SG.hu·
Antianyag spektrumát mérték meg
A CERN kutatói az atomok csapdába ejtése után a struktúra tanulmányozását is megoldották.
Még az évtized elején robbant a hír, miszerint a CERN Antihydrogen Laser Physics Apparatus (ALPHA) csapatának szakemberei megnyitották az utat az antianyag tanulmányozásához vezető úton. Egy évvel később arról számoltak be, hogy antihidrogén atomokat sikerült 15 percen keresztül csapdában tartani, a belső szerkezet tanulmányozása azonban csak most vált lehetségessé.
Az antianyag tanulmányozása terén a hidrogén kiemelése logikus választásnak tűnt, hiszen ez a periódusos táblázat első eleme, egyetlen protonjával és egyetlen elektronjával pedig a legkönnyebben leküzdhető akadályt jelképezi. A kutatók egy mágneses „palackban” létrehozott vákuummal kordában tudják tartani az itt antiprotonokból és pozitronokból összeálló antihidrogén atomokat, így ezek megfigyelése is lehetővé vált, még mindig problémát jelentett azonban, hogy míg normál körülmények között spektroszkópiai megfigyeléseket több billió atom jelenléte mellett folytatnak le, itt mindössze 15 darab állt rendelkezésre, ami már önmagában jelzi a probléma méretét. Ezen végül sikerült túllépni, így lézerekkel világíthatták meg a szóban forgó atomokat, ami azonban még csak az első lépést jelenti a megfigyelés-sorozatban.
Kiemelkedő fontosságú az antihidrogén atomok viselkedésének felmérése, különös tekintettel az elektronszerkezetre. Hagyományos társaikkal ellentétben itt még nem ismerjük a pontos energiaszinteket, ezért különböző színű lézerekkel kell megvilágítani az antihidrogén atomokat, ami (az elektronhoz hasonlóan) a pozitron esetében eredményez egymástól eltérő pályákat. Ez vezethet el idővel az antianyag pontosabb megértéséhez, ami talán arra a kérdésre is választ adhat, hogy egyáltalán miért vagyunk mi itt (az Ősrobbanásnak ugyanis egyenlő arányban kellett volna anyagot és antianyagot létrehoznia, amelyek kioltották volna egymást, egy üres Univerzumot hagyva maguk után).
Az eddig elvégzett mérések szerint nincs különbség a hidrogén és az antihidrogén optikai spektruma között, de ez még nem a végleges eredmény. Ez a megfigyelési technika finomodik majd az elkövetkező években, a kutatók reményei szerint újabb lehetőségeket kínálva fel.
Még az évtized elején robbant a hír, miszerint a CERN Antihydrogen Laser Physics Apparatus (ALPHA) csapatának szakemberei megnyitották az utat az antianyag tanulmányozásához vezető úton. Egy évvel később arról számoltak be, hogy antihidrogén atomokat sikerült 15 percen keresztül csapdában tartani, a belső szerkezet tanulmányozása azonban csak most vált lehetségessé.
Az antianyag tanulmányozása terén a hidrogén kiemelése logikus választásnak tűnt, hiszen ez a periódusos táblázat első eleme, egyetlen protonjával és egyetlen elektronjával pedig a legkönnyebben leküzdhető akadályt jelképezi. A kutatók egy mágneses „palackban” létrehozott vákuummal kordában tudják tartani az itt antiprotonokból és pozitronokból összeálló antihidrogén atomokat, így ezek megfigyelése is lehetővé vált, még mindig problémát jelentett azonban, hogy míg normál körülmények között spektroszkópiai megfigyeléseket több billió atom jelenléte mellett folytatnak le, itt mindössze 15 darab állt rendelkezésre, ami már önmagában jelzi a probléma méretét. Ezen végül sikerült túllépni, így lézerekkel világíthatták meg a szóban forgó atomokat, ami azonban még csak az első lépést jelenti a megfigyelés-sorozatban.
Kiemelkedő fontosságú az antihidrogén atomok viselkedésének felmérése, különös tekintettel az elektronszerkezetre. Hagyományos társaikkal ellentétben itt még nem ismerjük a pontos energiaszinteket, ezért különböző színű lézerekkel kell megvilágítani az antihidrogén atomokat, ami (az elektronhoz hasonlóan) a pozitron esetében eredményez egymástól eltérő pályákat. Ez vezethet el idővel az antianyag pontosabb megértéséhez, ami talán arra a kérdésre is választ adhat, hogy egyáltalán miért vagyunk mi itt (az Ősrobbanásnak ugyanis egyenlő arányban kellett volna anyagot és antianyagot létrehoznia, amelyek kioltották volna egymást, egy üres Univerzumot hagyva maguk után).
Az eddig elvégzett mérések szerint nincs különbség a hidrogén és az antihidrogén optikai spektruma között, de ez még nem a végleges eredmény. Ez a megfigyelési technika finomodik majd az elkövetkező években, a kutatók reményei szerint újabb lehetőségeket kínálva fel.