SG.hu
Játékosítás az ukrán háborúban: a kilőtt dolgokért járó pontokkal vásárolható utánpótlás
Az ukrán háború a katonai innováció mintapéldája, és az egyik legérdekesebb találmány a "videojáték-ösztönzők” alkalmazása a fegyveres erők hatékonyságának növelésére az orosz invázió elleni harcban. Ez a rendszer biztosítja, hogy a sikeres drónkezelők előbb kapjanak új drónokat, mint kevésbé hatékony kollégáik. Mihail Fedorov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere "Amazon a hadseregnek” rendszert vezetett be, mely lehetővé teszi az egységek számára, hogy harci felszereléseket vásároljanak az orosz járművek és más célpontok megsemmisítésével szerzett pontokkal.
A 2000-es évek elején bevezetett „gamification” kifejezést számos területen alkalmazzák, az egészségügytől kezdve az ügyfélhűség-programokon át az oktatásig és a munkahelyi termelékenységig. Alapja, hogy a résztvevők pontokat szereznek; a játékban általában ranglisták, előrehaladási sávok, szintek és jelvények szerepelnek. Egyes esetekben a pontokat a játékban meghatározott „győzelem” elégedettségén túl jutalmakra is lehet váltani.
A játékosítás 2024 augusztusában érkezett a drónháborúba, amikor a kormány által támogatott, a fegyveres erők számára drónok beszerzésére irányuló kezdeményezés, az Army of Drones (Drónok háborúja) egy "bónusz” rendszert indított el. A drónháború kiválóan alkalmas a gamifikációra, mivel minden gyilkosságot rögzítenek a kamerák, ezért létrehoztak egy rendszert ezek naplózására. (A harc más formáinál az eredményességi jelentések eltúlzottak lehetnek, mert a katonák nem biztos, hogy tudják, hogy egy kilőtt aknavető lövedék milyen eredményt hozott.) Amint egy drónnal végrehajtott akció naplózásra, azonosításra és megerősítésre kerül, a megsemmisített objektum katonai értékétől függő pontszámot nyer.
Az a drónkezelő, aki egy eldobható First Person View (FPV) drónnal megsemmisít egy T-90M harckocsit - Oroszország legfejlettebb harcjárművét -, elég pontot kap ahhoz, hogy az egysége jogosult legyen további 15 pontra (ami összesen mintegy 10 000 dollárjába kerülne a fegyveres erőknek). A rendszer a nagy értékű célpontok felkutatására ösztönzi a kezelőket, és a gyilkosságokat elérő egységeket azonnali utánpótlással jutalmazzák.
A rendszer sikere nyomán áprilisban Fedorov bejelentette, hogy a pontrendszert integrálni fogják a Brave 1 Market rendszerbe, amely lehetővé teszi a harci egységek számára, hogy közvetlenül szerezzenek be felszerelést, megkerülve a szokásos beszerzési folyamatot, amely lassú és nehézkes lehet. A rendszer arra is motiválja a csapatokat, hogy minden egyes dróncsapást naplózzanak, amit manuálisan kell megtenniük. Ezáltal a parancsnokok teljesebb képet kapnak a harcokról.
Annak ellenére, hogy Ukrajna tavaly 1,5 millió drónt gyártott, soha nincs elég. Az elit 414. pilóta nélküli repülőgépes csapásmérő zászlóalj - mely karizmatikus parancsnoka, Bródi Róbert (hívójele: Magyar) után "Magyar madarai" néven ismert -, jó hatásfokkal alkalmazza ezt a rendszert. A 2022-ben szakaszként - egy viszonylag kis létszámú alakulatként - létrehozott Magyar Madarak 2024 végén váltak teljes értékű ezreddé. A hivatalos adatok szerint az Ukrajna által megsemmisített orosz páncélosok 8%-át ők lőtték ki. Áprilisban az egység 16 298 ponttal a második helyről a ranglista élére emelkedett, és azóta is ott van. Az őrnagy májusban megkapta a legmagasabb ukrán kitüntetést, Ukrajna Hőse címet és az Aranycsillag Rendet Volodimir Zelenszkijtől, júniusban pedig Brovdit nevezték ki Ukrajna pilóta nélküli erőinek általános vezetőjévé.
Fedorov szerint a játékosítás nem csak az erőforrásokat irányítja oda, ahol azokat a legjobban lehet felhasználni, hanem a harc jellegét is formálja. Nemrégiben kettőről hatra emelte a gyalogos katonák megöléséért járó pontok számát. Az olyan egységek, mint a Magyar Madarak, azonnal több gyalogost kezdtek el ölni. Fedorov szerint ez az orosz gyalogsági veszteségek megduplázódásához vezetett. Egy későbbi változtatás megduplázta az orosz drónkezelők kiiktatásáért járó pontok számát, így ők magasabb értékű célpontok lettek, mint a tankok. Az ilyen változtatások azt mutatják, hogy a rendszer a parancsnokok prioritásaival együtt változik. Emellett persze a megsemmisített harckocsik számának csökkenéséhez is vezettek.
A kritikusok az 1991-es első Öböl-háború óta elítélik az embertelen „videojáték-háborúkat”. Megdöbbentőnek tartják, hogy a játékosítás a gyilkolást pontszámokkal jutalmazza, amelyekkel virtuális pénzt lehet nyerni további fegyverek vásárlására. A hagyománytisztelők aggódhatnak amiatt, hogy a játékosítás aláássa a katonai hierarchiát azáltal, hogy decentralizálja az ellátás ellenőrzését. A mennyiségi célok használata a háborúban azonban nem új keletű. A vietnami háborúban az amerikai erők számára a haladás „elsődleges mércéje” a holttestek száma volt - jegyzi meg egy történész. Ezek határozták meg, hogy ki kap kitüntetéseket, előléptetéseket és még jutalmakat is, például a fronton kívül töltött időt. A mai katonák, akik videojátékokon nőttek fel, kétségtelenül ennek az elképzelésnek a nem meglepő továbbfejlesztését látják a játékosításban.
