Egy aminosav, az arginin hiánya játszhat közre az Alzheimer-kór kialakulásában - erre a következtetésre jutottak egérkísérletek alapján amerikai neurobiológusok, akiknek eredményei távlatilag új terápiás eljárások kidolgozását tehetik lehetővé.

A Duke Egyetem kutatóinak tanulmánya a Journal of Neuroscience szerdai számában jelent meg. Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, amely a gondolkodási és megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, valamint gyors leépüléssel jár. Szövettanilag a betegségre kóros fehérjéből, béta-amiloidból álló plakkok, valamint tau-fehérjét tartalmazó neurofibrilláris kötegek képződése jellemző.

Egyre több kutatási adat támasztja alá azt a feltételezést, miszerint az immunrendszernek valamiképp szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában, ám mindmáig rejtély, hogy a szervezet "őrző-védő" szolgálata pontosan miképp játszik közre a rettegett kór létrejöttében - olvasható a Duke honlapján a kutatásokat ismertető összefoglalóban. Az egyetemen végzett egérkísérletek arra világítottak rá, hogy az agyat védeni hivatott immunsejtek valamilyen okból felfokozott "étvággyal" kezdik fogyasztani az arginin nevű aminosavat. Blokkolva ezt a folyamatot a vér-agy gáton átjutni képes kismolekulás gyógyszerekkel viszont megelőzhető az amiloid plakkok képződése és a memóriavesztés.

A kísérletekhez olyan genetikailag módosított egereket alkalmaztak, amelyek immunrendszere hasonlít az emberéhez. A tünetek fokozatos kialakulása az úgynevezett CVN-AD egereknél lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy vizsgálják az állatok agyát a betegség különböző stádiumában. Az Alzheimer-kutatásban alkalmazott más egerekkel összehasonlítva a CVN-AD törzs egyedeinek agyában plakkok és a neurofibrilláris kötegek képződtek, csökkent a neuronok száma és megváltozott az állatok magatartása.

Az immunrendszeri eltéréseket elemezve, amelyek a génmódosított állatok élete során következtek be, kiderült, hogy legtöbb komponense számszerűleg nem változott. Ugyanakkor már a kórfolyamat legkorábbi szakaszában elkezdett szaporodni és átalakulni az úgynevezett mikroglia, amelynek sejtjei normál körülmények között "tétlenek" az agyban és a gerincvelőben, de azonnal aktivizálódnak sérülés, vagy az idegrendszer gyulladásos megbetegedéseinél és a károsodás helyszínére vándorolnak.

A mikroglia-sejtek vizsgálata során kiderült, hogy ezek egy vegyületet (CD11c) termelnek, és növekszik az immunrendszert elnyomó gének kifejeződése is. "Meglepő eredményre jutottunk, hiszen senki sem számított arra, hogy az Alzheimer-kórban csökken az immunrendszer aktivitása" - fogalmazott Matthew Kan, a tanulmány vezető szerzője. Az agynak a memóriáért felelős területein nemcsak megszaporodott a kóros CD11c mikroglia-sejtek száma, hanem növekedett az arginint lebontó enzim (argináz) aktivitása is.

Az enzimet blokkolva egy kismolekulás készítmény, a difluorometil-ornitin (DFMO) segítségével, amennyiben a szert még a klinikai tünetek kialakulása előtt alkalmazták, csökkent a kóros mikroglia-sejtek és plakkok száma az agy érintett területein. "Amennyiben valóban az arginin hiánya ilyen fontos szerepet tölt be a kórfolyamatban, esetleg képesek lehetünk blokkolni azt és visszafordítani a betegséget" - fogalmazott Carol Colton, a Duke Egyetem neurológusprofesszora, a tanulmány vezető szerzője

A DFMO hatékonyságát bizonyos daganatféleségek esetében tesztelték klinikai vizsgálatok során, de eddig sohasem gondoltak arra, mint az Alzheimer-kór lehetséges terápiájára. A Duke Egyetem neurobiológusai a készítményt a tünetek kialakulása előtt alkalmazták, a kutatások további szakaszában azt vizsgálják majd, hogy mennyire lehet hatékony a szer az Alzheimer-kór szimptómáinak megjelenése után.