SG.hu·
Europa Universalis
Kiadó: Strategy First
Fejlesztő: Paradox Entertainment
Rendszer Követelmények:
Minimum: P200, 64 MB RAM, Win95/98/NT/2000
Ajánlott: PII 300, 128 MB RAM
Hasonló játékok: Civilization 2, Risk
Kategória: Real-Time Stratégia
Az időpont 1492, mikor Európát felosztották egymás között a kor szuperhatalmai. A változások ideje volt ez szinte minden téren: politika, kultúra, gazdaság és persze a vallás is hatalmas fejlődésen ment át. Anglia, Franciaország, Spanyolország, Ausztria és Oroszország mind arra törekedett, hogy kitágítsák birodalmaik határát, háború háborút követett, és aki túlélte az öldökléseket arra ott leselkedett a Fekete Halál, a pestis, ami már 100 éve szedte áldozatait. Spanyolország és Portugália a kereskedelemben hitt. Hogy kikerüljék az egyre terjeszkedő Ottomán Birodalmat, hajóik nyugat felé vették az utat, hogy elérjék a gazdaságilag erős Indiát. Hajóik felfedezték Amerikát, az Új Világot, ami újra csak széthúzást és politikai problémákat hozott az európai hatalmak között. Ebben az időben lépett színre Michelangelo és Leonardo Da Vinci, Machiavelli megírta híres alapművét és Luther Márton örökre megváltoztatta a vallás felfogását. Ez az időszak átalakította a világtörténelmet, és most mi is részt vehetünk ebben, köszönhetően a Europa Universalis-nak.
Az átölelt 300 év alatt, amit a program feldolgozott, jó pár politikai, katonai és gazdasági probléma kerülhet a játékosok elé. A Paradox 11 hadjáratban dolgozza fel az időszakot, mindegyik egy-egy önálló, pauzálható real time stratégia epizód. Részt vehetünk a Nagy Északi Háborúban, Dánia, Svédország, Oroszország vagy Lengyelország oldalán vagy akár a Spanyolok elleni nagy ütközetekben. Minden küldetés egy komolyabb konfliktust dolgoz fel, és célunk hogy elérjük a játék készítői által kitűzött célokat. Példának okáért, ha Ausztriát visszük végig a Harmincéves Háborúban, akkor a feladatunk, hogy megtérítsünk legalább öt protestáns országot a hadjárat ideje alatt. Anglia feladata egy másik küldetésben, hogy térdre kényszerítse a függetlenségéért harcoló Egyesült Államokat. Azok, akik mind a 300 évet szeretnék végigjátszani, kipróbálhatják a Great Campaign-t, ahol egy kiválasztott országot kell eljuttatnunk birodalmi szintre, miközben a játék megmarad a történelmi valóságnál.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig a történelem által kijelölt úton kell haladnunk. Létezik ugyanis egy fantázia hadjáratmód is, ahol a játék a felhasználó lépései alapján alakítja a történelmet. A szabályok ebben az esetben sokkal több szabadságot adnak, harcolhatunk olyan nemzetek élén, mint a Kínaiak, az Irokézek, az Ukránok vagy akár az Inkák. Ilyen esetben feladat lehet például, egy adott időn belül bizonyos számú terület elfoglalása. Győztes az, aki ezt leghamarabb véghezviszi, esetleg összegyűjti a legtöbb pontot, amit nyertes csaták, felfedezések után kap a játékos.
