SG.hu·
GTA: San Andreas egyelőre csak PS2-re
A GTA visszatért és nem is akárhogyan! Nem elég, hogy a fránya angolok miatt, akik három nap alatt elkapkodtak egymillió kópiát a remekműből, Magyarországra későn jutott el a kereskedelmi mennyiség, ráadásul forgalmazóváltás is történt, így igencsak kiéhezhettek a hazai rajongók, mire hozzájutottak a Rockstar hihetetlenül jó anyagához.
A játékban ez alkalommal Carl Johnsont alakítjuk, aki anyja halála után tér vissza szülővárosába, Los Santosba. A játéktér már nem csak egy város, hanem egy teljes állam, három fő várossal: Las Ventura (Las Vegas), San Fierro (San Francisco) és Los Santos (Los Angeles). A program méltó folytatása a Vice Citynek: ugyanolyan fergeteges hangulat, tele fantasztikus újítással. A bejárható játéktér a különböző hangulatú városokkal egyszerűen óriási, mégsincs nyoma durva textúra-ismétlésnek vagy bármi más unalomgerjesztő effektusnak. A Rockstar minden tudását belerakta ebbe a programba, szemlátomást még tovább tolta ki az általa létrehozott műfaj határait.
A játék kezdetén Los Santos koszos külvárosában lakunk, ahol a helyi bandák, a drogkereskedők és az utcalányok közvetlen környezetünk meghatározói. A program nyújtotta szabadságra jellemző, hogy a különböző stílusú városrészekben az utcai gyalogosok és a közlekedő autók is egyediek, egy gazdag környéken például Mercedest és Ferrarit fogunk találni, illetve ennek megfelelően öltönyös, puccos népeket.
Vége a lapos játéktérnek is, ebben a programban már hegyek-völgyek, folyók (tudunk végre úszni) és egyéb tereptárgyak is helyet kaptak. Olyannyira, hogy az éppen zsákmányolt járművel mindenféle extra mutatványt is (ugratás, zuhanás) bemutathatunk, amit a program extra zsebpénzzel viszonoz. De ugyanilyen részletgazdag és precízen lemodellezett a Las Venturas-környéki sivatag, vagy a város tengerpartja is.
A rendőrök ugyanúgy gondolkodás nélkül üldözőbe vesznek, ha rossz fát teszünk a tűzre - és mi persze azt tesszük, hiszen erről szólnak a küldetések. Érdemes megfigyelni, hogy a program mennyire él a játékos aktív részvétele nélkül is. Ha csak megállunk egy utcasarkon szemlélődni, 10 perc alatt minimum egy bandaháborút és az ezt követő rendőrségi megtorló akciót figyelhetünk meg.
A játék során szinte bármilyen közlekedési eszközt igénybe vehetünk, az összes közlekedő autót, szemeteskocsit, traktort, motort, sőt, a játék elején BMX-biciklivel kell egy rivális banda elől menekülnünk. Karrierünket barátaink is segítik (legalábbis látszólag): Sweet, a keményöklű gengszter, aki egyébként a testvérünk is; Ryder, a füves srác, aki folyamatosan be van állva és egyfolytában vezetési stílusunkat kritizálja, és Big Smoke, a nagydarab feka arc.
A program fejlesztett karakterépítéssel rendelkezik ami a valóságban azt jelenti, hogy ha állandóan zabálunk, akkor CJ csúnyán el fog hízni, ha viszont konditerembe és tetkószalonba fektetjük a zöldhasút, akkor jelentősen megnő a tekintélyünk. A csajozásra ugyanez érvényes, tehát ha sportosak vagyunk, lehetőleg valami hatalmas, csillogó autóval, hamarabb lesz sikerünk, mintha kövéren odabiciklizünk a nő elé... A ruhaboltok is azt a célt szolgálják, hogy külsőnk mind jobban megfeleljen az elérendő célnak. Az autókat a kor divatjának megfelelően optikai tuningnak is alávehetjük, ez is sokat dob presztízsünkön.
A járművekben ez alkalommal is megszólalnak a rádiócsatornák, a kor igényeinek megfelelő, változatos nóták szólnak a rádióból, a játék hangjai pedig lenyűgözően jók lettek, annál is inkább hiszen ez alkalommal is számos filmsztár kapott megbízást a szinkronra. A teljesség igénye nélkül: Samuel L. Jackson (Ponyvaregény, Shaft), James Woods (A Specialista) vagy Peter Fonda (Szelíd motorosok).
A játék 2005. októberéig sajnos csak PlayStation 2 játékgépen kerül forgalomba. Egyébként a Vice City bírósági ügyeire utalva a Rockstar ez alkalommal is számíthat perekre és büntetésekre, mivel biztos vagyok benne hogy a Los Angeles-i fekete közösséget ennyire még sosem ábrázolták negatívan.
