SG.hu

Dragon Ball Z: Kakarot

Kiadó: Bandai Namco Entertainment
Fejlesztő: CyberConnect2
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2400 3,1 GHz-es vagy AMD Phenom II X6 1100T processzor, Nvidia GeForce GTX 750 Ti vagy ATI Radeon HD 7950 grafikus kártya, 4 GB RAM, 36 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-3470 3,2 GHz-es vagy AMD Ryzen R3 1200 processzor, Nvidia GeForce GTX 960 vagy ATI Radeon R9 280X grafikus kártya, 8 GB RAM, 36 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Dragon Ball Xenoverse
Kategória: akció-RPG

Újabb videojátékot ihletett az animekörökben legendásnak tekinthető Dragon Ball franchise, azonban az öncélú bunyók helyett itt most a küzdelmek és a történet egyaránt fontos szerepet kapott, méghozzá szerepjátékos körítés társaságában. Játéktesztünkből megtudhatod, hogy miként sikerült a Dragon Ball Z: Kakarot!

A Dragon Ball-sorozat minden idők egyik legismertebb animéjeként ma már a popkultúra egyik megkerülhetetlen eleme. Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy az eredeti, vagy a későbbiekben érkezett Dragon Ball Z ért el nagyobb sikert, azonban a legendás szereplők, helyszínek, valamint ez a különös fantáziavilág sokak életét képes volt örökre meghatározni. Hatása miatt nem meglepő, hogy már a játékiparban is több évtizede jelen vannak a kapcsolódó interaktív kalandok, melyek között eddig főként a féktelen akciók domináltak.

Éppen itt volt tehát az ideje annak, hogy valaki magára vállalja a hálátlan feladatot, és elkészítsen egy olyan Dragon Ball Z-játékot, melyben a küzdelmek, a különféle történetszálak, valamint az RPG-elemek egyaránt hangsúlyos szerepet kaptak. Így született meg a Dragon Ball Z: Kakarot, mely alapvetően egy kiemelkedő nosztalgiabomba lett, egy több tekintetben is kiváló akció-RPG, azonban érezhető, hogy a CyberConnect2 munkatársai bár jól felkészültek a témából, ezt a sokrétű tervet azonban nem sikerült egy makulátlanul működő egésszé összegyúrniuk.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Pedig a történet végre olyan minőségben és olyan alapossággal lett tálalva, hogy az garantáltan nem okoz majd csalódást a legnagyobb rajongóknak sem, kivéve talán abban az esetben, ha valami újdonságot vártak, hiszen a sztori tekintetében a Dragon Ball Z sztorivonalát követhetjük nyomon töviről hegyire, méghozzá különösebb meglepetések nélkül. Ennek megfelelően itt lesz a Saiyan- és az Android-vonal, de nem maradt ki a sorból Frieza vagy Buu feltűnése sem, tehát valóban egy átfogó nosztalgiavonatra ülhetünk majd fel, mely tökéletesen ideális lehet azok számára is, akik csak most vették rá magukat az ismerkedésre, lévén itt megfelelő alapokat kaphatnak hozzá.

A kiváló sztoriszál egyedül a mellékes teendőknél fut gyakran zsákutcákba, ami már egy rossz pont az alkotóknak, hiszen az érthető, hogy az animéből ismert főbb momentumokhoz szentségtörés lett volna hozzányúlni, de annak biztosan örültek volna a rajongók, ha legalább az opcionális küldetések során egy kicsit szabadjára eresztik a fantáziájukat a készítők. Ez sajnos nem történt meg, de cserébe legalább tökéletes prezentációt kapunk, a Dragon Ball Z világa ugyanis talán még soha nem volt ennyire szép és berendezett, az átvezetők olyanok, mint bármelyik professzionális anime, de az élményt sokan magasabb szintre tudják emelni például a japán szinkronnal, mely szintén bekapcsolható lett az alkotásban.

