SG.hu·
Bombakeresés spenóttal
Az MIT mérnökei nanotechnika segítségével biológiai bombadetektorokká alakították a hétköznapi spenótot.
A Michael Strano vezette csapat speciális szénnanocsöveket ültetett az élő növények leveleibe, mellyel valós idejű, robbanóanyag molekula észlelő rendszerré fejlesztette a karrierjét amúgy a konyhapultokon bevégző zöld növényt. Amikor a módosított növény leveleibe vizet szív fel a földből, a szénnanocsövek képesek észlelni bármilyen nitroaromás vegyületet - a robbanószerek, például a taposóaknák gyakori összetevőit. Az ellenőrzéshez lézerrel kell megvilágítani a nanocsöveket tartalmazó leveleket, melyek ennek hatására fluoreszkáló jelet fognak kibocsátani, amennyiben nitroaromás részecskéket szívtak fel. A jel infravörös kamerával észlelhető.
A Nature Materials szaklapban közzétett kutatást még valós körülmények között is tesztelni kell, de elvileg lehetséges lehet magok elvetése az aknamező-gyanús területeken, ahol aztán a növényi alapú észlelési rendszerrel lokalizálható a robbanóanyag. Nem ez az első eset, hogy növényeket turbóznak fel a nanotechnológia alkalmazásával. Strano kutatócsoportja hasonló technikát vetett be a növények fotoszintetizáló képességének javítása érdekében és hidrogén peroxid, TNT, valamint a szarin ideggáz észlelésére alkalmas detektorokat is fejlesztett.
A növények kifejezetten alkalmasak különböző kémiai összetevők felfedésére a talajvízben, mivel természetüknél fogva kiterjedt gyökérhálózatot fejlesztenek ki, amivel a talaj egészen nagy területét tudják szondázni. Ezek a kísérletek a nanorészecskék biológiai rendszerekkel történő kölcsönhatásának elősegítését szolgálja, magyarázta Matthew Baker, a Strathclyde Egyetem szakértője.
Baker szerint a következő potenciális lépés az infravörös szenzor kiváltása lehet. Más kutatók genetikai módosítással elérték, hogy a növények adott anyagok észlelésekor leállítják a klorofiltermelést és színt váltanak, így a detektorokhoz nem kellene plusz technika.
A Michael Strano vezette csapat speciális szénnanocsöveket ültetett az élő növények leveleibe, mellyel valós idejű, robbanóanyag molekula észlelő rendszerré fejlesztette a karrierjét amúgy a konyhapultokon bevégző zöld növényt. Amikor a módosított növény leveleibe vizet szív fel a földből, a szénnanocsövek képesek észlelni bármilyen nitroaromás vegyületet - a robbanószerek, például a taposóaknák gyakori összetevőit. Az ellenőrzéshez lézerrel kell megvilágítani a nanocsöveket tartalmazó leveleket, melyek ennek hatására fluoreszkáló jelet fognak kibocsátani, amennyiben nitroaromás részecskéket szívtak fel. A jel infravörös kamerával észlelhető.
A Nature Materials szaklapban közzétett kutatást még valós körülmények között is tesztelni kell, de elvileg lehetséges lehet magok elvetése az aknamező-gyanús területeken, ahol aztán a növényi alapú észlelési rendszerrel lokalizálható a robbanóanyag. Nem ez az első eset, hogy növényeket turbóznak fel a nanotechnológia alkalmazásával. Strano kutatócsoportja hasonló technikát vetett be a növények fotoszintetizáló képességének javítása érdekében és hidrogén peroxid, TNT, valamint a szarin ideggáz észlelésére alkalmas detektorokat is fejlesztett.
A növények kifejezetten alkalmasak különböző kémiai összetevők felfedésére a talajvízben, mivel természetüknél fogva kiterjedt gyökérhálózatot fejlesztenek ki, amivel a talaj egészen nagy területét tudják szondázni. Ezek a kísérletek a nanorészecskék biológiai rendszerekkel történő kölcsönhatásának elősegítését szolgálja, magyarázta Matthew Baker, a Strathclyde Egyetem szakértője.
Baker szerint a következő potenciális lépés az infravörös szenzor kiváltása lehet. Más kutatók genetikai módosítással elérték, hogy a növények adott anyagok észlelésekor leállítják a klorofiltermelést és színt váltanak, így a detektorokhoz nem kellene plusz technika.