MTI
Kilenc méteres húsevő dinoszaurusz uralta hajdan a mai Patagóniát
Kilenc méters húsevő dinoszaurusz uralta a mai Patagónia területének egy mérsékelten száraz régióját 85 millió évvel ezelőtt a kréta korban.
A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából 9 méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén. Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. "A megaraptorák, noha még mindig számos titkot rejtenek, a jelek szerint igazi nagymenő ragadozó dinoszauruszok voltak" - mondta Matt Lamanna paleontológus, a pittsburgh-i Carnegie Természettudományi Múzeum munkatársa.
A megaraptorák eddig feltárt csontjai alapján a kutatók úgy képzelik, hogy ezeknek a teremtményeknek hosszúkás koponyájuk volt, tömve apró, de éles, cakkos szélű fogakkal. A csontjaik néhol üregesek voltak, erős mellső lábbal rendelkeztek és a két legbelső ujjuk hatalmas, kampószerű karomban végződött. A Tratayenia esetében a szakembereknek a hátgerinc egy részét, a csípő egészét, néhány bordát és a medence egy töredékét sikerült feltárniuk, ám a koponya, a végtagok vagy a farok egyetlen darabját sem találták meg.
A mai Patagónia területén tárták fel az eddig felfedezett legelképesztőbb dinoszauruszok egy részét, köztük a ragadozó Giganotosaurust, és a hosszú nyakú, növényevő Patagotitant, az Argentinosaurust, valamint a Dreadnoughtust. "A Tratayenia volt a legnagyobb ismert ragadozó a mai Patagónia területén nagyjából 85 millió évvel ezelőtt és lehet, hogy csoportjának egyik utolsó képviselője is volt egyben" - mondta Juan Porfiri, argentin paleontológus.
A szakember hozzátette, hogy a Tratayenia egyebek között kisebb húsevőkkel (Viavenator), nagytestű növényevőkkel (Traukutitan), boákhoz hasonló kígyókkal, krokodilokkal, teknősökkel és madarakkal osztotta meg élőhelyét. A megaraptorák csoportjának legismertebb képviselője egyébként a Megaraptor volt, amely kicsivel a Tratayenia előtt élt Patagónia területén és 40 centiméteres karmai voltak. A kutatók a Cretaceous Research című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából 9 méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén. Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. "A megaraptorák, noha még mindig számos titkot rejtenek, a jelek szerint igazi nagymenő ragadozó dinoszauruszok voltak" - mondta Matt Lamanna paleontológus, a pittsburgh-i Carnegie Természettudományi Múzeum munkatársa.
A megaraptorák eddig feltárt csontjai alapján a kutatók úgy képzelik, hogy ezeknek a teremtményeknek hosszúkás koponyájuk volt, tömve apró, de éles, cakkos szélű fogakkal. A csontjaik néhol üregesek voltak, erős mellső lábbal rendelkeztek és a két legbelső ujjuk hatalmas, kampószerű karomban végződött. A Tratayenia esetében a szakembereknek a hátgerinc egy részét, a csípő egészét, néhány bordát és a medence egy töredékét sikerült feltárniuk, ám a koponya, a végtagok vagy a farok egyetlen darabját sem találták meg.
A mai Patagónia területén tárták fel az eddig felfedezett legelképesztőbb dinoszauruszok egy részét, köztük a ragadozó Giganotosaurust, és a hosszú nyakú, növényevő Patagotitant, az Argentinosaurust, valamint a Dreadnoughtust. "A Tratayenia volt a legnagyobb ismert ragadozó a mai Patagónia területén nagyjából 85 millió évvel ezelőtt és lehet, hogy csoportjának egyik utolsó képviselője is volt egyben" - mondta Juan Porfiri, argentin paleontológus.
A szakember hozzátette, hogy a Tratayenia egyebek között kisebb húsevőkkel (Viavenator), nagytestű növényevőkkel (Traukutitan), boákhoz hasonló kígyókkal, krokodilokkal, teknősökkel és madarakkal osztotta meg élőhelyét. A megaraptorák csoportjának legismertebb képviselője egyébként a Megaraptor volt, amely kicsivel a Tratayenia előtt élt Patagónia területén és 40 centiméteres karmai voltak. A kutatók a Cretaceous Research című folyóiratban publikálták az eredményeiket.