Hogy ezek után művészet volt elrontani a játékmenetet? Valóban, de azért nem olyan rossz a végeredmény, mint azt sokan gondolnák, sőt a rajongók talán nem is vártak mást, esetleg ennél jobbat. A legnagyobb probléma, hogy a Dragon Ball Z: Kakarotot több helyen is megpróbálták szerepjátékként eladni, holott ez közönséges megvezetés. Azért, mert több nagyobbacska helyszínen kalandozhatunk, mert beszélhetünk pár szót ismeretlen szereplőkkel, vagy mert helyet kapott egy egészen lineáris és majdhogynem felesleges fejlődési rendszer, attól ez legfeljebb egy szerepjátékos elemekkel bővített akciójáték, de nem RPG. Pláne nem olyan megoldások ismeretében, mint hogy a főküldetések teljesítése tökéletesen elegendő ahhoz, hogy mindent feloldjunk magunknak, a harcokon kívül pedig halálosan unalmas minijátékok és teendők sora vár majd ránk.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Főzőcskézés? Horgászat? Színes gömbök gyűjtögetése? Elsőre jól hangzik, egy-két alkalommal még szórakoztató is – akárcsak a repkedés –, de csakhamar rájövünk, hogy 15-20 óra után a hátunk közepére sem kívánjuk őket. Még szerencse, hogy egyik mellékes tennivaló sem lesz kötelező, ellentétben a kampány küzdelmeivel, melyek határozottan az egész alkotást képesek elvinni a hátukon. Annak ellenére is, hogy a Dragon Ball FighterZ ezen a téren mérföldekkel jobb volt, de két egészen eltérő műfajról beszélünk, tehát a hasonlítás nem állná meg a helyét!

A Kakarot küzdelmei mindig egy zárt arénában zajlanak majd. Bár nyitott területeken kalandozunk, ha pofozkodásra kerül sor, akkor egy láthatatlan fallal körülvett helyszínre koncentrálódik a környezet, ahol minden irányban szabadon mozgolódva harcolhatunk – egy kicsit hasonló módon, mint korábban a Dragon Ball Xenoverse-ben. Választott karakterünk egyetlen fő támadással – valamint kombóval – rendelkezik majd a hozzá kapcsolódó blokkolás és kitérés társaságában, de akadnak speciális támadások is, melyek közül egyszerre legfeljebb négyet vihetünk magunkkal egy-egy ütközetbe. Az első néhány szinten kifejezetten szórakoztató, mondhatni kellemesen összetett élményeket nyújtanak a látványosan koreografált összecsapások, azonban hiába fejlődünk, a küzdelmek során ezt csak bizonyos pontokon érezhetjük majd, vagyis egyre többször megtapasztalhatjuk, hogy milyen érzés üldözőből üldözötté válni.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Dacára az erősödő tulajdonságoknak, amint egyszerre több ellenféllel kerülünk össze, azonnal megtapasztaljuk a harcrendszer árnyoldalait. Képtelenség például egyszerre több ellenfelet nyomon követni, és mivel itt gyakran nem egymás utáni logikus sorrendben támadnak majd ránk, ezért már egy összeszokott ellenfélduó is nagyon csúnyán el tudja látni a bajunkat. Arról nem is beszélve, hogy mi a helyzet akkor, ha egy boss ellen indultunk csatába, és esetleg hozzácsapódik még néhány általános ellenfél. Ilyen esetekben a kezdetben kiegyensúlyozott, kellemes harcok hamar frusztráló küzdelmekbe csaphatnak át.

Hiába vannak gyógyitalaink, vagy tulajdonságainkat fokozó eszközeink, sokszor csak a szerencsén múlik majd, hogy túlélünk-e egy küzdelmet. Dicső győzelmekről tehát gyakran szó sem lehet, és a helyzetet azzal sem javíthatjuk, ha a csaták mellett vadul nekiállunk gömböket gyűjtögetni a világban – ami szintén unalmas és frusztráló feladat –, hiszen semmivel sem leszünk erősebbek, és nem lesz könnyebb dolgunk, mint ha csak a központi tevékenységekre koncentrálnánk.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Annak ellenére, hogy a közepesen nagy és nyitott világok ugyanolyan üresek, mint a sorozat többi részében, a Dragon Ball Z: Kakarot az eddigi legszebb játék, ami a sorozat neve alatt megjelent PC-re és konzolokra. A karaktermodellek, az effektek vagy a végletekig kidolgozott átvezetők egyaránt kimagasló minőséggel büszkélkedhetnek, miközben az optimalizálással sincsenek különösebb problémák, hiszen gyengébb konfigurációkon sem okoz gondot a program futtatása.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Ezen a téren már akadnak problémák a játékkal. Bár a kezelőfelületet összességében jól megálmodták az alkotók, de a hozzá kapcsolt irányítás és kamerakezelés több esetben is frusztráló lett. Tetten érhető mindez például a küzdelmek során, amikor több ellenfél esetén már lehetetlenség lesz követni az eseményeket, de a minijátékok, sőt gyakran már a szimpla repkedés is okozhat kellemetlenségeket, amit nem igazán lehet megszokni.

