Tropico 2: Pirate Cove

Kiadó: Gathering of Developers
Fejlesztő: PopTop Software

Rendszerkövetelmények:
Minimum: PII 200 MHz, 64 MB RAM, 4 MB-os videókártya
Ajánlott: PIII 600 MHz, 128 MB RAM, 16 MB-os videókártya
Hasonló játékok: Tropico
Kategória: Stratégia

Bizonyára sokan emlékeznek a Tropicóra, mely egy egzotikus környezetben játszódó, de mégis csak szokványos gazdasági stratégia volt, melyben szigetünk gazdasági épületei révén becsábított turistákból tehettünk szert haszonra. A második rész alapjaiban különbözik elődjétől, ebben egy kalózvezér szerepét próbálhatjuk ki, aki a középkori Karib-szigeteken próbál boldogulni az angol, spanyol és francia hajók kifosztásával.

A játék beindításakor a kezdőmenüben szokványos lehetőségek közül választhatunk, gyakorlás, kampány, egyéni játék, előre megírt küldetések végigvitele, illetve a pályaszerkesztő.


A történet kezdetén egy egyszerű kalózkapitány szerepében indulunk, aki 1650-ben egy paradicsomi szigeten próbál magának bázist kiépíteni a hajók megcsáklyázásához. Az elfogott emberek szolgálják kalózainkat, ők működtetik a sziget gazdaságát. Minden küldetésben folyamatosan figyelnünk kell embereink és a foglyok hangulatára, előbbieknek nőket és alkoholt, utóbbiaknak félelmet és munkát kell biztosítanunk.

Kezdetben mindössze néhány épülettel, a foglyok tárolására szolgáló cölöpkerítéssel, a hajódokkal és egy fürészmalommal indulunk. Épitkezéshez mindössze csak fára van szükség, de az épületek nem érnek semmit dolgozó foglyok nélkül. Kalózaink felügyelik és gyorsítják a foglyok munkáját, de amennyiben eltekintünk a játék lényegétől, miszerint minden az ő élvezetükre van, végeredményben rájuk csak a szökés elkerülésére van szükség.


Foglyokat hajónkkal rabolhatunk más nemzetek telepeiről, és lassan beindíthatjuk szigetünk gazdasági életét: farmjainkon megtermelt veteményekből sört és rumot főzhetünk, amit a kocsmákban felszolgálva nő kalózaink elégedettsége. A bányákból származó érc feldolgozás után a kovácsnál köt ki, ahol szablyák és muskéták készülnek, és idővel ágyúkat is önthetünk - mindez a hatékonyabb kalózkodást szolgálja. Hajóépítő műhelyeinkben a kezdeti kis bárkák után fregattokat vízre bocsájtva távolabbi vizekre hajózhatunk és még eredményesebben fosztogathatjuk az angol/spanyol/francia gályákat.

A kalózok és foglyok negyedét gondosan el kell választani, mivel az embereink által megkívánt anarchia rossz hatással van a munkamorálra. Természetesen nagy az átjárás, mivel a kalózok felügyelik a munkát, utóbbiak pedig kiszolgálószemélyzetül szolgálnak a szórakoztató létesítményekben, de az épületeket magukat ajánlatos távolra építeni.


Minden kalóz és fogoly meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik, melyek meghatározzák rangját, harci tudását és vezetői képességeit, illetve a raboknál a veteményesben mutatott teljesítményt. Ezek gyakorlással természetesen fejlődnek, javítva a hatékonyságot. Jónéhány épületben csak képzett szakemberek dolgozhatnak, ezek működéséhez némi pénz befektetésével szakértőket kell rabolnunk.

Az épületek müködtetése pénzbe kerül, ezért folyamatos igényt támaszt a munkások számának növelése és a kalózkodás általi pénzszerzés, de hajóinkat egyszerre csak egy feladatra küldhetjük ki. Indulásukkor el kell döntenünk mit szeretnénk végrehajtani: hajókat megtámadni, mesterembereket elrabolni, telepet megtámadni vagy a terepet felderíteni. A hajók megtámadása a fő pénzbevételi forrásunk, eredményessége kalózaink képzettségétől, hajónk típusától és felszereltségétől és a kiválasztott helyszíntől függ. Hajónk típusa határozza meg a sebességet, a kalózok maximális számát és a bázisunktól elérhető távolságot. A hajók felszereltsége négy dologból áll, a szállítható élelmiszermennyiségből és kardokból, muskétákból és ágyúkból álló hadifelszerelésből. Egy bizonyos mennyiség alatt hajónk ki sem futhat a dokkból, és ezek száma határozza meg az előre megadható harci taktikát is, miszerint megcsáklyázva átszálljanak vagy ágyúk felhasználásával késztessék-e megadásra az ellenséget. A kiválasztott helyszín talán a legfontosabb: ahol például felderítettünk egy spanyol kereskedelmi hajóútvonalat, ott biztosan gazdag zsákmány vár ránk. Persze az is előfordulhat, hogy korábbi sikertelen akciók miatt nincs elegendő emberünk a hajóra, ilyenkor néhány foglyot kalózzá minősíthetünk át, melyek teljesen megkülönböztethetetlenek lesznek társaiktól.


