SG.hu

Yoku's Island Express

Kiadó: Team17
Fejlesztő: Villa Gorilla
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E4600 2,4 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 5000+ processzor, Nvidia GeForce GT 720 vagy ATI Radeon HD 3800 grafikus kártya, 2 GB RAM, 5 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i3-3240 3,4 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 processzor, Nvidia GeForce GTX 650 vagy ATI Radeon HD 6770 grafikus kártya, 4 GB RAM, 5 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Ori and the Blind Forest, Light Fall
Kategória: platformer

Ha azt hitted, hogy a játékvilágban már lehetetlen újdonságot felmutatni, akkor ismerkedj meg a Yoku’s Island Express című alkotással, mely fantasztikus módon ötvözte a platformerek és a flipperek sajátosságait. Játéktesztünkből kiderítheted, hogy miként sikerült ez a különös fúzió!

Sokszor és sok helyen hallhattunk már arról a közelmúltban, hogy a videojátékok világában egyszerűen képtelenség újat mutatni. A fejlesztőstúdiók ugyanis minden műfajt feltaláltak és meghódítottak már, ezáltal legfeljebb ezek továbbcsiszolásával, illetve egyedi koncepciók kitalálásával érhetnek el sikereket. Ezzel lényegében nincs is különösebb probléma, azonban a független stúdiók időről időre igyekeznek rácáfolni az efféle véleményekre, most például a Villa Gorilla csapata is, akik elhatározták, hogy a stílus tekintetében próbálnak meg újdonsággal szolgálni. Így született meg a Yoku’s Island Express, ami nem kisebb célt állított maga elé, mint hogy az oldalnézetes platformerek sajátosságait a klasszikus flipperezés élményével egészítse ki. Bár ez az ötlet leírva talán egészen bizarrnak tűnik, a gyakorlatban azonban meglepően jól működik, de inkább lássuk, hogy miről is van szó.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Merthogy a játékmenet mellett a Yoku’s Island Express varázslatos világával és sztorijával is képes levenni minket a lábunkról. Az alkotás főhőse egy aprócska bogár, akinek közelebbi besorolásáról nem gondoskodtak a készítők, és bár ránézésre talán egy minták nélküli krumplibogárnak tűnik, de mivel maga mögött húz egy hatalmas labdaszerű galacsint, a ganajtúró megjelölés sem állhat tőle túl messze. Ez az aprócska kis bogár – avagy név szerint Yoku – boldogan éli életét Mokumana csodálatos szigetén, azonban egyik napról a másikra óriási feladat szakad a vállára, a helyi postás ugyanis különböző okokra hivatkozva elmenekül a környékről, és hősünket bízza meg a levelek kihordásával, ami a történetnek csak az egyik ága, mondhatni a fősodra lesz.

Mellette ugyanis a kis Yoku oldalán az óriási sziget minden egyes régiójában vár majd ránk egy csipetnyi lokális probléma, ezáltal a különleges lények hol ezzel, hol azzal bíznak meg minket egy kis extra gyümölcsért cserébe, ami több esetben is a továbbjutás kulcsát szolgáltatja majd. Hatalmas piros pont jár a készítőknek, hogy ezeket a mellékes teendőket nagyszerűen bele tudták építeni a történetbe, aminek jóvoltából egy rendkívül összetett élmény vár ránk, így ha nincs is kedvünk kis macikáknak vagy pontosabban beazonosíthatatlan lényeknek segíteni, akkor is rávesznek minket a feladat elvégzésére, hiszen a továbbjutás függhet tőle.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Bár a történet kicsit lassan indul be, helyenként talán kusza is, de összességében elképesztően aranyos, akárcsak Mokumana varázslatos szigete, amelyet a legkülönfélébb tulajdonságokkal rendelkező régiókból állítottak össze, melyeket keresztül-kasul, tehát jobbra, balra, felfelé és lefelé egyaránt bejárhatunk majd, miközben folyamatosan megpróbáljuk feloldani az újabb területeket, illetve felkutatni a rejtett helyszíneket, hiszen ezekből is bőséggel vár majd ránk. Ha mindez nem lenne elég, a pályákon a sok feladat és a különc lények mellett ezernyi gyűjtögethető extrát is bezsebelhetünk, miközben kis bogárkánkkal és vontatmányával ide-oda mászkálunk.

Ez önmagában talán nem lenne túl nagy élmény hosszabb távon, de a készítők itt adtak hozzá a recepthez egy olyan új összetevőt, aminek hatására a valóságban is tojásos lecsó válna a mákos tésztából. Ez pedig a flipperezés élményének beépítése, ami olyan messze járt eddig az oldalnézetes platformerek élményétől, mint Makó Jeruzsálemtől, azonban a Yoku’s Island Express a tökéletes példája annak, hogy a megfelelő tervezés, a jó ötletek és a kreativitás szentháromságával két, egymástól gyökeresen különböző műfaj is milyen nagyszerűen összedolgozható.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A játékban ugyanis ennek a kis extrának köszönhetően szinte alig kell hagyományos formában közlekednünk a pályákon, hiszen a flipperes elemek mindenhová beférkőztek. Sok helyen csak egy-egy katapult kapott helyet, melyek távoli helyekre lődöznek ki minket, máshol csapóajtóként működnek ezek az interaktív szerkezetek, de a legtöbbször a hagyományos formában találkozhatunk velük, ezáltal adva lesz két kar, melyekkel hősünket, illetve a hozzá kapcsolódó golyócskát ide-oda pofozgatjuk. Ilyenkor nyilván a platformeres elemek a háttérbe szorulnak, ergo kimerevített képen játszadozhatunk Yoku oldalán, de mielőtt bárki klisés flipperezgetésre gondolna, az hatalmasat téved.