Játszhatóság: A tartalom tekintetében egyetlen Dragon Ball Z-rajongó sem panaszkodhat a játékra! Ennek az oka, hogy a Kakarot talán az első alkotás lett a sorban, mely képes volt elejétől a végéig feldolgozni ezt az óriási sztorivonalat, méghozzá kifejezetten lényegre törő módon. Bár a történet tekintetében sem többet, sem kevesebbet nem kapunk tőle, ugyanakkor a 20-25 órás játékidővel biztosan mindenki elégedett lesz, pláne hogy igény szerint a mellékküldetésekkel tovább növelhetjük ezt az értéket.

Intelligencia, nehézség: Újabb pont, ahol csak közepesre vizsgázott a Dragon Ball Z: Kakarot! Bár a mesterséges intelligenciába a legtöbb esetben nem lehet belekötni, a nehézségbe azonban a rossz tervezés és megvalósítás miatt annál inkább. Amint túllépünk az 1v1 felállású mérkőzéseken, és több ellenféllel kerülünk szembe, a nehézségi szint hirtelen drasztikusan megemelkedik, a fejlődési rendszerrel pedig nem tudjuk ellensúlyozni, mert az alapvető játékelemek problémásak.

Hangok, zene: Mivel a készítők kényesen ügyeltek a tökéletes prezentációra, a megjelenéshez hasonlóan a hangokkal és a zenékkel sincsenek problémák. A szinkronok kivétel nélkül minőségiek, az effektek alaposan megtámogatják a küzdelmeket, ha pedig valaki japánul élvezné az egészet, arra is lehetősége nyílik.

Összegzés: Bár közel sem lett tökéletes a Dragon Ball Z: Kakarot, a legnagyobb rajongók azonban ennek ellenére is imába foglalják miatta az alkotók nevét. Ennek az oka abban keresendő, hogy dacára a játékmenet helyenként botladozó, gyakran hiányos jellegének, végeredményül egy olyan professzionális nosztalgiát kapunk, egy olyan teljes és átfogó élményt, amihez foghatót korábban még soha egyetlen Dragon Ball Z-játéktól sem, emiatt pedig mindenki fejet hajthat a végeredmény előtt! Persze egy folytatáshoz azért ez már önmagában kevés lesz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • zola2000 #21
    "a manga jobb"
    Minden anime egy manga reklámja, lehet rájöttek ha az anime cenzúrázottabb a mangához képest, akkor többen veszik meg a mangát.
  • Wootan #20
    Nem azt mondtam, hogy nincs, hanem hogy felhígult a kínálat, ergo nehezebb találni minőségi cuccot, mint régen.

    Shingeki nekem inkább az elején tetszett, mikor még misztikusabb volt. A manga itt is jobb, az anime-t sajna eléggé cenzúrázták, így nem jön át annyira a horror része a dolognak.

    One punch man-t szeretem még (nem a hype miatt). A manga elég jól van megrajzolva.

    Bírtam még a Toriko-t, ami szintén inkább manga (kár hogy a vége össze lett csapva a kasza miatt), az anime az elején jobb volt, a végére totál elszarták.

