MTI
3500 éves az Adriai-tenger mélyén talált város
Az Adriai-tenger mélyén feltárt titokzatos város, amelyre még tavaly bukkantak horvát búvárok, a szénizotópos kormeghatározás szerint 3500 éves - tudósított a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap.
Az ősi város lelőhelye Zára térségében, a partoktól mindössze 50 méterre, a Pasmani-csatornában található, a szerelmesek szigetének is nevezett Galesnjak szigete közvetlen közelében. Idén október elején a búvárok újabb feltárásokat végeztek a területen, amikor az Egyesült Államokból megérkezett a szénizotópos kormeghatározás eredménye, amely kimutatta, hogy a város 3500 éves. Ennek fényében elmondható, hogy Horvátország eddigi legnagyobb és legfontosabb tengeri régészeti lelőhelyéről van szó - írta a lap.
Az ókori régészeti lelőhely csaknem két hektáron terül el, ahol a kutatócsoport először rengeteg faoszlopot talált a tenger fenekén. Ezek - mint később kiderült - nem épületeket tarthattak, hanem a partszakaszt erősítették meg velük. Hasonló építkezési stílust korábban a Pó folyó mentén, Olaszországban fedeztek fel, az Adrián még soha sem találkoztak ilyennel.
A búvárok műholdképek és légi felvételek alapján kezdték el a térséget kutatni. Ezeken tisztán látszott, hogy emberi kéz alkotta, szabályos formációk rejtőznek a víz alatt. A régészek egy háromszáz méter hosszú, tört kőből készült fal vonalait fedezték fel, amely összeköthette a szigetet a szárazfölddel. Az amerikai Beta Analytic laboratórium vizsgálatai szerint a várost Kr. e. 1500 körül, a középső bronzkorban építette egy olyan közösség, amelynek neve nem ismeretes. Merüléseik során nagy mennyiségű fa- és kerámiamaradványra is bukkantak a búvárok.
Matko Ilkic, a feltárások vezető régésze újságíróknak elmondta: a lelőhelyre három méter mélyen találtak rá, és mivel évente körülbelül egy millimétert nőtt a tenger vízszintje, a város korának meghatározása is helyes lehet. "Háziállatoktól eredő csontot tömegét tártuk fel, ami arra utal, hogy fejlett mezőgazdasággal rendelkeztek az ott élő emberek, továbbá találtunk egy kőbaltát és egy olívamagot is, amely valószínűleg a legrégebbi lelet az egész Adrián" - mondta. A leleteket egy jövő nyári tárlaton mutatják be. A régészek bíznak benne, hogy restaurálva, teljes egészében is látható lesz bronzkori város és kikötője egyszer.
Az ősi város lelőhelye Zára térségében, a partoktól mindössze 50 méterre, a Pasmani-csatornában található, a szerelmesek szigetének is nevezett Galesnjak szigete közvetlen közelében. Idén október elején a búvárok újabb feltárásokat végeztek a területen, amikor az Egyesült Államokból megérkezett a szénizotópos kormeghatározás eredménye, amely kimutatta, hogy a város 3500 éves. Ennek fényében elmondható, hogy Horvátország eddigi legnagyobb és legfontosabb tengeri régészeti lelőhelyéről van szó - írta a lap.
Az ókori régészeti lelőhely csaknem két hektáron terül el, ahol a kutatócsoport először rengeteg faoszlopot talált a tenger fenekén. Ezek - mint később kiderült - nem épületeket tarthattak, hanem a partszakaszt erősítették meg velük. Hasonló építkezési stílust korábban a Pó folyó mentén, Olaszországban fedeztek fel, az Adrián még soha sem találkoztak ilyennel.
A búvárok műholdképek és légi felvételek alapján kezdték el a térséget kutatni. Ezeken tisztán látszott, hogy emberi kéz alkotta, szabályos formációk rejtőznek a víz alatt. A régészek egy háromszáz méter hosszú, tört kőből készült fal vonalait fedezték fel, amely összeköthette a szigetet a szárazfölddel. Az amerikai Beta Analytic laboratórium vizsgálatai szerint a várost Kr. e. 1500 körül, a középső bronzkorban építette egy olyan közösség, amelynek neve nem ismeretes. Merüléseik során nagy mennyiségű fa- és kerámiamaradványra is bukkantak a búvárok.
Matko Ilkic, a feltárások vezető régésze újságíróknak elmondta: a lelőhelyre három méter mélyen találtak rá, és mivel évente körülbelül egy millimétert nőtt a tenger vízszintje, a város korának meghatározása is helyes lehet. "Háziállatoktól eredő csontot tömegét tártuk fel, ami arra utal, hogy fejlett mezőgazdasággal rendelkeztek az ott élő emberek, továbbá találtunk egy kőbaltát és egy olívamagot is, amely valószínűleg a legrégebbi lelet az egész Adrián" - mondta. A leleteket egy jövő nyári tárlaton mutatják be. A régészek bíznak benne, hogy restaurálva, teljes egészében is látható lesz bronzkori város és kikötője egyszer.