Persze, szinte lehetetlen a határok kitágítása egy erős hadsereg nélkül. A folyamatosan frissülő újoncgárdából tudunk besorozni legényeket csapatunkba, ahol három alapkiképzés közül választhatunk: gyalogság, lovasság illetve tüzérség. Habár a kutatások gyarapíthatják katonáink szakértelempontjait, mégis csak ez a három alaptípus létezik a játékban, ezért fontos, hogy jól elsajátítsuk a különböző típusú egységek használatát. Egy másik érdekessége a hadseregnek a "lemorzsolódás", ami abban mutatkozik, hogy katonáink száma időről-időre fogy. Ennek mértékét több dolog is befolyásolja, többek között az idő, az egység mérete, a vezető ügyessége stb. Fontos még, hogy embereink mindig elegendő ellátmányban részesüljenek, ellenkező esetben a dezertálás tényével is szembe kell néznünk. Figyeljünk tehát mindig az adott tartomány élelmiszertartalékaira és befogadóképességére, mert ha ez utóbbi alacsony, akkor mindig lesznek olyan katonák, akik kénytelenek a "hideg sárban aludni".
A városiasodás azonban nem csak a birodalom növelését segíti elő. A városok és kolóniák folyamatosan termelnek és adóznak nekünk, valamint elősegítik a kereskedelem növekedését is. A városok által termelt búza, ruha és vas jó pénzért eladható a világpiacon, ami kellemes profitot generál a birodalmi kincstárban, már ha van elég kereskedőnk. A havi bevételekből persze lejönnek a kiadások, de ha túl sok profitot termelünk, nagyon gyorsan megnő az infláció! Ezért érdemes mindig befektetésekben és fejlesztésekben gondolkodni. A fejlesztések az egyetlen módja annak, hogy kicsiny országunkat a szuperhatalmak szintjére emeljük, hiszen hiába is terjeszkedünk, ha az ország szíve összeomlik, vagy az ellenségeink technológiailag felülmúlnak bennünket. Ezért aztán folyamatosan fektessünk be pénzt a fejlesztések öt lehetséges ágába! Fejleszthetjük kereskedelmi lehetőségeinket, katonai erőnket, a stabilitást és a többit.
Habár a béke is megadja azt a lehetőséget, hogy elérjük céljainkat, szinte mindig adódik olyan helyzet, mikor elkerülhetetlen a katonai összeütközés egy másik nemzettel. Vigyázzunk azonban arra, hogy ez erősen csökkenti a stabilitás pontunkat, ezért csak akkor kezdjünk háborúba, ha biztos nincs más megoldás, esetleg jogunk van hozzá, azaz kikiálthatjuk a Casus Belli-t. Ebben az esetben a nép elfogadja döntésünket, mert jogosnak tartják a katonai agressziót (egy szövetséges nem segít mikor szükség lenne rá, egy adós nem fizet időben stb.). Ne felejtsük azonban, hogy a háború költséges dolog. Ha rosszul menedzseljük országunkat, egy elhúzódó konfliktus bizony örökre tönkreteheti a szépen felépített birodalmat. Ha nagyon rosszul áll a szénánk, kivethetjük a hadi adót, ami fél éven keresztül 100%-os bevételt eredményez, de a lakosság morálját bizony a sárba tiporja.
Más játékokkal ellentétben, itt nagyon fontos szerepet játszik a vallás is. Nem is kell ezen csodálkozni, hiszen a lelki gyakorlatok meglehetősen fontos szerepet kaptak abban az időben. Az ország rendelkezik egy hivatalos vallással, de az egyes provinciák ettől eltérő felekezetbe tartozhatnak. A mi feladatunk, hogy valamelyest toleranciát mutassunk a különböző vallások iránt. Ha például eltűrjük a keresztény vallásokat, akkor viszont ellentétbe kerülünk a muszlinokkal és az ortodox vallásúakkal. Az ország hivatalos vallása pedig pozitív illetve negatív hatást is gyakorolhat politikai ellenfeleinkre, attól függően, hogy ők melyiket követik. Egy nemzet vallásának megváltoztatása azért még nem oldja meg a problémáinkat. Stabilitásunk rögtön öt ponttal esik, és még belharcok is kitörhetnek, főleg ha mondjuk katolikus és protestáns között váltunk. Persze ha ezt elfogadjuk, akkor mindenképpen érdemes vallást váltani, hiszen mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai, előnyei és hátrányai. A muszlin vallás például két plusz telepes egységet és jobb katonai morált biztosít, de 30%-os bevételcsökkenés mellet. A protestánsok jobb politikai érzékkel rendelkeznek valamint 20%-os plusz bevételt adnak.
