SG.hu·

Jéghegyek százai fenyegetik a hajókat 

Jéghegyek százai fenyegetik a hajókat 
A jéghegyek száma szokatlanul magasra szökött, ez több tényezőnek köszönhető.

Az észak-atlanti régió kapcsán többnyire a klímaváltozás folyamatáról és a jégtakaró kiterjedéséről írunk, most azonban az amerikai parti őrség jéghegyeket monitorozó szolgálata számolt be egy érdekes fejleményről, amely komoly veszélyt jelent a forgalmas hajóutakra. A megfigyelt objektumok száma megugrott, ez szokatlanul magas.

Az International Ice Patrol (IIP) minden nap közzéteszi a nyomon követett jéghegyek számát és azok pozícióját. A részletes jelentéshez csatolt pontos ábra jól mutatja, hogy immár több száz ilyen objektumról van szó, ami a szakemberek szerint szokatlan veszélyt jelent az év eme részében. A szám már megközelíti az 500-at, ami inkább az augusztusi időszakra jellemző, hiszen a múlt század során a március végi átlag 100 alatt volt, ezt pedig április végén is „csak” dupla ekkora szám követte, vagyis a jelenlegi rekord ezt szintén kétszeresen haladja meg – április 3-án ez 455 volt, szemben a 212-es hónap végi átlaggal.


A szorosabb megfigyelés a Titanic katasztrófája után indult, az illetékesek pedig büszkék arra, hogy a jelzéseiket követő hajóknak azóta egyszer sem volt problémájuk a méretes jéghegyekkel – a kivételt azon hajók képezik, amelyek figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket. Hozzáteszik, hogy a most szabadon úszó példányok 2-3 évvel ezelőtt indultak útjukra, hiszen nagyjából ennyi idő alatt jutnak el a jelenlegi pozícióba (a grönlandi gleccserekről leszakadó darabok az áramlás miatt többnyire északnak indulnak, majd ezután fordulnak délnek). Hozzáteszik, hogy míg 2013-ban a szél többnyire a part felé fújt, ezzel pedig csak 13 jéghegy érte el a hajózási útvonalakat, egy évre rá megfordult az irány, így ez a szám 2014-ben rögtön 1546-ra ugrott.

A tavaszi időjárás a legfontosabb tényező, a viharok és melegebb levegő leszakítja a hatalmas darabokat, itt idén márciusban két méretes vihar is átvonult az új-fundlandi régióban, így most arra várunk, hogy a nagyobb hullámok jóval kisebb darabokra törjék őket. Amíg ez bekövetkezik, a hajóknak el kell kerülniük a nagyobb példányokat, ami olykor 400 tengeri mérföldes kitérőt és néhány napos késedelmet jelent.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Kara kán2017. 04. 16.. 14:51||#16
Ne szállj rá te is!!
© Tetsuo2017. 04. 16.. 03:19||#15
Két pontot soha nem írunk mondat végére, csak egyet vagy hármat.
© HyBrIDNyLA2017. 04. 16.. 00:03||#14
Köszönöm a lektorálást, mégegyszer..
Utoljára szerkesztette: HyBrIDNyLA, 2017.04.15. 22:04:36
© Kara kán2017. 04. 15.. 21:35||#13
Az akkor sem kör, hanem körív.
De nem szoktuk ennyire bonyolítani, azt mondjuk, hogy 180°-os fordulatot vett/hajtott végre/csinált etc.
© HyBrIDNyLA2017. 04. 15.. 16:52||#12
180°-os körforduláshoz.., igen, jogos. Köszönöm az észrevételt.
Utoljára szerkesztette: HyBrIDNyLA, 2017.04.15. 14:53:04
© Tetsuo2017. 04. 14.. 00:44||#10
Nézd meg jobban, Ney York város lesz az. ;-)
© Ender Wiggin2017. 04. 13.. 22:17||#9
Az a vicc, hogy a Science magazinban már 1975-ben riadót fújtak, hogy mennyi jéghegy van és az alaszkai olajmezőkről érkező tankereknek vigyáznia kell. Így aztán vigyáznak is. Lassan mennek, van radar, szonár, vannak figyelő emberek. Utoljára 94-ben gázolt jéghegyet tanker, valami 3-4000 tonnás jégnek mentek 10 csomóval és észre sem vették. A hajó csúnyán behorpadt, de nem süllyedt el... mák, hogy nem olajat vitt éppen akkor, csak ballasztvíz volt benne.
© Ender Wiggin2017. 04. 13.. 22:07||#8
Inkább Boston....
© Tetsuo2017. 04. 13.. 21:36||#7
Olyan meleg. <#nyes>
© Kara kán2017. 04. 13.. 17:33||#6
180°-os kör?