SG.hu·

A Mars helyett a Holdat kellene céloznia a NASA-nak

A Mars helyett a Holdat kellene céloznia a NASA-nak
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA emberi űrrepülési programja fenntarthatatlan és nem biztonságos, ezért annak a Mars helyett előbb inkább a Holdra kellene összpontosítania - állapította meg az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács (NRC).

A kongresszus felkérésére 3,2 millió dollárért elvégzett, másfél évig tartó vizsgálatának eredményét az NRC egy 286 oldalas jelentésben összegezte. Ebben rámutatott, hogy a jelenlegi irány folytatása az inflációt sem követő mostani költségvetés mellett "kudarcot és kiábrándultságot" okoz majd, valamint azzal a kockázattal jár, hogy szertefoszlik az a nemzetközileg kialakult meggyőződés, miszerint emberi űrrepülésben az Egyesült Államok a legjobb.

A jelentés amellett érvelt, hogy az űrhajósokat a Mars helyett először inkább ismét a Holdra kellene küldeni. A NASA ezt a stratégiát képviselte az ifjabb Bush elnöksége idején, de Barack Obama elnök és tanácsadói elutasították egy újabb Holdra szállás gondolatát. Azzal érveltek, hogy a program alulfinanszírozott volt, ám az NRC most ugyanerre a megállapításra jutott Obama NASA-stratégiájával kapcsolatban, azt állítva, hogy az nem vezet majd eredményre.

Az Obama elnök által 2009-ben kinevezett bizottság szerint a NASA-nak elsősorban az űrrepülés technológiájába kellene beruháznia, és a magánszektorra hagynia a Föld körüli alacsony orbitális pályákra való repülést. A tanulmány ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai űrhivatalnak és nemzetközi partnereinek - ide sorolva az eddig riválisként kezelt Kínát is -, miközben programjaikat (például az Orion űrkapszula és az SLS nehézrakéta kifejlesztését) lépésről lépésre valóra váltják, távlatilag továbbra is a Mars-utazás tervére kell összpontosítaniuk.


Még sokáig nem fogja ember taposni a Mars homokját

A jelentés a Marsra jutás három lehetséges módját részletezte, amelyek közül kettő a Holdra történő visszatéréssel is számol, azt állítva, hogy az ottani leszállás és a tartós tartózkodás tapasztalatait fel lehetne majd használni a "vörös bolygóra" irányuló missziónál is. Greg Williams, a NASA igazgatóhelyettese arra mutatott rá, hogy a légkör nélküli Holdra történő leszállások nem segítik elő különösebben a marsi landolások kidolgozását, mert a Mars ritka és nyugtalan atmoszférával rendelkezik. A harmadik - az Obama-kormány által is javasolt - út magában foglalja a kisebb aszteroidák új pályára állításának programját is.

A jelentésben biztonsági aggályok is kifejezésre jutottak, egyebek között azzal kapcsolatban, hogy az SLS automatikus Mars-repülését 2017-re, az űrhajósok utazását pedig 2021-re tervezik. A bizottság szerint félő, hogy a fellövések között eltelő hosszú időben az irányító személyzet kijöhet a gyakorlatból. Az NRC általános értelemben is állást foglalt az emberi űrrepülés kérdésében, leszögezve, hogy annak tisztán gyakorlati és gazdasági haszna nem indokolja a ráfordításokat, a vállalkozást távlatilag inkább annak lelkesítő, törekvést kifejező jellege miatt érdemes folytatni.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© mrzool2014. 06. 14.. 15:37||#41
Nem feledkeztem el a válaszról, csak hosszú volt a hét.:)

nyilván senki nem lát bele a NASA szerzõdéseibe a résztvevõkön kivül.

A Freedom of Information Act elég komolyan van véve ott a nagy vízen túl.

Nyilván teljesen életszerü hogy ezek a cégek 0-ról próbálják felépíteni azt ami már 60 éve megvan a NASA-nál, miközben az egész amerikai ürkutatás ezektõl a cégektõl függ.

