút. Az európai Copernicus Föld-megfigyelési program ingyenes és nyílt adatszolgáltatási politikájának szokatlan módosítása az Európai Unió Tanácsának határozatából derült ki. Az elrendelt késleltetés a Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak által készített felvételekre vonatkozik, és az Ománi-öböl térségét érinti, beleértve azokat a hajózási útvonalakat is, amelyek a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroshoz vezetnek, illetve onnan indulnak.
A határozat szerint az amerikai kormány először május 26-án kérte az Európai Uniót arra, hogy korlátozza a Copernicus műholdfelvételeinek hozzáférhetőségét. Erre a kérésre egy ingatag tűzszünet idején került sor abban a háborúban, amely április 8-án kezdődött, és július 8-án ért véget, amikor az amerikai hadsereg Donald Trump elnök bejelentését követően ismét szélesebb körű katonai csapásmérő hadjáratba kezdett.
A műholdfelvételek fontos katonai és nyílt forrású hírszerzési szerepet játszottak abban a háborúban is, amely február 28-án kezdődött azzal, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. Az amerikai hadsereg és az amerikai hírszerző szervezetek folyamatosan saját műholdas rendszereiket használták az iráni tevékenység megfigyelésére a háború során. Eközben Irán kínai műholdfelvételekhez fordult, hogy hasonló előnyre tegyen szert az amerikai katonai támaszpontok és más célpontok elleni csapások végrehajtásában.
A kereskedelmi műholdfelvételek rohamos fejlődése, valamint az olyan szabadon hozzáférhető nyilvános források, mint az európai Copernicus program műholdképei, lehetővé tették azt is, hogy a hírügynökségek és a nyílt forrású hírszerzéssel foglalkozó kutatók nagyobb átláthatóságot biztosítsanak a világ különböző konfliktusairól. Az amerikai műholdas vállalatok, például a Planet Labs és a Vantor azonban nagyrészt korlátozták a folyamatban lévő iráni háborúhoz kapcsolódó felvételek elérhetőségét, miután az amerikai kormány biztonsági aggályokat fogalmazott meg.
Ezek a korlátozások arra kényszerítették az újságírókat és kutatókat, hogy még inkább olyan alternatív forrásokra támaszkodjanak, mint az ingyenesen elérhető Copernicus műholdfelvételek vagy az európai kereskedelmi műholdképeket szolgáltató vállalatok. Például a független oknyomozó újságíró szervezet, a Bellingcat nyílt forrású eszközt tett közzé, amely a Copernicus Sentinel-1 műholdfelvételeit felhasználva térképezi fel az iráni és az Öböl-térségben keletkezett lehetséges háborús károkat. Hasonlóképpen a The New York Times és a Washington Post is Copernicus műholdfelvételekre támaszkodott annak vizsgálatakor, hogy az iráni rakéta- és dróntámadások mekkora károkat okoztak az amerikai katonai bázisokon és radarállomásokon. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a Trump-kormányzat alatt működő Pentagon egyre kevésbé hajlandó nyilvánosságra hozni az amerikai katonai veszteségekre vagy a katonai eszközökben keletkezett károkra vonatkozó információkat.
A Copernicus műholdfelvételeinek 24 órás közzétételi késleltetése kevésbé szigorú korlátozás, mint amit az amerikai műholdas vállalatok alkalmaznak, és továbbra is lehetővé teszi az újságírók és kutatók számára a háborús események nyomon követését. Az új korlátozás ugyanakkor további akadályt gördít az események gyors és átlátható nyomon követése elé. A potenciálisan tovább szélesedő háború már eddig is több ezer ember életét követelte, és a Hormuzi-szoros hajózási útvonalainak folyamatos fennakadásai miatt globális energiapiaci sokkot idézett elő, arról nem is beszélve, hogy a konfliktus már most több mint 37 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak, miközben Pete Hegseth védelmi miniszter további 70 milliárd dollárnyi forrást kért.