SG.hu·
Itt lenne az ideje a Teleportálásnak?
Támadás ért egy idegen világban. Túlerőben vannak, jobbak a fegyvereik...
Itt az ideje, hogy lelépj. Itt az ideje a teleportálásnak.
Persze a Star Trek-ben a "beam up" parancs rögtön a fedélzetre juttatja bajbajutott felfedezőket. A tudósok szerint a valóságban, ebben az esetben inkább kezd el megírni a végrendeleted.
Ha mondjuk egy foton, egy atom vagy egy molekula, esetleg egysejtű volnál, talán lenne még remény.
Egy kutatási eredmény alapján egy ausztrál, olasz és amerikai tudósokból álló csoport sikeresen "el teleportált" fény hordozó részecskéket, azaz fotonokat. Az eljárás elnevezése "összekeverés" és a foton kvantum állapotát használták fel a kísérlethez. A kvantum állapot írja le a részecske természetét és viselkedését.
A technológia úgy működik, hogy egy rövid ultraibolya sugarat küldenek át egy prizmán, ami a nagy energiájú fotont két alacsonyabb energiaszinten lévő fotonra szakítja. Mivel a fotonok polarizációja - ami leírja a fizikai irányát a részecskének - egymásnak kiegészítő szögei, ezt "összekeverésnek" nevezik.
A teleportáláshoz viszont szükség van egy harmadik fotonra is.
Mikor az első kettőt, nevezzük mondjuk A fotonnak, ugyan arra helyre küldik, mint a nem összekevert harmadikat - legyen ez foton C - akkor az A és C is "összekeveredik". Ekkor egy speciális tesztet hajtanak végre, az úgynevezett Bell állapot mérést. Ekkor a C foton elveszíti a kvantum állapotát. Mikor ez megtörténik a két összekevert foton egyike, legyen mondjuk B, átalakul a C fotonná. A C pedig elteleportálódik a B helyére. Ekkor a B eltűnik.
A B kvantum állapotának megszűnése miatt nem törik meg semmilyen kozmikus szabály sem. Az átalakulás és a teleportáció fénysebességgel megy végbe.
Ráadásul még a Heisenberg féle valószínűtlenségi törvény sem sérül a kísérlet folyamán, ami azt mondja ki, hogy senki sem tudhatja egyszerre a pozícióját és a sebességét egy elemi részecskének (ha mégis tudnánk, akkor le lehetne másolni bármilyen testet egészen a szubatomi részekig).
Fotonokat teleportálni egy dolog, embereket egy másik. A foton egy meglehetősen egyszerű szerkezetű részecske, ezzel ellentétben az emberi test meglehetősen bonyolult szerkezet.
A tudósoknak nem csak az eddig felfedezetlen pontos kvantum állapot lemásolást kell elvégezniük, hanem elképesztően nagyteljesítményű számítógépek kellenek ahhoz, hogy a részeket újra összeállítsák.
Még, ha minden technikai eszköz meglenne egy teleport géphez, a részecskék újra összerakása nagyon-nagyon hosszú időbe telne, ami teljesen használhatatlanná tenné.
Egy kávéscsésze atomjaira bontásához és újra összeillesztéséhez több időre lenne szükség, mint magának az univerzumnak a kora. Ezért egyenlőre az emberek teleportálása megmarad a sci-fi filmek kiváltságának.
Laurence Krauss fizika professzor szerint, ha a számítástechnika a mostani sebességgel fejlődik, kb. 200 év múlva leszünk képesek emberek teleportálására is képes gépet építeni. De még akkor is lesz ezen kívül épp elég megoldásra váró probléma.
A tudósok más irányban szeretnének gondolkozni, melynek neve a térhajlítás. Nem az adott tárgyat mozgatnák egyik helyről a másikra, hanem a tér azon két pontját kapcsolnák össze ahonnan és ahová az objektum el akar jutni. Sajnos ezen területen még nincsenek eredmények.
Persze a Star Trek-ben a "beam up" parancs rögtön a fedélzetre juttatja bajbajutott felfedezőket. A tudósok szerint a valóságban, ebben az esetben inkább kezd el megírni a végrendeleted.
Ha mondjuk egy foton, egy atom vagy egy molekula, esetleg egysejtű volnál, talán lenne még remény.
Egy kutatási eredmény alapján egy ausztrál, olasz és amerikai tudósokból álló csoport sikeresen "el teleportált" fény hordozó részecskéket, azaz fotonokat. Az eljárás elnevezése "összekeverés" és a foton kvantum állapotát használták fel a kísérlethez. A kvantum állapot írja le a részecske természetét és viselkedését.
A technológia úgy működik, hogy egy rövid ultraibolya sugarat küldenek át egy prizmán, ami a nagy energiájú fotont két alacsonyabb energiaszinten lévő fotonra szakítja. Mivel a fotonok polarizációja - ami leírja a fizikai irányát a részecskének - egymásnak kiegészítő szögei, ezt "összekeverésnek" nevezik.
A teleportáláshoz viszont szükség van egy harmadik fotonra is.
Mikor az első kettőt, nevezzük mondjuk A fotonnak, ugyan arra helyre küldik, mint a nem összekevert harmadikat - legyen ez foton C - akkor az A és C is "összekeveredik". Ekkor egy speciális tesztet hajtanak végre, az úgynevezett Bell állapot mérést. Ekkor a C foton elveszíti a kvantum állapotát. Mikor ez megtörténik a két összekevert foton egyike, legyen mondjuk B, átalakul a C fotonná. A C pedig elteleportálódik a B helyére. Ekkor a B eltűnik.
A B kvantum állapotának megszűnése miatt nem törik meg semmilyen kozmikus szabály sem. Az átalakulás és a teleportáció fénysebességgel megy végbe.
Ráadásul még a Heisenberg féle valószínűtlenségi törvény sem sérül a kísérlet folyamán, ami azt mondja ki, hogy senki sem tudhatja egyszerre a pozícióját és a sebességét egy elemi részecskének (ha mégis tudnánk, akkor le lehetne másolni bármilyen testet egészen a szubatomi részekig).
Fotonokat teleportálni egy dolog, embereket egy másik. A foton egy meglehetősen egyszerű szerkezetű részecske, ezzel ellentétben az emberi test meglehetősen bonyolult szerkezet.
A tudósoknak nem csak az eddig felfedezetlen pontos kvantum állapot lemásolást kell elvégezniük, hanem elképesztően nagyteljesítményű számítógépek kellenek ahhoz, hogy a részeket újra összeállítsák.
Még, ha minden technikai eszköz meglenne egy teleport géphez, a részecskék újra összerakása nagyon-nagyon hosszú időbe telne, ami teljesen használhatatlanná tenné.
Egy kávéscsésze atomjaira bontásához és újra összeillesztéséhez több időre lenne szükség, mint magának az univerzumnak a kora. Ezért egyenlőre az emberek teleportálása megmarad a sci-fi filmek kiváltságának.
Laurence Krauss fizika professzor szerint, ha a számítástechnika a mostani sebességgel fejlődik, kb. 200 év múlva leszünk képesek emberek teleportálására is képes gépet építeni. De még akkor is lesz ezen kívül épp elég megoldásra váró probléma.
A tudósok más irányban szeretnének gondolkozni, melynek neve a térhajlítás. Nem az adott tárgyat mozgatnák egyik helyről a másikra, hanem a tér azon két pontját kapcsolnák össze ahonnan és ahová az objektum el akar jutni. Sajnos ezen területen még nincsenek eredmények.