MTI
Évtizedenként csak kétszer kapják el az influenzát a 30 év felettiek
Évtizedenként csak kétszer kapják el az influenzát a 30 év feletti felnőttek, miközben a vírus a gyerekeket kétévente is megfertőzi - állapította meg egy brit, amerikai és kínai tudósok készítette tanulmány.
Az influenzaszerű megbetegedések hátterében számos kórokozó állhat, ezért nehéz megmondani, milyen gyakori a valódi influenzafertőzés - írta a The Daily Telegraph a PLOS Biology című szaklapban megjelent tanulmány alapján. Az immunrendszer az influenzavírusokra ellenanyag termelésével válaszol, amelyek a vírus felületén található fehérjéket célozzák meg. Ezek a fehérjék a vírus átalakulásával változhatnak, azonban a vérben megmarad az ellenanyag, vagyis a szervezet "emlékezik" azokra a vírustörzsekre, amelyekkel már találkozott.
A kutatók dél-kínai önkéntesek vérmintáit vizsgálták meg, amelyekben kilenc különböző, 1968 és 2009 között terjedő influenzatörzs ellen termelt ellenanyagot, vagyis antitesteket kerestek. A tudósok ezzel a módszerrel képesek voltak a csoport vírustörténetének felvázolására. Adam Kucharski, a kutatásban résztvevő egyik tudós elmondta, sok vita folyik arról, hogy valójában hányszor kapják el az emberek az influenzát, ellentétbe állítva azokkal az influenzaszerű megbetegedésekkel, amelyeket más vírusok okozhatnak.
Egy másik kutató, Steven Riley hozzátette, hogy a felnőttek esetében az influenza sokkal ritkább, mint azt általában az emberek hiszik. A betegség a gyerek- és serdülőkorban jelentősen gyakoribb, valószínűleg azért, mert ebben az életkorban többet jár az ember közösségbe. Az influenzafertőzések gyakorisága a kezdeti gyerekkori kétévente történő megbetegedéshez képest folyamatosan csökken az évek alatt. A kutatók egy matematikai modellt is kifejlesztettek, amely segíthet megérteni, hogyan változik az influenzával szembeni immunitás, miközben új vírustörzsekkel találkozik az emberi szervezet.
A tudósok mostani eredményei alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a szervezet erősebb immunreakciókkal válaszol az olyan influenzavírusokkal szemben, amelyekkel fiatalabb korában találkozik. Az eredmények segítségével a tudósok megérthetik, hogy a lakosság immunitása miként hat a vírus a fejlődésére és megjósolhatják, hogyan változhat a vírus a jövőben. Arról is kaphatnak információt, a különböző múltbéli vírustörzsekkel szembeni immunitás miként hat a jövőbeli oltóanyagok működésére és eredményességére. "A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogyan épül fel egy ember influenzafertőzésekkel szembeni immunitása az évek alatt. Ez segíthet megérteni az egész lakosság érzékenységét és azt, hogy milyen könnyen terjedhetnek az új szezonális vírustörzsek" - magyarázta Adam Kucharski.
Az influenzaszerű megbetegedések hátterében számos kórokozó állhat, ezért nehéz megmondani, milyen gyakori a valódi influenzafertőzés - írta a The Daily Telegraph a PLOS Biology című szaklapban megjelent tanulmány alapján. Az immunrendszer az influenzavírusokra ellenanyag termelésével válaszol, amelyek a vírus felületén található fehérjéket célozzák meg. Ezek a fehérjék a vírus átalakulásával változhatnak, azonban a vérben megmarad az ellenanyag, vagyis a szervezet "emlékezik" azokra a vírustörzsekre, amelyekkel már találkozott.
A kutatók dél-kínai önkéntesek vérmintáit vizsgálták meg, amelyekben kilenc különböző, 1968 és 2009 között terjedő influenzatörzs ellen termelt ellenanyagot, vagyis antitesteket kerestek. A tudósok ezzel a módszerrel képesek voltak a csoport vírustörténetének felvázolására. Adam Kucharski, a kutatásban résztvevő egyik tudós elmondta, sok vita folyik arról, hogy valójában hányszor kapják el az emberek az influenzát, ellentétbe állítva azokkal az influenzaszerű megbetegedésekkel, amelyeket más vírusok okozhatnak.
Egy másik kutató, Steven Riley hozzátette, hogy a felnőttek esetében az influenza sokkal ritkább, mint azt általában az emberek hiszik. A betegség a gyerek- és serdülőkorban jelentősen gyakoribb, valószínűleg azért, mert ebben az életkorban többet jár az ember közösségbe. Az influenzafertőzések gyakorisága a kezdeti gyerekkori kétévente történő megbetegedéshez képest folyamatosan csökken az évek alatt. A kutatók egy matematikai modellt is kifejlesztettek, amely segíthet megérteni, hogyan változik az influenzával szembeni immunitás, miközben új vírustörzsekkel találkozik az emberi szervezet.
A tudósok mostani eredményei alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a szervezet erősebb immunreakciókkal válaszol az olyan influenzavírusokkal szemben, amelyekkel fiatalabb korában találkozik. Az eredmények segítségével a tudósok megérthetik, hogy a lakosság immunitása miként hat a vírus a fejlődésére és megjósolhatják, hogyan változhat a vírus a jövőben. Arról is kaphatnak információt, a különböző múltbéli vírustörzsekkel szembeni immunitás miként hat a jövőbeli oltóanyagok működésére és eredményességére. "A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogyan épül fel egy ember influenzafertőzésekkel szembeni immunitása az évek alatt. Ez segíthet megérteni az egész lakosság érzékenységét és azt, hogy milyen könnyen terjedhetnek az új szezonális vírustörzsek" - magyarázta Adam Kucharski.