A NASA-nál alapvetõen K+F és szervezés van, õk egyfajta ernyõszervezet. Az ûrhajókat, rakétákat a Boeing és a LM, illetve a már beolvasztott elõdcégeik gyártják piaci alapon. Namármost sem a Boeing, csak a Lockheed nem fogja kiadni azokat a kulcsfontosságú adatokat, melyeket évtizedek alatt halmoztak fel, és a konkurensek kerülve gyengítenék a saját pozíciójukat. Annyira védik a piacot, hogy amikor rájöttek teljesen felesleges (és költséges) egymást szarrá perelni, akkor inkább megalkották az ULA-t, hogy egyeduralkodóként tarolhassák le az amerikai piacot.

Nem hiába kellett lobbiznia nem keveset az Orbitalnak (ami szintén nem egy mai cég) és a Spacex-nek (õk meg olyanok, amilyenek), hogy tetõ alá kerülhessen a COTS program, illetve most is folyamatos viták kísérik a leendõ CCDev programot.

Akkor neked mi számít egy ürhajónál ha nem a kapacitás, manöverezés és mozgathatósági képességek?

Fontos, persze, hogy ne lenne fontos. Csak el kell dönteni, hogy mit akarunk milyen pénzért és milyen kockázatok mellett. A shuttle egy öszvér volt, ami aztán mindenre volt használva, csak arra nem, amire eredetileg a DoD kérte volna (és ami miatt olyan lett a dizájn, amilyen).

Kapacitás: 20 tonnás modulokat nem csak a shuttle raktérben lehet(ne) felvinni, bár kétségkívül kényelmes volt így építeni az állomást. Az oroszoknak sikerült azért shuttle nélkül is összekalapálniuk egy MIR-t.

Manõverezés: a Cygnusra nem találtam adatokat, a Dragonra mindenfélét, de a legtöbb helyen 300m/s körüli delta-V-t írnak, ami a shuttle-nál is annyi. Oké, a dragon 10 tonnás, a shuttle meg 100-110 - cserébe ott van óriási overhead a siklórepülõ kialakítás miatt.

Mozgathatóság: a robotkar jó, kényelmes. Ez egy mérnöki probléma, megoldható.

Ne érts félre, sok mindenre nagyon jó volt a shuttle, ikonikus, gyönyörû, imádom. Kéznél is volt, egyszerûsítette a dolgokat, de talán pont a kényelem miatt úgy jó 30-40 évre minden más háttérbe szorult az amcsi ûrprogramban, és a mai napig politikai-gazdasági kérdés, illetve eretnekség megkérdõjelezni a programot. Nem hiába nyomatja a NASA, illetve a beszállítóik a shuttle derived rendszereket.

Ehhez képest most visszatértünk az irányithatatlan bádogdobozhoz.

Ez szerintem egy erõs kijelentés. A dragon, orion és cst-100 kvázi "irányíthatatlan bádogdobozok", ha a leszállásra gondolsz, bár nyilván te is tudod, hogy ezek precíziós landolásra képesek. A dream chaser pedig ugyanolyan vitorlázó módban fog leszállni, mint a shuttle.

csak felejtsük el azt hogy ezek a magáncégek 1-2 millió dollárból a nulláról kifejlesztettek az embert föld körüli pályára állító rakétát+ ürhajót.

Szerintem sehol sem írtam 1-2 milliót, inkább milliárdokat. Csak egy nagyságrend a különbség.

Egyébként sok minden egyetértünk, az tény. Csak néhány pontban mégsem.:))
© teddybear2014. 06. 13.. 21:30||#40
Kivéve a katonai és a titkosszolgálati részt. Ugyan nagy vonalakban szerepel az ottani költségvetési rész is, de nagyon kevés konkrétummal.
© Molnibalage2014. 06. 12.. 12:06||#39
A NASA állami pénzbõl dolgozó szervezet, ezért a költségvetése tudtommal nyilvános. Tudod, az az ország nem abszurdisztán, mint kis hazánk...
© ostoros2014. 06. 11.. 14:03||#38
Ez természetesen igaz. De jóval kevesebb kell, mint a Földön. Vagyis azért megoldható a dolog.
© gforce92014. 06. 10.. 14:35||#37
Igen, csak a hold szökési sebessége kisebb. Ott elég egy becsületes rugás. A mars ennél nagyobb, szóval ott a felszálláshoz már nem elég fél vödör benzin :)
© torreadorz2014. 06. 10.. 13:56||#36
"Van konkrét információd arra vonatkozóan, hogy a nagy állami ûrügynökségek ingyen és bérmentve átadták az elmúlt 50 éve K+F anyagait?"