Nem is tudom, eleget dicsértem-e ezt a programot, az biztos, hogy ha az EA egészpályás letámadásának megfelelően mindenre egy időben megjelent volna, könnyen az év játéka lehetne. Az mindenesetre elárul valamit, hogy Angliában három nap alatt elment az egymillió darab. Itthon persze megint jó ürügy lehet a PC-s és a konzolos tábor közti nem létező ellentét fokozásához.
A játékban ez alkalommal Carl Johnsont alakítjuk, aki anyja halála után tér vissza szülővárosába, Los Santosba. A játéktér már nem csak egy város, hanem egy teljes állam, három fő várossal: Las Ventura (Las Vegas), San Fierro (San Francisco) és Los Santos (Los Angeles). A program méltó folytatása a Vice Citynek: ugyanolyan fergeteges hangulat, tele fantasztikus újítással. A bejárható játéktér a különböző hangulatú városokkal egyszerűen óriási, mégsincs nyoma durva textúra-ismétlésnek vagy bármi más unalomgerjesztő effektusnak. A Rockstar minden tudását belerakta ebbe a programba, szemlátomást még tovább tolta ki az általa létrehozott műfaj határait.
A játék kezdetén Los Santos koszos külvárosában lakunk, ahol a helyi bandák, a drogkereskedők és az utcalányok közvetlen környezetünk meghatározói. A program nyújtotta szabadságra jellemző, hogy a különböző stílusú városrészekben az utcai gyalogosok és a közlekedő autók is egyediek, egy gazdag környéken például Mercedest és Ferrarit fogunk találni, illetve ennek megfelelően öltönyös, puccos népeket.
Vége a lapos játéktérnek is, ebben a programban már hegyek-völgyek, folyók (tudunk végre úszni) és egyéb tereptárgyak is helyet kaptak. Olyannyira, hogy az éppen zsákmányolt járművel mindenféle extra mutatványt is (ugratás, zuhanás) bemutathatunk, amit a program extra zsebpénzzel viszonoz. De ugyanilyen részletgazdag és precízen lemodellezett a Las Venturas-környéki sivatag, vagy a város tengerpartja is.
A rendőrök ugyanúgy gondolkodás nélkül üldözőbe vesznek, ha rossz fát teszünk a tűzre - és mi persze azt tesszük, hiszen erről szólnak a küldetések. Érdemes megfigyelni, hogy a program mennyire él a játékos aktív részvétele nélkül is. Ha csak megállunk egy utcasarkon szemlélődni, 10 perc alatt minimum egy bandaháborút és az ezt követő rendőrségi megtorló akciót figyelhetünk meg.
A játék során szinte bármilyen közlekedési eszközt igénybe vehetünk, az összes közlekedő autót, szemeteskocsit, traktort, motort, sőt, a játék elején BMX-biciklivel kell egy rivális banda elől menekülnünk. Karrierünket barátaink is segítik (legalábbis látszólag): Sweet, a keményöklű gengszter, aki egyébként a testvérünk is; Ryder, a füves srác, aki folyamatosan be van állva és egyfolytában vezetési stílusunkat kritizálja, és Big Smoke, a nagydarab feka arc.
A program fejlesztett karakterépítéssel rendelkezik ami a valóságban azt jelenti, hogy ha állandóan zabálunk, akkor CJ csúnyán el fog hízni, ha viszont konditerembe és tetkószalonba fektetjük a zöldhasút, akkor jelentősen megnő a tekintélyünk. A csajozásra ugyanez érvényes, tehát ha sportosak vagyunk, lehetőleg valami hatalmas, csillogó autóval, hamarabb lesz sikerünk, mintha kövéren odabiciklizünk a nő elé... A ruhaboltok is azt a célt szolgálják, hogy külsőnk mind jobban megfeleljen az elérendő célnak. Az autókat a kor divatjának megfelelően optikai tuningnak is alávehetjük, ez is sokat dob presztízsünkön.
A járművekben ez alkalommal is megszólalnak a rádiócsatornák, a kor igényeinek megfelelő, változatos nóták szólnak a rádióból, a játék hangjai pedig lenyűgözően jók lettek, annál is inkább hiszen ez alkalommal is számos filmsztár kapott megbízást a szinkronra. A teljesség igénye nélkül: Samuel L. Jackson (Ponyvaregény, Shaft), James Woods (A Specialista) vagy Peter Fonda (Szelíd motorosok).
A játék 2005. októberéig sajnos csak PlayStation 2 játékgépen kerül forgalomba. Egyébként a Vice City bírósági ügyeire utalva a Rockstar ez alkalommal is számíthat perekre és büntetésekre, mivel biztos vagyok benne hogy a Los Angeles-i fekete közösséget ennyire még sosem ábrázolták negatívan.
Nem is tudom, eleget dicsértem-e ezt a programot, az biztos, hogy ha az EA egészpályás letámadásának megfelelően mindenre egy időben megjelent volna, könnyen az év játéka lehetne. Az mindenesetre elárul valamit, hogy Angliában három nap alatt elment az egymillió darab. Itthon persze megint jó ürügy lehet a PC-s és a konzolos tábor közti nem létező ellentét fokozásához.