A kifutás után a tényleges akció megvalósításra sajnos semmilyen befolyásunk nincs, csupán annyit látunk, hogy hajónk elhagyja a dokkot, és utána szöveges üzenetek értesítenek az eseményekről.

A kikötőbe visszatérve nemcsak pénzre, hanem ágyúkra és gazdag foglyokra is szert tehetünk, ezeket váltságdíj ellenében bármikor szabadon engedhetjük. Értékük az eltelt idővel arányosan nő, mely gyorsítható megfelelő tárolásukkal (szálloda építésével). A pénz mennyisége függ az osztozkodási aránytól; egy négyfokozatú skálán adhatjuk meg mennyire legyünk önzőek, és mennyi maradjon a zsákmányból a legénységnél. Mivel a pénzünk mennyisége egy bizonyos mérték - 2-3000 arany - felett lényegtelen (kivéve persze ha ez a cél), felesleges túl kapzsinak lenni, mivel a kalózok a sziget kaszinóiban, lebujaiban azt elköltik végül ugyis nálunk köt ki. Személyes vagyonunk csak így növelhető, közvetlenül a kalózkodásból nem. Az összekuporgatott kincsünket a kampány során átvihetjük a következő pályára, ami nagymértékben megkönnyítheti annak teljesítését.


Az embereink hangulatát a sziget szolgáltatásai növelik, és ahogy egyre gazdagabbak lesznek, úgy igényelnek magasabb színvonalú szolgáltatásokat. Idővel már nem elég nekik a sör, hanem rumra és szivarokra vágynak, meg képzett kurtizánokra. Fontos megjegyezni, hogy a gazdag foglyok sem dolgoznak, a cölöpök mögött tengetve mindennapjaikat, hanem a kalózok között élnek és költik a pénzt. Nagyobb mennyiség esetén őket is bele kell kalkulálnunk a kiszolgálandók közé, mivel foglalják embereink elől a helyet - és persze közben növelik vagyonunkat és váltságdíjuk is nő. Ha kalózainknak elromlik a kedve, akkor kaszabolásba kezdhetnek a szigeten, de néhány munkás levágása után jobb kedvre derülnek. Stabil rosszkedv esetén akár hajóink fedélzetén is lázadás törhet ki, és visszatérésük után azt vehetjük észre hogy megölték a kapitányt, ezért amíg drága pénzért újat nem szerződtetünk, hajónk sem futhat ki.

A sziget fejlődésével több dokk és hajó épülhet, ami nagymértékben gyorsítja a gazdagodást. Indulási parancs kiadásakor jóidőbe beletelhet, míg összegyűlik a legénységünk, ezért nem feltétlenül a nagy hajó a jó hajó.


A foglyok állapotát is fontos figyelemmel kísérni; nekik is szükséges táplálkozni, különben éhenhalnak. Továbbá, ha nem épitünk számukra lakhelyeket a földön alszanak, és a szükséges pihenés hosszabb ideig tart - kevesebbet dolgoznak. A szökések elkerülésére két módszer is van. Az egyik a félelem növelése, amit kínzókamrával és őrtornyokkal biztosíthatunk, illetve a beletörődés biztosítása, amiben pl. a templom emelése segít. De bárhogy is cselekedjünk, a foglyok száma folyamatosan csökkenni fog, pótlásuk emberrablással vagy a temetőben némi pénzért élőholtak feltámasztásával lehetséges. Ez nagyon megéri, mivel a csontvázak sosem esznek vagy alszanak, és természetesen a szökésen sem gondolkodnak. A hangulat csökkenése esetén lázadás is kitörhet, de elegendő kalóz ezeket könnyedén leveri.

Egyes küldetésekben a nemzetek is támogatnak minket, példul az angolok vagy a franciák börtönszigetnek jelölik ki táborunkat, és rabokat tesznek partra. A poltikai akciókra szolgálnak a különféle diplomáciai menüpontok, ahol megadhatjuk melyik nemzet hajóit ne támadják meg embereinket, kiket engedjenek szabadon, vagy kitől kérjünk anyagi támogatást.

