Portugália kereken négy napig kizárólag megújuló energiát használva működött és nem kellett a klasszikus erőműveikhez nyúlni.
A megújuló energia kapcsán folyamatosan mennek a viták, hogy vajon mennyire lehet kiváltani egy egész ország energiaellátását, mennyire kell még támaszkodni az atomerőművekre és a különböző fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművekre. Az egyik oldal véleménye szerint a megújuló energiát használó technológia már annyira fejlett, hogy képes akár egy ország teljes igényét is kielégíteni. A másik oldal szerint az egész nem igaz és továbbra is a klasszikus erőművekre kell támaszkodni.
Az előbbi csoport tagjai azonban most komoly segítséget kapta Portugáliától igazuk bizonyítására. Az ország ugyanis május 7 reggele és május 11 este között csak és kizárólag megújuló energiát használva elégítette ki az energiaszükségleteit. Tehát a Portugáliában található nap-, szél- és vízerőművekre támaszkodva működtettek mindent kerek 107 órán keresztül és közben nem kellett hozzányúlni a klasszikus erőműveikhez.
"Ezek az adatok azt mutatják, hogy Portugália hamarosan készen áll arra, hogy a teljes elektromos áram igényét 100 százalékosan megújuló energiát használó erőművekben állítsa elő és ezzel jelentősen csökkenthetjük a globális felmelegedést" - áll a ZERO System Sustainable Land Association hivatalos oldalán megtalálható közleményben. Természetesen a hivatalos szervek is kiemelik, hogy itt csupán 4 napról volt szó. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy május 8-án Németország is hasonló akciót indított.
Itt azonban csak egy napot vállaltak be és 95 százalékát a napi igénynek tudták megújuló energiából előteremteni. Ennek ellenére sikeres volt és láthatóan egyre többen próbálkoznak meg országos szinten átváltani a zöld-energiára és csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok által termelt káros anyag kibocsátást.
Hőszivattyús bojler? Még sohe nem hallottam ilyet..
De, nem is rossz ötlet! Nyáron, amikor nagy meleg van, hűthetné a szobát + fűthetné a vizet, a klmía+vízmelegítéshez képest töredék fogyasztásból (van erre is valami elméleti korlát? Hogy egy hőszivattyú/maxwell-démon egy Joule energia felhasználással mennyit tud átvinni a szobából a bojlerbe vagy viszont?)
Érdekes, hogy a németek akcióját megemlítik, mert ott sem ment minden simán: http://atomenergiainfo.hu/blog/1-ora-zold-hirnev. Ezek mögött a látványos, hirtelen váltások mögött is akad néha valami hiba, de ne ítélkezzünk előre.
" (Mondjuk a vízköves bojlerednél szerinted hova tűnik el az áram?)"
Ebben az esetben minden olyan hő, ami nem a célzott rendszerbe (csapból folyó víz) kerül, veszteségként jelenik meg a fűtési szezonon kívül. Rosszabb esetben még légkondi használatot is generál.
Th reaktort már épít Norvégia és Indiai is tudtommal és Kína is beszállt a buliba. A geoterimikuson meg nincs mit fejleszteni. A világ nagy részén kicsi a gradiens, nehezen tervezhető, drága, a vízkezelése egy horror, stb. A geotermikus energia egy erősen túlhypeolt dolog.
Ne kutyuljunk!
A hőszivattyú, az egy elmés szerkezet, az energia a kompresszor tengelyének a meghajtásával kerül be. Ezt a tengelyt meghajthatnánk gőzgéppel, benzin- vagy diesel motorral vagy akár mókuskerékkel stb. is, a hőtechnikai hatásfoka ugyanakkora maradna.
Az, hogy ált. épp villanymotorral tesszük, az azért van, mert (egyéb előnyei; halk, jól szabályozható, az adott helyen nem bocsát ki káros anyagot stb. mellett) történetesen a tengelyhajtásban is jó a hatásfoka, de NEM 100%, szemben a fűtéssel.
Tehát az elektromos áram felhasználásának hatásfokát ne keverd a hőszivattyúnak a hatásfokával, mert az két különböző dolog.
És igen, jó dolog a hőszivattyú, és igen villanymotorral célszerű hajtani. :)
(De a vízköves bojleredben akkor is 100%-ban hasznosul az áram, a motorban meg nem. ;-/ )
- "Szeretnék egy olyan országban élni, ahol nem politikusok irányítanak... és nem is a buta csőcselék..."
- Nekem sem tetszik az úgynevezett demokrácia. ;-)
Az egész úgy működik, mint egy hűtőgép. Az is a hidegebb részből vonja el a hőt, és átadja a melegebb résznek, ami a szoba. Jelen esetben a hidegebb rész az épületen kívül található.
Tehát nem hő energiát termel a rendszer, hanem elveszi a hőenergiát a környezettől, tovább hűtve azt, miközben a melegebb szobát melegíti az elvont hővel.
Hát ezt rosszul tudod. Mint mondtam, az áramot melegítésre csakis hőszivattyúként érdemes használni.
Ha csak egyszerűen mint egy hősugárzót használom, és 100 %-a az elektromos áramnak hőenergiává alakul, még akkor is csak 1 a hatékonysága. Hőszivattyúval már nyertek ki 6-szor akkora hőmennyiséget, mint amennyi a felhasznált áram energiatartalma. A 2-3 szoros szorzó a tipikus a régi rendszereknél, modernek akár 6 fölött is dolgozhatnak megfelelő körülmények között a felhasznált közegtől függően.
Azt, hogy az elektromos teljesítményhez képest hányszoros hőenergia kinyerésére képes, hívják a hőszivattyú jósági fokának ((COP) Coefficient of performance)
http://levegoshoszivattyuk.hu/hoszivattyu-hatasfoka-cop/
https://en.wikipedia.org/wiki/Heat_pump#Coefficient_of_performance_.28COP.29_and_lift
"Épület fűtésére szolgáló külső levegő hőjét hasznosító hőszivattyú fajlagos fűtőteljesítménye enyhe időben 3-4 körüli értéket mutat, elektromos fűtésre ugyanez az érték 1,0. Ez körülbelül megfelel a fűtésszezon átlagos munkaarányának is, vagyis 1 joule elektromos energiát használó ellenállásfűtés (villanyradiátor, hősugárzó, hőtárolós kályha stb.) 1 joule hőt termel, míg 1 joule elektromos energiát felhasználó hőszivattyú 3-4 joule hőt termel."
Az áram piaci ára más téma, természetesen az is magas. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.05.23. 21:58:49
