SG.hu
A mesterséges intelligencia elszívja a memóriát a játékkonzoloktól
A globális memóriapiaci hiány és az MI-boom mellett nem biztos, hogy fenntartható marad a hagyományos konzolmodell.
Az elmúlt években a videojáték konzolok piaca már így is komoly nyomás alatt állt a vámháborúk, az ellátási láncok bizonytalansága és a visszafogottabb fogyasztói költekezés miatt, most azonban egy újabb tényező nehezíti a helyzetet. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése világszerte óriási keresletet generált a memóriachipek iránt, ami közvetlenül érinti a játékkonzolok gyártását és árát is. A dinamikus véletlen elérésű memóriák, vagyis a DRAM chipek iránti igény már meghaladja a kínálatot, miközben ezek az alkatrészek kulcsszerepet játszanak a Sony PlayStation, a Microsoft Xbox és a Nintendo Switch 2 működésében.
A technológiai szektor egyre több adatközpontot épít ki az MI rendszerek kiszolgálására, ezek pedig hatalmas mennyiségben szívják fel a memóriát. A gyártók számára a magasabb árréssel értékesíthető adatközponti chipek sokkal vonzóbbak, mint a fogyasztói elektronika számára szánt megoldások, ezért egyre inkább ezekre összpontosítanak. Ennek következtében a játékkonzolokhoz és személyi számítógépekhez használt memóriák kínálata szűkül. Erre jó példa a Micron döntése is, a hosszú ideje ismert Crucial márka megszüntetése.
Elemzők és iparági szakértők szerint emiatt a konzolgyártók előbb utóbb kénytelenek lesznek árat emelni. Ez azonban újabb csapást mérhet a keresletre, hiszen az idei évben már a vámok miatti áremelések is visszafogták az eladásokat. Joost van Dreunen, a New York University Stern Üzleti Karának játékipari professzora szerint a memória egy PC teljes alkatrészköltségének nagyjából egyötödét teszi ki, így az áremelkedés rendkívül érzékenyen érinti a gyártókat. Véleménye szerint a konzolok fogyasztói ára a következő egy két évben további 10-15 százalékkal nőhet, míg a PC-k esetében akár 30 százalékos drágulás sem kizárt, különösen ha a memóriaárak 2026-ban ismét emelkednek.
A Counterpoint Research becslése szerint a memóriachipek ára 2026 elején további 20 százalékkal nőhet. Ez az idei évben eddig tapasztalt mintegy 50 százalékos drágulásra rakódna rá. Bár a nagy konzolgyártók, például a Sony, gyakran évekre előre lekötnek bizonyos készleteket, és a konzolok életciklusának meghosszabbításával igyekeznek tompítani a hatásokat, egyre több piaci elemző rontja a konzolpiacra vonatkozó előrejelzéseit. A TrendForce adatai szerint az idei növekedés mindössze 5,8 százalék lehet, szemben a korábban várt 9,7 százalékkal, míg 2026-ra 4,4 százalékos visszaesést jósolnak, ami rosszabb a korábbi 3,5 százalékos csökkenési becslésnél. Az iparági adatokat gyűjtő Circana szerint a játékhardverekre fordított költés az előző hónapban 27 százalékkal esett vissza, az eladott darabszám pedig a leggyengébb volt 1995 óta. Mindeközben az új játékeszközök átlagos ára rekordmagasságba emelkedett az adott hónapban.
A konzolok átlagos eladási ára idén is nőtt, részben az emelkedő gyártási költségek következtében, részben pedig azért, mert hiányoznak azok az igazán húzó címek, amelyek új lendületet adnának az elöregedő hardverek eladásainak. A dráguló alkatrészek nemcsak a meglévő konzolokra jelentenek veszélyt, hanem az új eszközök piacra lépését is bonyolíthatják. Ilyen például a Valve által fejlesztett Steam Machine, egy PC alapú játékplatform, amelyet a tervek szerint jövőre dobnának piacra.
Az elmúlt években a videojáték konzolok piaca már így is komoly nyomás alatt állt a vámháborúk, az ellátási láncok bizonytalansága és a visszafogottabb fogyasztói költekezés miatt, most azonban egy újabb tényező nehezíti a helyzetet. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése világszerte óriási keresletet generált a memóriachipek iránt, ami közvetlenül érinti a játékkonzolok gyártását és árát is. A dinamikus véletlen elérésű memóriák, vagyis a DRAM chipek iránti igény már meghaladja a kínálatot, miközben ezek az alkatrészek kulcsszerepet játszanak a Sony PlayStation, a Microsoft Xbox és a Nintendo Switch 2 működésében.
A technológiai szektor egyre több adatközpontot épít ki az MI rendszerek kiszolgálására, ezek pedig hatalmas mennyiségben szívják fel a memóriát. A gyártók számára a magasabb árréssel értékesíthető adatközponti chipek sokkal vonzóbbak, mint a fogyasztói elektronika számára szánt megoldások, ezért egyre inkább ezekre összpontosítanak. Ennek következtében a játékkonzolokhoz és személyi számítógépekhez használt memóriák kínálata szűkül. Erre jó példa a Micron döntése is, a hosszú ideje ismert Crucial márka megszüntetése.
Elemzők és iparági szakértők szerint emiatt a konzolgyártók előbb utóbb kénytelenek lesznek árat emelni. Ez azonban újabb csapást mérhet a keresletre, hiszen az idei évben már a vámok miatti áremelések is visszafogták az eladásokat. Joost van Dreunen, a New York University Stern Üzleti Karának játékipari professzora szerint a memória egy PC teljes alkatrészköltségének nagyjából egyötödét teszi ki, így az áremelkedés rendkívül érzékenyen érinti a gyártókat. Véleménye szerint a konzolok fogyasztói ára a következő egy két évben további 10-15 százalékkal nőhet, míg a PC-k esetében akár 30 százalékos drágulás sem kizárt, különösen ha a memóriaárak 2026-ban ismét emelkednek.
A Counterpoint Research becslése szerint a memóriachipek ára 2026 elején további 20 százalékkal nőhet. Ez az idei évben eddig tapasztalt mintegy 50 százalékos drágulásra rakódna rá. Bár a nagy konzolgyártók, például a Sony, gyakran évekre előre lekötnek bizonyos készleteket, és a konzolok életciklusának meghosszabbításával igyekeznek tompítani a hatásokat, egyre több piaci elemző rontja a konzolpiacra vonatkozó előrejelzéseit. A TrendForce adatai szerint az idei növekedés mindössze 5,8 százalék lehet, szemben a korábban várt 9,7 százalékkal, míg 2026-ra 4,4 százalékos visszaesést jósolnak, ami rosszabb a korábbi 3,5 százalékos csökkenési becslésnél. Az iparági adatokat gyűjtő Circana szerint a játékhardverekre fordított költés az előző hónapban 27 százalékkal esett vissza, az eladott darabszám pedig a leggyengébb volt 1995 óta. Mindeközben az új játékeszközök átlagos ára rekordmagasságba emelkedett az adott hónapban.
A konzolok átlagos eladási ára idén is nőtt, részben az emelkedő gyártási költségek következtében, részben pedig azért, mert hiányoznak azok az igazán húzó címek, amelyek új lendületet adnának az elöregedő hardverek eladásainak. A dráguló alkatrészek nemcsak a meglévő konzolokra jelentenek veszélyt, hanem az új eszközök piacra lépését is bonyolíthatják. Ilyen például a Valve által fejlesztett Steam Machine, egy PC alapú játékplatform, amelyet a tervek szerint jövőre dobnának piacra.