A víz akár még a Nap halálát is túlélheti

Kutatók egy vízben gazdag aszteroida maradványaira bukkantak egy fehér törpecsillag körül, körülbelül 150 fényévnyire. Ez az első felfedezés, ami kémiai bizonyítékkal szolgál a sziklás objektumokban eltárolt vízre, alátámasztva azt az elképzelést, mely szerint galaxisunk sok, az életnek a Földhöz hasonlóan kedvező exobolygónak adhat otthont.

A felfedezett objektum egy olyan "csillagtetem" körül kering, ami egykor nagyban hasonlíthatott a Naphoz. Mindez arra utal, hogy a vízzel rendelkező sziklák naprendszerünkben is képesek lehetnek túlélni a Nap halálát, nyersanyagot adva a jövő űrben vándorló emberének.


Vizet, az általunk ismert élet egyik fő összetevőjét, már korábban észleltek a Jupiterhez hasonló exobolygók gázokban gazdag légkörében. A tudósok várakozása szerint azonban léteznie kell a sziklás, Föld-szerű bolygókon is, melyek a szomszédos csillagok lakható, a folyékony víz jelenlétéhez elég meleg zónájában helyezkednek el, eddig azonban ezek a földönkívüli óceánok pusztán elméletiek voltak. "Elméleteket gyártani egy dolog, tényleges bizonyítékokat találni már egészen más" - mondta Jay Farihi, a Cambridge Egyetem kutatója, aki csapatával a Hubble űrtávcsővel tanulmányozta a GD 61 jelű fehér törpe fényét.

Ez az objektum egy csillag maradványa, ami már túljutott a vörös óriás fázison, majd levetve külső gázrétegeit, felfedte magját. A törpecsillagok hatalmas felszíni gravitációval rendelkeznek, melynek hatására a nehezebb elemek a középpont irányába süllyednek, a felső légkörben csak hidrogént és héliumot hagyva, azonban akárcsak a többi fehér törpe esetében, a GD 61 légkörét is beszennyezik nehezebb elemek, ami arra utal, hogy ez az új anyag folyamatosan hullik a csillagra. A hidrogén és a hélium mellett a kutatók magnézium, alumínium, szilícium, kalcium és vas oxidjait is észlelték. Emellett oxigénre is bukkantak, ami nem magyarázható ezekkel az anyagokkal. "Az egyetlen kémiailag életképes molekula ezen a ponton a víz" - tette hozzá Farihi.

Az infravörös észlelések megerősítették, hogy a plusz elemek egy, a csillag körül keringő, felhevült anyagkorongból származnak, ami egy sziklás objektum, feltehetőleg egy aszteroida maradványa lehet. Az űrkőzet a csillag halálakor pusztulhatott el, Farihi csapatának számításai szerint tömegének 26 százaléka lehetett víz, amivel leginkább naprendszerünk legnagyobb aszteroidájára, a Ceres törpebolygóra hasonlíthatott.

Hatalmas óceánjai ellenére, a Föld tömegének mindössze 0,02 százaléka víz, ami azt sugallja, hogy bolygónk kialakulásakor száraz volt, a víz csupán az aszteroidák becsapódásaival jutott el a Földre. A GD 61 körül elterülő űrkőzet maradványokból arra lehet következtetni, hogy ugyanez játszódhatott le a távoli csillagrendszerben is. A tudósok örülnek, hogy sikerült megerősíteni a víz és a kőzet együttes létezését egy másik csillag körül, különös tekintettel arra a tényre, hogy egy élete végét elért példányról van szó. "Eszerint a víztartalom képes túlélni a csillag teljes fejlődését" - mondta Michiel Hogerheijde, a hollandiai Leideni Obszervatórium csillagásza, aki nem vett részt a kutatásban.

Még nem tudjuk, vajon létezik-e olyan teljes méretű bolygó, ami túlélte a GD 61 halálát, a víz felfedezése azonban jó hír azoknak, akik esetleg majd megélik a Nap hasonló sorsra jutását 5 milliárd év múlva. A vörös óriássá duzzadó Nap be fogja kebelezni a Merkúrt, a Vénuszt és a Földet, leszármazottaink azonban átvándorolhatnak más égitestekre és kinyerhetik a vizet az aszteroidákból, véli Farihi.