SG.hu

Silence: The Whispered World 2

Kiadó: Daedalic Entertainment
Fejlesztő: Daedalic Entertainment
Honlap

Platformok: PC, Xbox360, PS3, Mac
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E4600 2,4 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 5000+ processzor, Nvidia GeForce GT 720 vagy ATI Radeon HD 3800 grafikus kártya, 2 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Ajánlott: Intel Core i3-3240 3,4 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 40 processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon HD 7950 grafikus kártya, 6 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: The Whispered World, Deponia Doomsday
Kategória: kalandjáték

A csodálatos és varázslatos kalandjátékairól ismert Daedalic Entertainment még tavaly év végén ajándékozott meg minket a 2009-es The Whispered World folytatásával, amelyről játéktesztünknek köszönhetően most kiderítheted, hogy miként is vált 2016 legjobbjává a saját műfajában.

Habár a Telltale Games művei miatt sokan úgy gondolják, hogy a kalandjátékokkal minden a lehető legnagyobb rendben van, aki azonban olyan műveken szocializálódott, mint a Monkey Island, a Grim Fandango vagy a Full Throttle, az bizonyára körberöhögi az olyan interaktív filmeket, mint a Minecraft: Story Mode, a Batman: The Telltale Series vagy a The Wolf Among Us. Ezek a játékok ugyanis messze nem rosszak, de konkrétan kiölik a műfajból a játékélményt, és csak a narratívára koncentrálnak, ami nem probléma ugyan, de nagyon fontos lenne helyén kezelni a problémát.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Az igazi kalandjátékok – melyekben a nagyszerű sztori mellett elgondolkodtató, gyakran pixelvadászatra kiélezett fejtörők szintén megtalálhatók – ugyanis mára valóban szinte teljesen kihaltak, így a tavalyi évben néhány kiváló indie próbálkozást leszámítva csak a német Daedalic Entertainment tudott megörvendeztetni minket olyan művekkel, amelyek kimerítették a point and click kalandok fogalmát. Az egyik ilyen volt a Deponia Doomsday még az év első felében, a másik pedig aktuális tesztünk alanya, a Silence: The Whispered World 2, ami olyan zseniálisra sikeredett, hogy ha lettek volna kihívói, még talán akkor is 2016 legjobb kalandjátékaként tekinthetnénk rá. Ne szaladjunk azonban ennyire előre!

Habár a Silence a 2009-ben megjelent és mindmáig zseniális The Whispered World folytatásaként lett beharangozva, összességében azonban sem az ott megismert sztori, sem az abban látott karakterek nem köszönnek vissza most közvetlenül – közvetetten természetesen nagyon is –, ellenben a németek által akkor megálmodott fantáziavilág annál inkább. A játék főhősei a mindössze 16 esztendős Noah és aprócska kishúga, – a Mása és a Medve kislányára hajazó – Renie, akik rengeteg megpróbáltatáson mentek keresztül az elmúlt években. Azon túl ugyanis, hogy elveszítették szüleiket, és egy árvaház lakói, a fiú a közelmúltban épült fel egy nagyon súlyos betegségből is, ha pedig mindez nem lenne elég, éppen egy óriási háború dúl a háttérben, aminek köszönhetően mindennapjaik folyamatos rettegésben és félelemben telnek.