    És hát ott van a Berserk, ami még most is fut, és lehet sose lesz vége :D

    Engem amúgy az idióta cenzúra kúr fel, ami már határ független. vicces, hogy egy 90es években készült sailor moon durvább, mint pl. az új dragonball super kula.
  • zola2000 #19
    "az animek/mangák is mára teljesen felhígultak"

    Azért nem, manapság is vannak jók, elég megnézni pl a yakusuku no neverlandot, a shingeki no kyojint vagy épp a "tanya saga of evil"t mozifilmek közül pl a kimi no na wa és és tenki no ko lett jóféle ha az elmúlt 5 évből kell mondanom (az ookami no kodomo ame to yuki az kicsit régebbi)
    Utoljára szerkesztette: zola2000, 2020.02.11. 12:06:48
  • zola2000 #18
    Dehogy megalapozott, egyszerűen kulturális különbség.

    Érdekes hogy japán büszke arra hogy nemzetközi szinten milyen sikeresek az animék, de ennek a nemezetközi sikernek 80%a Ázsia és csak alig valami nyugat...
    Bár valahogy ez is furcsa, tv-mozi pl nem ad animét (ázsiában igen japánon kívül is) viszont netfliexen-crunchyrollon elég gyakran toplistába kerülnek animék itt is, meg anime játékok is nyugaton is.
  • Wootan #17
    Ez egy érdekes dolog. A dragonball eredetileg manga (képregény) volt, amiből később anime (rajzfilm) készült. Az anime nem 100%ban fedi a mangát, sok helyen kibővítették (a Dragonball Kai verzió manga hűbb), viszont sokkal "gyerek barátabb" (értsd rengeteg cenzúrán ment át), de még így is bőven 16+os cucc. Toriyama-nak (ő a szerző) van egy egyéni stílusa, ami nem csak a rajztechnikájában jelenik meg. Ott van pl. a lentebb linkelt Dragon quest játék, amit szintén ő dizájnolt, és abban is benne van az egyik "védjegye" a pafu-pafu XD

    A történet elhúzása a stílus (shonen) velejárója. A dragonball a maga kb. 400 részével amúgy nem is sok. A one piece ha jól tudom (nem nézem) már jóval 800 epizód felett jár, de a Naruto is hosszabb azt hiszem.

    Ha akarsz komoly anime-t látni, nézd meg a Grave of the fireflies-t, garantálom, hogy nem fogsz nevetni.

    Egyébként meg mint minden, az animek/mangák is mára teljesen felhígultak. az igazi gyöngyszemek többnyire az ezredforduló előtt készültek. Az új dragonball super is kula a régiekhez képest.
  • ostoros #16
    Alapvetően úgy kell nézni a japán rajzfilmeket, hogy 85% szemétre való, 12% egész jó, és van 3% ami zseniális.
    Viszont azt a 3%-ot megtalálni nem könnyű. Ráadásul nem mindenki ért egyet hogy mi melyik kategória. :D
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.02.10. 19:23:44
  • Ender Wiggin #15
    Aha. Értem. Ez esetben azt hiszem megalapozott sokak viszolygása a japó rajzfilmektől... (én szimplán a nagyon ronda rajzok miatt - ami még a japó CGI-filmeken is visszaköszön - passzolom őket).
  • zola2000 #14
    Zseniális teknős egy perverz volt, ez a magyar szinkronos verzióban is egy kicsit kijön, de mivel az a cenzúrázott francia verzió tovább cenzúrázása volt, a feliratosban sokkal jobban átjön.

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!


    "jobbat" mondok, még a pokemon eredeti verziójában is volt perverzkedés már az opening is azzal kezdi 0:14nél hogy "even up that girl's skirt"
    https://kissanime.ru/Anime/Pokemon-Sub

    amik persze a globális verzióból szépen eltűntek, plusz öt rész teljesen ki is lett vágva ... aztán jöttek a weebek akik lefordították az eredetit :)


    Utoljára szerkesztette: zola2000, 2020.02.09. 18:16:01
  • Ender Wiggin #13
    A Dragonballt is (ebben volt Szívtelen Sátán a főgonosz, nem), meg a Z-t (abban volt Dermesztő meg valami Vegeta, nem?) is. De a hajamat téptem, hogy történjen már valami, mert csak egyhelyben topognak és végtelenbe nyúlóan harcolnak. Pervezkedésre meg én nem emlékszem. Biztos, hogy te nem valami mástnéztél? :-))))
  • zola2000 #12
    Na igen, ha jól látom itt még fű sincs. Aminek jó grafikája van hasonló stílusú játék, az a dragon quest 11.