SG.hu·
Művészet a játékírás?
Egy egész eseménysorozat, mely a számítógépes játékok kultúránkra gyakorolt hatásával foglalkozik, most azt a kérdést tette fel, hogy a játékokat illethetik e valójában a művészet jelzővel.
A Kortárs Művészetek Intézménye (ICA) által rendezett "Bepillantás a Játékokba" nevet viselő esemény a játékok növekvő kifinomultságát és hatását igyekszik bemutatni. Andrew Chatty, az ICA egyik vezetője egy rádió nyilatkozatában elmondta, hogy a játék alkotás a számítástechnikai iparág egyik húzó ágazatává nőtte ki magát.
"A modern társadalom jelentős hányada játszik ezekkel a szoftverekkel, melyeknek vitathatatlanul egyre nagyobb hatása van a filmekre, a zenére és a világhálóra".
A Sunday Times kritikusa, Brian Appleyard azonban nem hisz abban, hogy a számítógépes játékokat valóban művészetként kellene említeni.
"Egy játékprogram elkészítése hipnotikus, unalmas procedúra. Semmi köze a művészi alkotómunkához. Ez csupán egy kísérlet arra, hogy megmondják az embereknek, hogy amit csinálnak az jó. A szoftverírók, akárhogy is nézzük nem művészek".
A számítógépes játékok ennek ellenére folytatják a multimillió dolláros piaci tevékenységeiket, csupán az Egyesült Királyságban 934 millió fontot költöttek játékra tavaly és akkor még nem szóltunk a hollywoodi filmiparról. 2001-ben ezidáig a Tomb Raider volt a legsikeresebb film, mely a játék animált hősnője, Lara Croft kalandjai körül forog.
A feldolgozások nem újkeletűek, bár régen a filmekből írtak játékokat, az utóbbi időben megfordulni látszik ez a trend, ami némileg elgondolkoztató. Emlékezzünk csak a Mortal Kombatra vagy egy régi klasszikusra a Super Mario Brothers-re, melyet 1993-ban vittek vászonra Bob Hoskins és Dennis Hopper főszereplésével. Talán a fantázia hiányzik a filmesekből, amiért a játékok kerettörténeteihez nyúlnak, vagy a jól bejáratott hősök által akarnak minél többet kasszírozni?
A Kortárs Művészetek Intézménye (ICA) által rendezett "Bepillantás a Játékokba" nevet viselő esemény a játékok növekvő kifinomultságát és hatását igyekszik bemutatni. Andrew Chatty, az ICA egyik vezetője egy rádió nyilatkozatában elmondta, hogy a játék alkotás a számítástechnikai iparág egyik húzó ágazatává nőtte ki magát.
"A modern társadalom jelentős hányada játszik ezekkel a szoftverekkel, melyeknek vitathatatlanul egyre nagyobb hatása van a filmekre, a zenére és a világhálóra".
A Sunday Times kritikusa, Brian Appleyard azonban nem hisz abban, hogy a számítógépes játékokat valóban művészetként kellene említeni.
"Egy játékprogram elkészítése hipnotikus, unalmas procedúra. Semmi köze a művészi alkotómunkához. Ez csupán egy kísérlet arra, hogy megmondják az embereknek, hogy amit csinálnak az jó. A szoftverírók, akárhogy is nézzük nem művészek".
A számítógépes játékok ennek ellenére folytatják a multimillió dolláros piaci tevékenységeiket, csupán az Egyesült Királyságban 934 millió fontot költöttek játékra tavaly és akkor még nem szóltunk a hollywoodi filmiparról. 2001-ben ezidáig a Tomb Raider volt a legsikeresebb film, mely a játék animált hősnője, Lara Croft kalandjai körül forog.
A feldolgozások nem újkeletűek, bár régen a filmekből írtak játékokat, az utóbbi időben megfordulni látszik ez a trend, ami némileg elgondolkoztató. Emlékezzünk csak a Mortal Kombatra vagy egy régi klasszikusra a Super Mario Brothers-re, melyet 1993-ban vittek vászonra Bob Hoskins és Dennis Hopper főszereplésével. Talán a fantázia hiányzik a filmesekből, amiért a játékok kerettörténeteihez nyúlnak, vagy a jól bejáratott hősök által akarnak minél többet kasszírozni?