MTI
A Neander-völgyi ember is készített csonteszközöket
A Neander-völgyi ember is készített multifunkcionális csonteszközöket, erről tanúskodik egy franciaországi lelet, amely azt bizonyítja, hogy a Homo neanderthalensis sokkal fejlettebb tudással rendelkezett, mint eddig feltételezték a szakemberek.
A Montreali Egyetem kutatói a leletet a Bulletin de la Société préhistorique francaise című tudományos folyóiratban ismertetik. A Neander-völgyi ember Európa és a Közel-Kelet területén, valamint Ázsia nyugati részén élt a 250 ezer és 28 ezer évvel ezelőtti időszakban. A 20. század folyamán állandó viták tárgya volt, hogy képes volt-e a Homo neanderthalensis a csont megmunkálására. Az elmúlt két évtizedben azonban több olyan tárgyi lelet került napvilágra, amelyek ékesen bizonyították, hogy a Neander-völgyi ember birtokában volt a csonteszközök készítéséhez szükséges tudásnak - olvasható az EurekAlert hírportálon.
A Montreali Egyetem kutatói 2014 nyarán Franciaországban, az Arcy-sur-Cure-i Bölény-barlangban végzett ásatások során bukkantak egy igen jó állapotban fennmaradt csonteszközre, amelyet egy kifejlett rénszarvas bal combcsontjából 55-60 ezer évvel ezelőtt, vagyis jóval a modern ember betelepülése előtt készítették. "Ez az első, az adott időszakból származó multifunkcionális csonteszköz, a lelet azt bizonyítja, hogy a neandervölgyi ember rendelkezett a csont megmunkálásához szükséges mechanikai ismeretekkel, azzal a tudással, amelyet kizárólag a modern embernek tulajdonítanak" - fogalmazott Luc Doyon, a Montreali Egyetem antropológiai intézetének munkatársa.
A csonton lévő vágások, törések alapján kirajzolódik a korabeli lakoma képe, amelynek során a közösség tagjai lefejtették a húst és kinyerték a csontvelőt. A töredéken azonban ütögetés nyomai is felfedezhetők, amelyek akkor keletkeztek, amikor kőeszközök élesítésére szolgált, míg a kopásnyomok arról tanúskodnak, hogy kaparóként is használták.
"A kőeszközökben bővelkedő lelőhelyen előkerülő multifunkcionális csontszerszám arról tanúskodik, hogy utóbbit a csont kedvező tulajdonságai miatt, tudatosan választotta ki különféle feladatok elvégzésére a Neander-völgyi ember. Mindeddig azonban úgy hittük, hogy a modern ember előtt a Homo nem más fajai nem rendelkeztek az ilyen eszközök készítéséhez szükséges kognitív képességekkel. A franciaországi felfedezés csökkenti a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens közötti távolságot, már nem mondhatjuk, hogy több tízezer évvel ezelőtt az egyik, vagy a másik faj tudásban a másik fölött állt" - hangsúlyozta Luc Doyon.
A Montreali Egyetem kutatói a leletet a Bulletin de la Société préhistorique francaise című tudományos folyóiratban ismertetik. A Neander-völgyi ember Európa és a Közel-Kelet területén, valamint Ázsia nyugati részén élt a 250 ezer és 28 ezer évvel ezelőtti időszakban. A 20. század folyamán állandó viták tárgya volt, hogy képes volt-e a Homo neanderthalensis a csont megmunkálására. Az elmúlt két évtizedben azonban több olyan tárgyi lelet került napvilágra, amelyek ékesen bizonyították, hogy a Neander-völgyi ember birtokában volt a csonteszközök készítéséhez szükséges tudásnak - olvasható az EurekAlert hírportálon.
A Montreali Egyetem kutatói 2014 nyarán Franciaországban, az Arcy-sur-Cure-i Bölény-barlangban végzett ásatások során bukkantak egy igen jó állapotban fennmaradt csonteszközre, amelyet egy kifejlett rénszarvas bal combcsontjából 55-60 ezer évvel ezelőtt, vagyis jóval a modern ember betelepülése előtt készítették. "Ez az első, az adott időszakból származó multifunkcionális csonteszköz, a lelet azt bizonyítja, hogy a neandervölgyi ember rendelkezett a csont megmunkálásához szükséges mechanikai ismeretekkel, azzal a tudással, amelyet kizárólag a modern embernek tulajdonítanak" - fogalmazott Luc Doyon, a Montreali Egyetem antropológiai intézetének munkatársa.
A csonton lévő vágások, törések alapján kirajzolódik a korabeli lakoma képe, amelynek során a közösség tagjai lefejtették a húst és kinyerték a csontvelőt. A töredéken azonban ütögetés nyomai is felfedezhetők, amelyek akkor keletkeztek, amikor kőeszközök élesítésére szolgált, míg a kopásnyomok arról tanúskodnak, hogy kaparóként is használták.
"A kőeszközökben bővelkedő lelőhelyen előkerülő multifunkcionális csontszerszám arról tanúskodik, hogy utóbbit a csont kedvező tulajdonságai miatt, tudatosan választotta ki különféle feladatok elvégzésére a Neander-völgyi ember. Mindeddig azonban úgy hittük, hogy a modern ember előtt a Homo nem más fajai nem rendelkeztek az ilyen eszközök készítéséhez szükséges kognitív képességekkel. A franciaországi felfedezés csökkenti a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens közötti távolságot, már nem mondhatjuk, hogy több tízezer évvel ezelőtt az egyik, vagy a másik faj tudásban a másik fölött állt" - hangsúlyozta Luc Doyon.