SG.hu·
Battlestations: Pacific
Kiadó: Eidos Interactive
Fejlesztő: Eidos Studios Hungary
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: AMD Athlon 64 /AMD Athlon 64 3500+, NVIDIA GeForce 6800 GT / ATI Radeon X1800, 1 GB RAM, 8GB szabad tárhely, Windows XP/Vista
Ajánlott: AMD Athlon 64 X2 4400+/Intel Core 2 Duo E4500, ATI Radeon HD 4800/ NVIDIA GeForce 9800 GTX 512MB, 2 GB RAM, 8GB szabad tárhely, Windows XP/Vista
Hasonló játékok: Battlestations: Midway
Kategória: RTS
A Battlestations: Midway 2007-es megjelenéséig hosszú, viszontagságos, rögös utat járt be, piacra kerülése után mégis hatalmas sikert aratott, amit főkén hibrid, kevert stílusának, emberbarát játékmenetének és kezelhetőségének köszönhetett, ráadásul egy olyan slágertémát dolgozott fel, mint a második világháború. Az Eidos pedig nem hagyta veszni az aranytojást tojó tyúkot, és piacra dobta a "folytatást", mely ezúttal is a csendes-óceáni hadszíntérre kalauzol el minket, csak ezúttal az amerikai kampány mellett egy 14 küldetésből álló alternatív múltat is kapunk, ahol a japán flottát és szárazföldi haderőt kell szobaadmirálisként győzelemre vezetnünk.
A Battlestations: Midway megjelenése óta két teljes esztendő telt el. A Pacific alcímet kapott folytatás ugyanolyan rögös utat járt be, mint az első epizód. A játékot fejlesztő hazai Eidos részleg kezdetben PS2-re jelentette be a játékot, majd átnyergeltek Xbox-ra, végül pedig PC és X360 platformok mellett horgonyoztak le. Ebben nyilván szerepe volt a játékpiac és az igények dinamikus változásának, és a kiadó körüli hercehurcának, hiszen az anyagi gondokkal küszködő brit csapatot a Square Enix felvásárolta. Így jutottunk el a Battlestations: Pacific premierjéig, ami a Midway által kitaposott ösvényt követve, kicsit továbbgondolva, csiszolva, finomítva ugyanolyan kellemes játékélményt nyújt, mint az előd, mégis számos pluszt is kapunk, így a játékos egy percig se érzi majd, hogy a magyar stúdió egy rókabőr lenyúzásával próbál alamizsnát kicsalni pénztárcánkból.
A játék története ott veszi fel a szálat, ahol a Midway cselekménye befejeződött, így az 1941-es Pearl Harbor ütközettel nyit a játék. A véres, váratlan kamikaze támadás után olyan történelmileg híres helyszínekre látogathatunk el, mint Santa Cruz, a Salamon-szigetek, Indonézia, Iwo Jima, Okinawa, és a Tarawa-sziget, valamit átélhetjük a guadalcanali hadjáratot, illetve a Filippínó-tengeren és a Leyte-öbölben történt csatákat. Jelen epizódban ezúttal már nem a Henry Walker nevű tiszt pályafutását követhetjük végig, hanem a híres események újbóli feldolgozását tűzte ki célnak a hazai stúdió.
A Battlestations: Pacific játékmenete mit sem változott a Midway óta, így a koreográfia ugyanaz, vagyis az akció és a stratégia rögtönzött egymásra találásának lehetünk szemtanúi. A Midway-hez képest azonban kicsit könnyítettek a játékmechanikán, lényegében elkülönített formában - levegőben, vízen, szárazföldön - kell élnünk a két stílus adta lehetőségekkel.
A légi csaták esetében a korhű, legapróbb részletekig tökéletesen lemodellezett gépmadarak légi tánca során a pergős akció az úr, ahol csakis kifinomult reflexeink, a szemtől-szembeni gyors ütközetek és az adrenalin hármasa uralkodik. A vadászokkal sokszor hajmeresztő mozdulatokat, lélegzetelállító dugóhúzókat, bukfenceket kell bemutatnunk, a szemkápráztató látvánnyal tarkított játékmenetbe csak a nehézbombázók lassú fellegek feletti repülése hoz némi nyugalmat. Utóbbinál meggondoltan, ám nagyon precíz időzítéssel és helyezéssel kell célba juttatni a szeretetcsomagot, bár stratégiai érzéket ez se kíván.
Az akció-stratégia egyenlő aránya a hajók, illetve a tengeralattjárók esetében érezhető legfőképp. Itt a hatalmas, robusztus cirkálók, anyahajók pozícióba állítása komoly taktikai érzéket kíván. Szobagenerálisként fel kell mérnünk a szárazföldi célpontok megfelelő távolságát, ismernünk kell vízi járműveink felszerelését, képességeit, és mivel ezek a monstrumok nem képesek gyors manőverekre és az óceánt sem szaggatják eszeveszett sebességgel, nagyon ügyelnünk kell rá, hogy a térképen, illetve a csatatéren támadáskor hogyan rendezzük el őket.
A csata hevében persze nem csak lőni és lőni kell, hanem ügyelnünk kell ladikjaink állapotára. A játékban működő sérülésmodellnek négy aspektusa van, melyeket folyamatosan monitoroznunk kell, a harc közben pedig - ha szükséges, akkor - a sérült részeket meg kell javítanunk. Az igazi taktikázást mégis a víz alatti élet igényli, hiszen az akkori tengeralattjárók mozgékonysága, torpedóik sebessége elbújhat a mai technika mellett. Ezeknél a célpont pályáját, sebességét számításba véve kell kiengednünk rendelkezésünkre álló torpedóinkat, hogy aztán egy gyors merüléssel elkerüljük a visszatámadó ellenfeleket.