Grafika: A terep forgatható, nagyítható-kicsinyíthető, tökéletesen megfelel a célnak. A grafika nem hagy maga után kívánnivalót, erősen felnagyítva sem vesznek el a részletek, és ugyan nem művészi színvonalú, de a játék élvezetéhez megfelel. Minden karakter folyamatosan mászkál a képernyőn, végzi a dolgát, hordja az anyagokat, vagy alszik, szórakozik. A különböző szakmák képviselői, a papok, favágók, szakácsok, gazdag foglyok másként járnak és öltözködnek. Ritkaság, hogy a férfiak és a nők nemcsak kinézetükben, hanem a munkákban is differenciáltak, tehát hiába van rengeteg férfi foglyunk, ha nincsenek nők, a bordélyházak üresen tátonganak és a kocsmákban sem szolgál fel senki.

Kezelőfelület: A játék kezelőfelülete jól kidolgozott, mindössze három főbb menüpont van, ezért nem nehéz kiigazodni rajta. A hajónaplóban minden információ szerepel, ezek közül talán a demográfiai adatok a legfontosabbak, melyekből megtudhatjuk, melyik foglalkozásban nincs elég ember, vagy kinek a legmagasabb a rangja. A legfontosabb parancsok, mint egy fogoly elengedése vagy kalózzá átminősítése egy klikkel megtehető. Épületeink rombolásakor a hasonló játékokban ritkán fordul elő, hogy nem azonnal tűnik el, hanem időbe tellik míg munkásaink szétszedik. Hiba az utak rombolásakor, hogy csak a végükről elkezdve szedhetők fel, tehát egy négyzet alakban körbefutó út sehogy nem tüntethető el. Fura az is, hogy egyes épületek helykiválasztás előtt nem fordíthatók el - mivel a többség igen, ezért nem igazán értem, miért.

Játékmenet: Ritka az olyan játék, amiben a rosszfiú szerepében tündökölhetünk. A küldetésekben ugyan mindig más a cél, de a végigvitelhez teljesen ugyanazt kell csinálni; felépíteni egymás után ugyanazokat az épületeket, vagyont gyűjteni, kalózkodni. Az, hogy a befejezéshez 2 fregattot vagy 5000 aranyat kell gyüjteni, szinte nem változtat semmin, a gazdaság menedzselése hosszútávon egyhangú séma alapján zajlik. Gondok a játék mélységével és a fejlesztések hiányával vannak. Egyre előrehaladva azt is észrevehetjük, hogy mindig várunk valamire: fakitermelésre, hajónk visszatértére, vagy a megadott épületek elkészültére.

Hangeffektek: Hasznosak. Embereinkre rákattintva nemzetiségtől függően mindegyik más nyelven jelzi a készenlétet, hajóink kifutáskor ágyúlövéssel jelzik az eseményt, visszatéréskor pedig kis csengőhangot hallhatunk; mindegyikből egyértelműen megállapítható mire akarja felhívni a figyelmünket a játék.

Zene: A zene kiváló! Ritkán kapcsolom be a hangszorókat, ha kizárólag hangulatkeltésre kell, de ebben a játékban minden esetben megtettem. A kalóznóták tökéletesen visszaadják a karib-szigeteki érzést. Jó dolog, hogy a zene teljesen független a játéktól, mentés vagy töltés közben sem áll le.

Multiplayer: Ilyen lehetőség nincs a játékban.

Intelligencia és nehézség: A játék nehézsége függ kampány esetén az adott epizódtól, illetve egyéni játéknál az előre beállított opcióktól. Megtudhatjuk, hogy a kalózok élete sem könnyű, elég nagy kihívást jelent egyszerre több tényezőt figyelemmel kísérni, megfelelően kezelni a pénz csökkenését, a foglyok és a kalózok hangulatát, no meg a város építését. De egyedüli sürgető erőt leginkább a pályák időkorlátja jelenti, sokkal inkább ezt kell figyelemmel kísérnünk, mint a hangulatot vagy a pénz mennyiségét, és mivel ez "játékon kívüli" tényező, nem tartom jó megoldásnak.

Összegzés: A játék könnyed szórakozást nyújt, jó érzés egy kalózbirodalom kiépítése, de mélységeiben nem versenyezhet a komolyabb stratégiákkal. Néhány nap, 6-8 pálya után megunható az ismételt cselekvés, és amikor már 38-szor küldjük ki a hajónkat rabolni, eltűnik az élvezet is. Persze ettől még arra a pár napra megfelelő kikapcsolódást nyújthat, és felüdülés a szokványos valósidejű stratégiák között mind témájában (ritka, hogy a rosszfiúk szerepében vagyunk), mind megvalósításában.