Nincs, mint ahogy neked sincs az ellenkezõjérõl. Már ennek felvetése is az abszurditás határa, nyilván senki nem lát bele a NASA szerzõdéseibe a résztvevõkön kivül.
De ugyanekkora abszurditás azt gondolni, hogy a NASA amelyiknek életbevágóan fontos hogy legyenek újra teherürhajói és ne az oroszoktól függjenek, az nem oszt meg információkat a neki fejlesztõ amerikai haditechnikai cégekkel.
Nyilván teljesen életszerü hogy ezek a cégek 0-ról próbálják felépíteni azt ami már 60 éve megvan a NASA-nál, miközben az egész amerikai ürkutatás ezektõl a cégektõl függ.

" Az ilyen jellegû szivárogtatások ezekben az országokban (USA, Oroszo, Kína) hadi-/államtitok kiadásának és ezáltal árulásnak felelnek meg, a megfelelõ retorziókkal."

Úgy érted, hogy a nasa amerikai vállalatoknak megfelelõen top secret szerzõdésekkel átadott infói árulásnak felelnek meg? :DDD

na mesélj még...

"A felvihetõ-lehozható és egyéb kapacitás adatokkal ne válaszolj, fejbõl fújom õket. A shuttle szépen néz ki, elhiteti az emberekkel, hogy az ûrkorszakban élünk, voltak remek pillanatai a programnak, de zsákutcát jelentett."

Akkor neked mi számít egy ürhajónál ha nem a kapacitás, manöverezés és mozgathatósági képességek? Hogy hello kittis a festése? :DDD
Tudod, ez a "mit adtak nekünk a rómaiak?"...

Igen a shuttle képes volt felvinni, levinni, odébbvinni dolgokat, a robotkarral meg még ürbéli szereléseket is véghezvinni. Gyakorlatilag egy feature complet ürrepülõ volt. Ehhez képest most visszatértünk az irányithatatlan bádogdobozhoz.
Hát ha ez neked elõre lépés...

A többiben egyetértünk, csak felejtsük el azt hogy ezek a magáncégek 1-2 millió dollárból a nulláról kifejlesztettek az embert föld körüli pályára állító rakétát+ ürhajót.
© Molnibalage2014. 06. 10.. 10:15||#35
Nincs semmi értelmes amit lehetne bányászni egy He izotópot leszámítva a Holdon, de azt is csak akkor, ha létezni egy adott típusú fúziós erõmû. Egyszerûen semmit sem annyira drága bányászni itt, mint odanfent.

Kicsit már uncsi, hogy mindig ezzel sztereotíp akármivel jön bárki. Amíg 10-20k USD/kg a LEO pálya addig nincs mirõl beszélni...
© Willenbrock2014. 06. 10.. 08:56||#34
Elõbb robotszondával az Európát kéne lecsekkolni,meg az élet fenntartásra esélyesnek látszó égitesteket.Vagy bányászati lehetõségekben gondolkodni.
© ostoros2014. 06. 10.. 04:27||#33
Én Mars bázisról beszéltem. Az nem azt jelenti, hogy kitûzzük az Amcsi zászlót, fényképezkedünk, aztán irány haza...
© ostoros2014. 06. 10.. 04:26||#32
Én arról nem beszéltem, hogy vissza is jönnek. Másrészt a Holdról is visszajöttek az amerikaiak, tehát ahhoz hogy pár embert felemeljenek, nem szükséges ott helyben kilövõ állomást építeni.