Ha nem is futkározunk ide-oda, akkor is nagy izgalmak várnak ránk, mert folyton ügyeskednünk kell, hogy bogarunkat a megfelelő járatokba lőjük, összeszedjük a továbbjutáshoz szükséges dolgokat, sőt mi több, bizonyos esetekben még csigákat is rá kell tapasztanunk a mögöttünk vonszolt golyóra. Utóbbi azért lesz fontos, mert csak ezzel az alapanyaggal tudjuk átlőni a labdát olyan akadályokon, melyek normál esetben áthatolhatatlanok lennének. A flipperezgetés mellett ráadásul a Villa Gorilla csapata egy halom pályarészt úgy tervezett meg, hogy ott is folyamatosan lehetőségünk legyen ide-oda pattogni bogárkánkkal, hiszen a fejlesztők olyan ügyesen kivitelezték a helyszíneket, hogy bár a látvány miatt is érdemes nézelődni, azonban a különböző lehetőségek, fejtörők és egyebek okán szó szerint remegve várjuk majd az újabb régiók felfedezését.

Bár azt nem mondanánk, hogy a Yoku’s Island Express minden téren hibátlan és hiánytalan, hiszen a későbbiekben elérhető gyorsutazás ellenére is túl sok benne az ide-oda futkározás, és mivel a térkép gyakorlatilag használhatatlan, nem egyszer eltévedünk a csúszdák, átjárók és egyéb trükkös megoldások tengerében, ám az összkép, valamint az általa kínált élmény így is garantáltan kárpótol minket ezekért az apró hiányosságokért.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: A Yoku’s Island Express a külcsín tekintetében nyilván nem emlegethető egy lapon a tripla-A kategóriás videojátékokkal, hiszen messze nem akkora összegből készült, ugyanakkor a stílus és a dizájn terén bőven túlszárnyalja ezeket az alkotásokat. Emiatt pedig megérdemli a maximális pontszámot, hiszen egyszerűen jó ránézni a végeredményre, a pályák varázslatosak, a kis karakterek elragadóak, olyan az egész, mint egy interaktív mesefilm. Mindehhez pedig még a gépigény is humoros lett.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Az irányítás tekintetében a Yoku’s Island Express rendkívül egyszerűnek nevezhető, ezáltal a kis hősünk mozgatására és az interakcióra szolgáló gombok mellett egyedül a két Shiftet kell memorizálnunk, melyekkel a flipper karjait irányíthatjuk majd az egyes helyzetekben. Ennél egyszerűbbre nem is vehették volna a figurát az alkotók, így a tökéletesített rendszerben túlzás nélkül csak ügyességünkre és reflexeinkre lesz szükségünk.

Játszhatóság: A Yoku’s Island Express a szavatosság tekintetében hagy maga után némi kívánnivalót, hiszen egészen hamar, alig pár óra alatt végig lehet rohanni a játékon még úgy is, hogy a fejlesztők egészen kellemetlen időhúzással próbálnak minket lassítani, az ide-oda szaladgálás ugyanis alighanem ezért lett beépítve, sok esetben pedig sajnos a gyorsutazás sem jelent majd könnyítést.

Intelligencia, nehézség: A játékból szinte teljes egészében hiányzik a harc, ezért pedig nem kell rosszul programozott ellenfelek miatt aggodalmaskodnunk, ergo a mesterséges intelligencia kapcsán nem tudunk különösebb problémáról beszámolni, és a nehézség is meglepően kiegyensúlyozott lett. Meghalni szinte egyáltalán nem lehet a játékban, de ennek ellenére is folyamatosan ügyeskednünk kell annak érdekében, hogy előbbre jussunk, illetve megoldjunk egy-egy feladatot.

Hangok, zene: A hangok és az effektek terén egy kis szürkeséggel találkozhatunk majd Yoku kalandjai során, ellenben legalább a háttérben felcsendülő dallamok, a zenék nagyszerűnek nevezhetők, ezeket ügyesen sikerült a kellemes világhoz igazítaniuk a szerzőknek.

Összegzés: A Yoku’s Island Express tehát az elhangzottak alapján az év eddigi egyik legjobb független fejlesztésű videojátéka lett, mely meglepően egyedi megközelítéssel és megvalósítással kínálja nekünk a platformerek és a flipperek ötvözetét egy emlékezetes, hovatovább kihívásokkal teli kaland társaságában. Nyilván a végeredmény nem nevezhető hiánytalannak, ellenben mi jobban szórakoztunk vele, mint az idén megjelent tripla-A kategóriás címek többségével. A különleges indie játékok kedvelőinek egyenesen kötelező!

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!