MTI
Megkezdi hároméves misszióját az Európai Űrügynökség exobolygó-kutató űrtávcsöve
A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidőszak után megkezdi három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve.
A CHEOPS (Characterising ExOPlanets Satellite) űrteleszkópot decemberben indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában lévő kourou-i űrközpontból. A kutatószonda az Európai Űrügynökség és Svájc közös missziójának keretében az eddig felfedezett több mint négyezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében, hogy van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta.
A döntően a Hydra csillagkép egyik csillagára, valamint a Szextáns csillagkép egy bolygórendszerére fókuszáló tesztidőszak zökkenőmentesen zajlott, annak ellenére, hogy a küldetésért felelős szakembereknek otthonról kellett dolgozniuk a koronavírus-járvány miatt. A minden korábbinál pontosabb mérésekre lehetőséget adó űrteleszkóp már februárban a várakozásokat meghaladó minőségben továbbított képeket a Földre.
A missziót vezető Berni Egyetem közleménye szerint az ESA átadta a misszió irányítását az egyetem által szervezett CHEOPS Konzorciumnak, amely 11 európai ország 30 intézményének kutatóit és mérnökeit egyesíti. Az űrtávcső megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a projekt tudományos részéből is kiveszik a részüket a magyar csillagászok.
A CHEOPS (Characterising ExOPlanets Satellite) űrteleszkópot decemberben indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában lévő kourou-i űrközpontból. A kutatószonda az Európai Űrügynökség és Svájc közös missziójának keretében az eddig felfedezett több mint négyezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében, hogy van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta.
A döntően a Hydra csillagkép egyik csillagára, valamint a Szextáns csillagkép egy bolygórendszerére fókuszáló tesztidőszak zökkenőmentesen zajlott, annak ellenére, hogy a küldetésért felelős szakembereknek otthonról kellett dolgozniuk a koronavírus-járvány miatt. A minden korábbinál pontosabb mérésekre lehetőséget adó űrteleszkóp már februárban a várakozásokat meghaladó minőségben továbbított képeket a Földre.
A missziót vezető Berni Egyetem közleménye szerint az ESA átadta a misszió irányítását az egyetem által szervezett CHEOPS Konzorciumnak, amely 11 európai ország 30 intézményének kutatóit és mérnökeit egyesíti. Az űrtávcső megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a projekt tudományos részéből is kiveszik a részüket a magyar csillagászok.