SG.hu

Partisans 1941

Kiadó: Daedalic Entertainment
Fejlesztő: Alter Games
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3 8100 vagy AMD Ryzen 3 2200G processzor, Nvidia GeForce GTX 660 vagy ATI Radeon HD 7790 grafikus kártya, 8 GB RAM, 10 GB szabad hely
Ajánlott: Intel Core i7-3770 4-Core 3,4 GHz-es vagy AMD Ryzen R5 1500X processzor, GeForce 1060 vagy ATI Radeon RX 590 grafikus kártya, 16 GB RAM, 1 GB szabad hely
Hasonló játékok: Desperados-sorozat
Kategória: taktikai stratégia

Ma már egyáltalán nem meglepő, hogy egy gyakorlatilag a semmiből érkező videojáték elkápráztasson minket, de a Partisans 1941 több tekintetben is képes volt kellemes élményekkel szolgálni nekünk. Játéktesztünkből megtudhatod, hogy miért!

Meglepően nagy népszerűségnek örvendenek manapság a lopakodós taktikai stratégiák, így témától függetlenül, de kifejezetten jól szerepeltek a közelmúltban olyan alkotások, mint például a Desperados III vagy a Gears Tactics, tehát nem véletlen, hogy egyre többen döntenek a műfaj támogatása mellett. Kifejezetten szerencsés lehet például egy induló csapat számára bemutatkozásnak, hiszen amennyiben a játékmenet rendben van, különösebben nagy probléma már nem történhet. Tökéletesen érvényes mindez a Partisans 1941 kapcsán, mely az Alter Games bemutatkozó alkotásaként ugyan nem lett egy grafikai csoda, akadnak gyermekbetegségei is, de aki rajong a többszereplős taktikai stratégiákért, az biztosan hamar megszereti a végeredményt. Azonban most nagyon előreszaladtunk, lássuk előbb egy kicsit alaposabban a történetet és a játékmenet sajátosságait!

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A Partisans 1941 – mint azt a címe is mutatja – a második világháborúba repít vissza minket. Főhősünk Alexey Zorin lesz, aki a Vörös Hadsereg egykori tisztjeként fogságba esik, de sorsa szerencsésen alakul, hiszen meg tud szökni a náci fogolytáborból. A bujdosás vagy a hadseregbe való visszatérés helyett azonban Alexey úgy dönt, hogy inkább partizánnak áll, és egy saját ellenállói csoportosulás létrehozásával igyekszik ott keresztülhúzni a németek számításait, ahol csak lehetőség van rá.

A tét nem kicsi, hiszen minél jobban tudjuk akadályozni a németek frontvonalra szánt ellátmányait, annál több idejük lesz Leningrád védőinek arra, hogy felkészülhessenek a nácik elleni ostromra. Noha főhősünk karaktere jól elkülöníthető, valójában azonban a hozzá csatlakozó mellékszereplők ugyanolyan fontos szerepet játszanak majd annak ellenére is, hogy a karakterek nem lettek kidolgozva, nincsenek előzmények, egyikről sem igazán tudunk meg semmit, ami helyenként kicsit kiábrándító, de nagy hiányérzetünk az izgalmas bevetések miatt azért nem lesz.

Merthogy a Partisans 1941-ben mindent elvisz a hátán a játékmenet! Nem véletlenül, hiszen a fejlesztők érezhetően olyan nagyágyúktól tanulták ki a műfajt, mint a Desperados-sorozat, hiszen itt is egyszerre több emberrel állhatunk majd pályára, miközben a változatos feladatok mindegyikét lopakodva kell elvégeznünk. Nyilván a változatosság egészen relatívnak tekinthető, hiszen egy második világháborús történetet akkor sem lehet fenekestől felforgatni, ha egyébként fikció az egész, így hol a propaganda terjesztése, hol egy ellenséges tank elpusztítása, hol néhány további ellenálló felkutatása lesz a feladatunk, miközben folyamatosan illeszkednünk kell az ellenfél által lefektetett kihívásokhoz. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy bár tágas helyszínként mutatja magát minden egyes pálya, azért a lineáris megvalósítás a láthatatlan falakkal és akadályokkal mindvégig központi elemet képvisel majd, ergo lesznek olyan helyzetek, melyeket nem tudunk elkerülni vagy kikerülni, megoldást kell találnunk rá.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Általában minden egyes helyszín úgy van megalkotva, hogy német katonák kisebb szakaszain kell átverekednünk magunkat. Fontos, hogy milyen ütemben és útvonalon járőrőznek, hogy merrefelé néznek, milyen messzire látnak el, de azért nem árt odafigyelni arra is, hogy ha nem muszáj, akkor ne csapjunk zajt a közelükben. A lövöldözésnek mindig az utolsó alternatívának szabad megmaradnia, egyébként az összes feladatnál inkább a késeket érdemes alkalmazni, már amennyiben van rá lehetőségünk.

Sajnos rengeteg olyan bevetés volt, ahol a társak többsége csak felesleges koloncnak tűnt, hiszen egyetlen késes fickóval el lehetett intézni mindenkit a cél eléréséhez. Nyilván ez ötször annyi ideig tartott, de biztos eredményt hozott, miközben alapos koncentrációt igényelt tőlünk, hiszen tonnányi lehetőséget kell figyelembe vennünk minden támadás során. Holttestek elrejtése, bevetett eszközök listája – hiszen a hátizsákunk kapacitása véges –, de sokszor még az sem mindegy, hogy milyen fegyverek, mennyi lőszer, egyáltalán milyen partizán jön velünk.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Az összecsapások bár taktikusak, de nincs körökre osztottság, ez nem egy XCOM, itt minden valós időben zajlik, így ha elszabadul a pokol, az időt ugyan korlátlanul leállíthatjuk, hogy átláthassuk a helyzetet, de valós időben kell gondolkoznunk, ami alaposan megnehezítheti a dolgunkat. Különösen kellemetlen mindez abban az esetben, ha társaink megsebesülnek, és a legnagyobb golyózáporban kell a segítségükre sietnünk. Mint élmény, egyáltalán nem rossz a játék, bár helyenként indokolatlanul nehéz, mondhatni rosszul tervezett, hiszen rendszeresen akadnak olyan esetek, amikor egyszerűen nincs jó megoldás, csak két rossz közül választhatunk.