A 2000-es évek elején bevezetett „gamification” kifejezést számos területen alkalmazzák, az egészségügytől kezdve az ügyfélhűség-programokon át az oktatásig és a munkahelyi termelékenységig. Alapja, hogy a résztvevők pontokat szereznek; a játékban általában ranglisták, előrehaladási sávok, szintek és jelvények szerepelnek. Egyes esetekben a pontokat a játékban meghatározott „győzelem” elégedettségén túl jutalmakra is lehet váltani.
A játékosítás 2024 augusztusában érkezett a drónháborúba, amikor a kormány által támogatott, a fegyveres erők számára drónok beszerzésére irányuló kezdeményezés, az Army of Drones (Drónok háborúja) egy "bónusz” rendszert indított el. A drónháború kiválóan alkalmas a gamifikációra, mivel minden gyilkosságot rögzítenek a kamerák, ezért létrehoztak egy rendszert ezek naplózására. (A harc más formáinál az eredményességi jelentések eltúlzottak lehetnek, mert a katonák nem biztos, hogy tudják, hogy egy kilőtt aknavető lövedék milyen eredményt hozott.) Amint egy drónnal végrehajtott akció naplózásra, azonosításra és megerősítésre kerül, a megsemmisített objektum katonai értékétől függő pontszámot nyer.
Az a drónkezelő, aki egy eldobható First Person View (FPV) drónnal megsemmisít egy T-90M harckocsit - Oroszország legfejlettebb harcjárművét -, elég pontot kap ahhoz, hogy az egysége jogosult legyen további 15 pontra (ami összesen mintegy 10 000 dollárjába kerülne a fegyveres erőknek). A rendszer a nagy értékű célpontok felkutatására ösztönzi a kezelőket, és a gyilkosságokat elérő egységeket azonnali utánpótlással jutalmazzák.
A rendszer sikere nyomán áprilisban Fedorov bejelentette, hogy a pontrendszert integrálni fogják a Brave 1 Market rendszerbe, amely lehetővé teszi a harci egységek számára, hogy közvetlenül szerezzenek be felszerelést, megkerülve a szokásos beszerzési folyamatot, amely lassú és nehézkes lehet. A rendszer arra is motiválja a csapatokat, hogy minden egyes dróncsapást naplózzanak, amit manuálisan kell megtenniük. Ezáltal a parancsnokok teljesebb képet kapnak a harcokról.
Annak ellenére, hogy Ukrajna tavaly 1,5 millió drónt gyártott, soha nincs elég. Az elit 414. pilóta nélküli repülőgépes csapásmérő zászlóalj - mely karizmatikus parancsnoka, Bródi Róbert (hívójele: Magyar) után "Magyar madarai" néven ismert -, jó hatásfokkal alkalmazza ezt a rendszert. A 2022-ben szakaszként - egy viszonylag kis létszámú alakulatként - létrehozott Magyar Madarak 2024 végén váltak teljes értékű ezreddé. A hivatalos adatok szerint az Ukrajna által megsemmisített orosz páncélosok 8%-át ők lőtték ki. Áprilisban az egység 16 298 ponttal a második helyről a ranglista élére emelkedett, és azóta is ott van. Az őrnagy májusban megkapta a legmagasabb ukrán kitüntetést, Ukrajna Hőse címet és az Aranycsillag Rendet Volodimir Zelenszkijtől, júniusban pedig Brovdit nevezték ki Ukrajna pilóta nélküli erőinek általános vezetőjévé.
Fedorov szerint a játékosítás nem csak az erőforrásokat irányítja oda, ahol azokat a legjobban lehet felhasználni, hanem a harc jellegét is formálja. Nemrégiben kettőről hatra emelte a gyalogos katonák megöléséért járó pontok számát. Az olyan egységek, mint a Magyar Madarak, azonnal több gyalogost kezdtek el ölni. Fedorov szerint ez az orosz gyalogsági veszteségek megduplázódásához vezetett. Egy későbbi változtatás megduplázta az orosz drónkezelők kiiktatásáért járó pontok számát, így ők magasabb értékű célpontok lettek, mint a tankok. Az ilyen változtatások azt mutatják, hogy a rendszer a parancsnokok prioritásaival együtt változik. Emellett persze a megsemmisített harckocsik számának csökkenéséhez is vezettek.
A kritikusok az 1991-es első Öböl-háború óta elítélik az embertelen „videojáték-háborúkat”. Megdöbbentőnek tartják, hogy a játékosítás a gyilkolást pontszámokkal jutalmazza, amelyekkel virtuális pénzt lehet nyerni további fegyverek vásárlására. A hagyománytisztelők aggódhatnak amiatt, hogy a játékosítás aláássa a katonai hierarchiát azáltal, hogy decentralizálja az ellátás ellenőrzését. A mennyiségi célok használata a háborúban azonban nem új keletű. A vietnami háborúban az amerikai erők számára a haladás „elsődleges mércéje” a holttestek száma volt - jegyzi meg egy történész. Ezek határozták meg, hogy ki kap kitüntetéseket, előléptetéseket és még jutalmakat is, például a fronton kívül töltött időt. A mai katonák, akik videojátékokon nőttek fel, kétségtelenül ennek az elképzelésnek a nem meglepő továbbfejlesztését látják a játékosításban.