Az útvonaltervezés már nem megy az AI-nak ennyire zökkenőmentesen. Velem néha megesett, hogy hajóim keresztezték egymás útját. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint manuálisan belenyúlni a taktikába, és helyrehozni a gép által elszúrt, előzetesen jól megalkotott tervet. Ha épp nem vagyunk komoly gondban, akkor ezen bakik kiküszöbölése nem vészes, de egy komoly harc hevében nem biztos, hogy lesz időnk ilyen aprósággal foglalkozni.
A Battlestations: Pacific történetének habarcsát korhű fekete-fehér átvezetők és számos in-game videó adja. Igazából komoly élvezeti értéket nem képviselnek, nekem nem ettől sikerült beleélnem magam a játékba, bár az kétségtelen, hogy sokat dob a hangulaton. A narráció az amerikai oldalon kifogástalan, a japán oldalon az erőltetett akcentus már-már az idegesítő kategóriába sorolandó, viszont a hangok összességében nagyon jól sikerültek. A jól megkomponált, esetenként felcsendülő zenék hiába hangulatosak, nagyon kevés van belőlük, így egy idő után unalmassá, érdektelenné válnak, az ember pedig már nem is figyel fel rájuk a harc hevében.
A küldetések többsége nappali bevetés formájában zajlik, akad viszont majd misszió, amit éjszaka, szakadó esőben kell teljesítenünk. A hangulatfaktort ez jelentősen befolyásolja, hiszen a küldetések változatossága sokat dob a játékélményen. A nehézség sajnos nem lett a legjobban belőve, a komoly stratégiai érzék miatt csak a tengeralattjárós kihívások képesek megizzasztani a játékost. Ámbár a 14-14 küldetés mindegyike többlépcsős, így unalomba azért nem fognak fulladni. További könnyebbség, hogy checkpointos rendszer működik a Pacific-ben, vagyis elhalálozás után újbóli betöltéskor a legutolsó ellenőrzőponttól folytatjuk a játékot, viszont minden egységünk maximális életerővel bír, ami némileg ront a valóságérzeten. A játékidő így is legalább 10-15 órára rúg, amit a többjátékos mód érdekes opciói még tovább kitolnak.
A játék küllemét illetően se lehet panaszunk. A textúrák mind élethűek, részletesek, és természetesen a fényviszonyokhoz hűen tükröződnek. A járművek kidolgozottsága, modellezése nagyon profi, ráadásul minden(!) szárnyas hadigépezet pilótafülkés kivitelt is kapott. Ezt az összképet a robbanások, a víz érdekes csobbanásának effektje, valamint a szárazföldek kidolgozatlan, elnagyolt aljnövényzete töri meg, de egy olyan játék esetében, ahol nem a szárazföldi, gyalogos harcok élveznek elsőbbséget, szemet lehet hunyni ezen apróság felett.
A csaták grandiózus kivitele, a légi keringők pazar látványa viszont mindenért kárpótol, ráadásul a játék irányítása ugyanazt az arany középutat képviseli, amit a játék minden egyes szegmensének sikerült megtalálnia. Emiatt pedig mindenki talál majd magának kihívást, de sikerélménnyel is gazdagodunk. A Battlestations: Pacific a második világháború kevésbé ismert arcáról fest teljesen korhű képet, és ez az akció-stratégia hibrid olyan kivitelezésben lett tálalva, hogy a téma szerelmeseinek egyértelmű vétel a játék, mely X360 és PC masinákra szerezhető be.
A játék alapvetően a légi, vízi és víz alatti összecsapásokra koncentrál, és az ezeket érintő grafikai megvalósítások nagyon profira sikerültek. A lemodellezett korhű járgányok gyönyörűek, ellenben a szárazföldi aljnövényzet eléggé hiányos, de egy ilyen játék esetében ezt nehéz hibának felróni.Kezelőfelület:
A játékot PC-n teszteltük, így a konzolos verzióhoz képest nincs összehasonlítási alapunk, mégis feltételezzük, hogy X360-on és PC-n azért egészen más élmény kezelni a játékot. PC-n minden bizonnyal egyszerűbb a célzás és a taktikai térkép kezelése, X360-on viszont a járművek irányíthatósága lehet kifinomultabb.Játszhatóság:
A két játszható oldalnak köszönhetően 14-14 változatos küldetésben lehet részünk, amit 10-15 óra alatt lehet végigpörgetni. A nehézség nem lett túl jól eltalálva, de a több játékmódot felvonultató többjátékos opció további órák nyújthat majd kikapcsolódást.Intelligencia, nehézség:
Az MI képességei néha okoz kemény pillanatokat, ráadásul egy apró bugnak köszönhetően sokszor a gép által irányított, de a saját oldalon található csapatok mozgása totális káoszba fullad, azok egymást akadályozzák. Ilyenkor kénytelenek vagyunk magunk kezelésbe venni az irányítást, ami súlyos perceket vesz el.Hangok, zene:
A narráció angol verziója nagyon jóra sikerült, a japán kicsit erőltetett, sokszor bántotta a fülemet. Ellenben a járművek, a vasmadarak, a hajók, a tengeralattjárók autentikus hangsávokat kaptak, ezzel is fokozva a hitelesség, a realizmus élményét.Összegzés:
A Pacific méltó folytatása lett a 2007-es Midway-nek. A fejlesztők egy tisztességesen összerakott, két játékstílust egyidejűleg ötvöző produktumot préseltek ki magukból, mely hangulatos, könnyed játékmenetével kellemes perceket okoz a stílus és a téma rajongóinak. Letölthető videók:
Videó #1
Videó #2
Videó #3
Videó #4
Videó #5