MTI
Nem érzékelik a modern épületek üvegburkolatát a denevérek
A denevérek ügyesen kerülik ki a természetes akadályokat gyors, éjszakai repülés közben is, ám a modern épületek nagy, sima üvegfelületeit nem érzékelik, ezért veszélyesek számukra - állapította meg egy új kutatás.
A kiterjedt üveg- vagy tükörfelületek "vakfoltot" jelentenek a repülő emlősök "radarán", akadálytalannak érzékelik az útvonalat - magyarázta Stefan Greif, a Science tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a müncheni Max Planck Madártani Intézet tudósa. A denevérek ultrahangok segítségével érzékelik az útjukba eső tárgyakat, így találnak nappalra pihenőhelyet, így kutatnak táplálék után. Repülés közben hangot adnak ki, majd figyelnek a visszhangra, hogy elkészítsék a környék "hangzó térképét".
A természetes akadályok, az erdő fái visszhangozzák valamennyire a denevérkiáltást, a függőleges, tükröződő felületek azonban - úgy tűnik - becsapják őket, azt hiszik, hogy útjuk akadálytalan, így belecsapódhatnak az üvegfalakba. "A függőleges felületek úgy verik vissza a hangot, hogy azt nehéz érzékelniük, ezért nő a becsapódás veszélye" - mutatott rá Gareth Jones, a Bristoli Egyetem ultrahang-specialistája, aki nem vett részt a kutatásban. A repülő emlősök sima, függőleges felületekkel nem nagyon találkoznak a természetes élőhelyükön, a vízszintes felületeket viszont ismerik, a vízhez közel merészkednek, hogy igyanak belőle.
A kutatók a közönséges denevér (Myotis myotis) repülését tanulmányozták sötét alagútban: fémtáblát helyeztek el az alagútban függőlegesen és vízszintesen is, majd figyelték, mi történik. Huszonegy állatból 19 ütközött a függőleges táblának legalább egyszer, a vízszintesnek egyik sem. Egyetlen denevér sem sérült meg a kísérletek alatt. A tanulmány magyarázatot ad arra, miért találnak az épületek közelében sebesült vagy elpusztult denevéreket. Azt javasolják, a repülő emlősök vándorlási, táplálékkereső útvonalán ne építsenek ilyen felületek borította épületeket. A denevérek a világ szárazföldi emlőseinek egyötödét teszik ki, a leginkább veszélyeztetett fajok közé számítanak.
A kiterjedt üveg- vagy tükörfelületek "vakfoltot" jelentenek a repülő emlősök "radarán", akadálytalannak érzékelik az útvonalat - magyarázta Stefan Greif, a Science tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a müncheni Max Planck Madártani Intézet tudósa. A denevérek ultrahangok segítségével érzékelik az útjukba eső tárgyakat, így találnak nappalra pihenőhelyet, így kutatnak táplálék után. Repülés közben hangot adnak ki, majd figyelnek a visszhangra, hogy elkészítsék a környék "hangzó térképét".
A természetes akadályok, az erdő fái visszhangozzák valamennyire a denevérkiáltást, a függőleges, tükröződő felületek azonban - úgy tűnik - becsapják őket, azt hiszik, hogy útjuk akadálytalan, így belecsapódhatnak az üvegfalakba. "A függőleges felületek úgy verik vissza a hangot, hogy azt nehéz érzékelniük, ezért nő a becsapódás veszélye" - mutatott rá Gareth Jones, a Bristoli Egyetem ultrahang-specialistája, aki nem vett részt a kutatásban. A repülő emlősök sima, függőleges felületekkel nem nagyon találkoznak a természetes élőhelyükön, a vízszintes felületeket viszont ismerik, a vízhez közel merészkednek, hogy igyanak belőle.
A kutatók a közönséges denevér (Myotis myotis) repülését tanulmányozták sötét alagútban: fémtáblát helyeztek el az alagútban függőlegesen és vízszintesen is, majd figyelték, mi történik. Huszonegy állatból 19 ütközött a függőleges táblának legalább egyszer, a vízszintesnek egyik sem. Egyetlen denevér sem sérült meg a kísérletek alatt. A tanulmány magyarázatot ad arra, miért találnak az épületek közelében sebesült vagy elpusztult denevéreket. Azt javasolják, a repülő emlősök vándorlási, táplálékkereső útvonalán ne építsenek ilyen felületek borította épületeket. A denevérek a világ szárazföldi emlőseinek egyötödét teszik ki, a leginkább veszélyeztetett fajok közé számítanak.