Hogy ez direkt tervezői sajátosság, vagy sikerült helyenként elrontani a játékmenetet, az nem derült ki pontosan, ugyanakkor az élmény szempontjából összességében kifejezetten kellemes benyomást tett ránk az egész, gyakran a korai Commandos-játékokat juttatva eszünkbe. Utoljára legalábbis ott használtuk ilyen sokat a gyorsmentés és gyors visszatöltés lehetőségét, hiszen ha valahol, akkor a Partisans 1941-ben erre nagy szükségünk lesz.

Amit még fontos kiemelni, hogy a küldetések között partizánjainkkal gyakorlatilag bázisépítésbe is kezdhetünk. Ez a központi főhadiszállás rengeteg extrát adhat nekünk a bevetések alatt. Egyrészt építhetünk egy halom épületet, melyek a háttérben támogathatják karaktereinket, gyógyíthatjuk őket, lőszerrel láthatjuk el a fegyvereseket, miközben mindenkit elküldhetünk mellékküldetésekre, amivel érdemes is élni, hiszen így folyamatosan fejlődhetnek, új képességeket tanulhatnak meg, egyszóval könnyebb lesz majd érvényesülni velük a későbbi küldetéseken, melyek sikere, de legalábbis nehézsége nagyban függ a karakterek felkészültségétől.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Ezen a téren van talán a legnagyobb lemaradása a Partisans 1941-nek. Egészen különös grafikai körítést alkottak meg hozzá a készítők, mely pályákon át folyamatosan kétségeket ébresztett bennünk azzal kapcsolatban, hogy amit látunk, az most különösen művészi, esetleg csak közönségesen ronda. Sajnos a mérleg nyelve inkább utóbbi felé billent a legtöbbször, de hangsúlyozandó még egyszer: ez egy élhető negatívuma a játéknak.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Nagy stúdiókat megszégyenítő minőségű és alaposságú betanító mód kapott helyet a Partisans 1941 keretein belül, aminek köszönhetően tényleg minden funkcióját könnyű elsajátítani a gyakorlatban. Sajnos az irányítás pontossága nem követi mindig ezt a precíz vonalat, de általánosságban ezen a ponton nincs különösebb probléma.

Játszhatóság: A tartalom terén a játék kifejezetten derekasnak tekinthető. Nyilván a személyes tempónk és a stratégiai érzékünk egyaránt meghatározza majd, hogy 8-10 vagy inkább 18-20 órát hozunk ki a kampányból, de a lehetőség adott, a pályák mindegyike nagy újrajátszhatósági faktorral rendelkezik, így ha megkedveltük a koncepciót, akkor garantáltan hetekig kellemes élmények várnak benne ránk.

Intelligencia, nehézség: Kényes téma egy taktikai stratégia esetében a mesterséges intelligencia kérdése. Alapvetően a Partisans 1941-ben kifejezetten erőszakosnak neveznénk ezt a tulajdonságot, de azért minden egyes ellenfélnél érezhetjük, hogy az adott nehézségi szinthez butítva viselkednek, hogy mozgási irányuk és viselkedésük kiszámítható, ha pedig elrontunk valamit, akkor úgyis riadót fújnak, és a legtöbbször csak a mentett állás visszatöltése segít. A nehézség általánosságban mindig magas szinten pörög, de teljesíthetetlen küldetések azért nincsenek, legfeljebb csak rossz szemszögből álltunk neki a feladatnak.

Hangok, zene: Kifejezetten sok szinkronnal találkozhatunk a játékban, melyek egészen korrekt minőséget ütnek meg, és bár a zenék hiányosak, ellenben a hangeffektek többsége abszolút hozza az elvárható szintet.

Összegzés: Egy kicsit olyan érzésünk volt a Partisans 1941 tesztelése során, mintha egy olcsó, második világháborús Desperados-koppintást kaptunk volna a kezünkbe. Mint taktikai stratégia és mint élmény ezért kifejezetten jónak tekinthető, egyedül a körítés és néhány tervezési sajátosság miatt görbülhet lefelé a szánk, de ár-érték arány tekintetében a végeredmény mindenképpen az ajánlott kategóriába sorolható. Első alkotásként ígéretes, de most még nem igazán látni, hogy mit hoz a jövő az Alter Games számára!

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • monk00 #5
    Én nem tudom hogy mit tudtok az ilyen játékokban élvezni. Olyan mintha kis hangyákat irányítanál. És a szemnek sem tesz jót, mert kicsit erőlködnöd kell hogy lásd a részleteket. Még 4k-ba is. Egy normális belsőszemszöges játékot meg nem képesek mostanában csinálni.
  • CrazyAchmed #4
    A grafikáról egyébként szerintem jó a meglátása a cikkírónak. Funkcionális a grafika, viszont néhol tényleg már átmegy indokolatlan szintre.
    Az itteni képeken pl a tető, szinte várja az ember, hogy "betöltődjön" a rendes textúra.
  • Ender Wiggin #2
    miért kéne, hogy legyen?