Ahelyett, hogy a programozók elrejtették volna a játékot valami csicsás grafika alá, az Europa Universalis könnyen átlátható, funkcionális de mégis szép grafikát mutat be. A térképek szépek és színesek, stílusukban tökéletesen illeszkednek a játékba. Az egyes provinciák mérete is megfelelő, szimbolizálja a tartomány politikai és gazdasági erejét. A különböző helyszíneknek is megvan a maguk sajátos grafikája. A Közel-Kelet sivatagi városai drasztikusan különböznek az Új Világ egyszerű fakunyhóitól. Az akciók is leginkább egy táblás játékhoz hasonlítanak, az egységeket jelképező ikonok úgy csúszkálnak a területen, mintha sakktáblán lennének. Habár ez a megoldás elsőre talán kissé szegényesnek tűnhet, mégis tökéletes megoldás egy stratégiai játékban, hiszen nem vonja el a játékos figyelmét a megoldandó problémától. Összességében elmondhatom, hogy a teljes megvalósítás elegáns és jól megoldott, pont ami kell egy ilyen játékhoz.Kezelőfelület:
Ha meggondoljuk azt a hatalmas információmennyiséget, amit a játék elénk dob, el kell ismernünk, hogy a programozók nagyszerű munkát végeztek, hiszen minden könnyen és egyszerűen elérhető a játék szinte minden részéből. Például, mikor kiképzést vagy építést végzünk, a kis animációk mellet megjelenő sávok pontosan jelzik az elvégzett feladatok szintjét. Ezen felül a játék rendelkezik jó pár fix ikonnal és hotkey-el, amikkel bármikor előhívhatjuk az oly fontos térképeket, grafikonokat. Az igazság az, hogy a rengeteg információtól függetlenül a játék kezelése meglehetősen egyszerű és a kezelőfelület áttekinthető.
Persze egy hiba azért itt is akad. Sajnos nem tudjuk előre megmondani, hogy a katonáinknak mennyi időbe fog telni míg eljutnak egyik pontból a másikba, habár szinte bármilyen más időfüggő információt megkapunk a játék közben. Ez ezért is nagyon érzékeny pontja a programnak, mert háborús időben birodalmak sorsa dőlhet el azon, hogy az utánpótlás mikor ér a harcmezőre! Persze nagyjából meglehet saccolni az érkezési időt, de ez azért nem a legelegánsabb megoldás. Ettől a kis apróságtól eltekintve a játék kezelőfelülete tökéletesre sikerült, ebben a kategóriában az eddigi legjobb.Játékmenet:
Az Europa Universalis-t két szóval lehetne a legegyszerűbben leírni: "kolosszális" és "komplex". A játék mélysége egyszerűen félelmetes, politika, diplomácia, nemzeti stabilitás, vallások. Nem volt még olyan játék, ami ennyire komolyan dolgozta volna fel ezt a témát. Még ha csak provinciális szinten nézzük is a játék összetettségét, már az is fantasztikus! És amíg más játékok egyik-másik témát hanyagolták, hogy másoknak teret adjanak, az EU képes arra, hogy mindent összefogjon egyetlen csomagba. Az olyan apróságok, mint az ország stabilitása és a Casus Belli már rögtön kizárja annak a lehetőségét, hogy pusztán csak a hadseregünkkel végigrohanjunk a fél világon és így nyerjünk a játékban, hiszen ezt a nagyravágyó tervet biztosan gazdasági csőd "koronázza" majd. A játék lényege pedig pont ebben a tökéletes valósághűségben rejlik. Ne csodálkozzunk azon, ha a nép nem fogja jó szemmel nézni, ha a befizetett adót élelmiszer helyett katonákra és vérengzésre költjük.Multiplayer:
A mai világban meglehetősen hihetetlen, hogy egy olyan játék, mint az Europa Universalis nem ajánl fel más kapcsolódási módot, mint a LAN vagy a manuális IP cím beírása után a TCP/IP. Bizony jobb lett volna, ha a készítők több lehetőséget adnak a multiplayer mód kipróbálására, bár hozzá kell tennem, hogy ez a játék nem arról híres, hogy gyors, "gyárts és ölj" partikat lehetne vele összehozni. Aki mégis kipróbálja, nem fog csalódni, hiszen egy valóságos ellenfél ellen mindig nagyobb kihívást jelent játszani, mint a számítógépes intelligencia egy idő után kiismerhető taktikája ellen.Hangeffektek:
Habár a stílusnak nem lételeme a tökéletes hangzás, az EU mégis nagyot alkotott ebben is. A csatába indulók kiáltásai, az acél csengése, az ágyúk dörgése és az olyan apróságok, mint a kis kikötői harang csendülése mikor egy hajó elkészült, tökéletes hangulatot teremt a játékhoz.Zene:
Kevés olyan játék létezik, mint az EU, ami ilyen tökéletesen használná a zenei aláfestést, hogy megteremtse a tökéletes hangulatot. A történelmi jellegű dallamok folyamatosságot adnak a játékmenetnek, tökéletesen illeszkedve a stílushoz. A zeneszámok mennyisége is megfelelő, szinte megunhatatlan, a hangerő is pont jó. Szépen fekszik a háttérben, tökéletes!Intelligencia és nehézség:
Mivel a program rengeteg lehetőséget ajánl fel, hogy saját lehetőségeinkhez igazítsuk a nehézségi szintet, a komplexitást, a mesterséges intelligencia erejét, ezért a játék szinte mindenkinek ajánlható. Megszabhatjuk az AI természetét, a hadseregeinek növekedésének lehetőségét, a politikai kötelékek kialakulásának lehetőségét, valamint kereskedelmi képességeit. Ez nem azt jelenti persze, hogy lebutítva könnyű ellenfél, ugyanis ha harcra kerül a sor, bizony elég meglepő cseleket tud még így is produkálni. Képes okosan elvágni az utánpótlási vonalakat, vagy a harci eseményektől függően politizálni, csak hogy mentse a bőrét!Ezek után talán úgy tűnhet, hogy a program bizony hatalmas kihívást jelent a játékosoknak. A rengeteg dolog, amire figyelnünk kell, a szövetségi viszonyok, a hadsereg állapota bizony tényleg nem egy párperces kikapcsolódást kínál, hanem komoly agytornát. Szerencsére több kisebb-nagyobb hadjárat létezik a játékban, ezért ha valaki fokozatosan halad, szépen eljuthat a legmagasabb fokig, ahol már játszi könnyedséggel tudja majd irányítani birodalmát.
Összegzés:
A bevezetőben említett "recept" már okot adhatna, hogy az Europa Universalis nagyon jó játéknak sikerüljön, azonban nem csak ez az oka, amiért nagyon megtetszett. Az igazi ok a program komplexitásában rejlik. A politikai intrikáktól elkezdve a kereskedelmen át egészen a vallási kérdésekig minden a mi kezünkben van. Még nem született olyan játék, ami ilyen szabadságot adna a kezünkbe, miközben képes megtartani az egyensúlyt a történelmi hűség és a játszhatóság között. Ha mindent összevetünk, láthatjuk, hogy ez egy olyan játék, ami még hosszú-hosszú hónapokig fent lesz a hd-n, hiszen a rengeteg hadjárat, azok kombinációja, a dinamikus küldetések és a győzelem különböző lehetőségei még hónapokig képesek lekötni az embert. Elegáns, komplex és csodás. Az Europa Universalis egy klasszikus minden téren. Egyike a valaha is készült, legjobb stratégiai programoknak.