Amikor először láthatjuk a két fiatalt, akkor is éppen a háború borzalmai rondítanak bele az idilli összképbe, hiszen miközben együtt játszadoznak, távolról repülőgépek zajára riadnak fel. Bombázók érkeznek, ezért Noah haladéktalanul egy közeli óvóhelyre menekül kishúgával, ahol a szemük előtt rombolják porig a hatalmas bombák az egész várost. Amikor már úgy tűnik, hogy megúszták ép bőrrel, a két fiatal óvóhelyét váratlanul találat éri, a két testvér pedig egyik pillanatról a másikra Silence varázslatos világában találja magát. Akad azonban egy kis gond: Noah szem elől veszíti kishúgát, így legfontosabb feladata, hogy megtalálja a túlmozgásos Renie-t, miközben véletlenül belebonyolódik a csodálatos másik világ aktuális hatalmi harcaiba is.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Silence ugyanis csak első ránézésre tűnik egy békés környéknek, hiszen a gonosznak titulált királynő elhatározta, hogy összegyűjti a mindenséget tartó tükör darabkáit, aminek érdekében létrehozta a veszélyes Seekereket, egyfajta robotnak tűnő, de teljesen organikus lényeket, amelyek keresztül-kasul, hovatovább fáradhatatlanul járják Silence vidékét küldetésük beteljesítésének érdekében. Mindeközben azonban nemcsak a tükör darabkáit gyűjtik be, hanem szép kis skalpokat is, hiszen az ijesztő lények bárkivel találkoznak, azokat apró darabokra tépik szét, ezáltal hőseink is csakhamar rájönnek majd, hogy nem szabad packázni velük, a királynővel pedig pláne nem.

Bár egyetlen céljuk, hogy újra egymásra találjanak, majd visszajuthassanak igazi világukba, a lázadók oldalán mégis belecsöppennek a konfliktusba, és ha már elkezdték, akkor Noah és Renie végigjárják útjukat, amelynek során ismerősök és vadonatúj figurák egyaránt felbukkannak majd. A sztoriban felváltva irányíthatjuk majd a két gyermekhőst – a legtöbbször más és más helyszínen –, miközben történetük során velünk tart egy aprócska kis hernyó is, aki humoros módon képes papírlap vékonyságúvá zsugorodni, de akár labdává is dagadhat annak függvényében, hogy az aktuális feladat megoldása pontosan mit kíván tőle.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A Silence: The Whispered World 2 ugyanis a nagyszerűen kidolgozott történet mellett folyamatosan adagolja majd számunkra az újabb és újabb tennivalókat. Habár, a németektől megszokott módon, ezúttal sem kell feltétlenül összetett feladványokra számítanunk, sem olyan fejtörőkre, amelyekben egyszerre tizenöt tárgyat kell összekombinálnunk a továbbjutás reményében, de azért így is sikeresen elakadhatunk majd párszor. Segítségünk ugyan mindig lesz – némi kis útravaló mellett például kijelöltethetjük az interaktív helyeket a képernyőn –, és szerencsére a pixelvadászat is távol áll a játéktól, azonban a kihívás mértéke ezeket leszámítva meglepően kellemes szintet üt meg.

Habár a történetbe meglepően kevés beleszólásunk van – gyakran még azt sem mi választjuk meg, hogy mit válaszoljunk bizonyos kérdésekre –, ugyanakkor egy kis izgalmat csempész a dologba, hogy ha dönthetünk néha, akkor annak könnyedén elhalálozás lehet a következménye. Ez persze inkább csak kellemetlenség, mint valódi veszteség, hiszen a játék által automatikusan mentett pontról – általában ugyanonnan – folytathatjuk majd a kalandozást. A Silence tehát egy meglepően kellemes, kiegyensúlyozott, állandó kihívást garantáló alkotás lett, azonban messze nem csak múltidéző játékmenete miatt zárhatjuk a szívünkbe.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Olyannyira nem, hogy aki megismeri a Daedalic Entertainment legújabb alkotását, az minden bizonnyal most is inkább a minden túlzás nélkül a csodálatos, művészi küllem miatt emlékszik majd vissza rá. A Silence: The Whispered World 2 tökéletesen bemutatja, hogy miként kellene kinéznie 2016-ban egy igazán komoly kalandjátéknak – a Telltale Games is vethetne rá egy pillantást –, amelynek összhatását bár trükközéssel érik el a fejlesztők, mindez senkit sem érdekel úgy, hogy közben a végeredmény valami hihetetlenül jól néz ki.

A Daedalic sajátossága ugyanis az, hogy csodálatos, kézzel festett hátterek előtt nagy felbontású textúrákból álló, 3D-s karaktereket mozgat, ami olyan hatást kelt, mintha az egész egy kézzel készült animációs film lenne. Szinte minden egyes új helyszínen egészen elképesztőnek tekinthető mindaz, ami a szemünk elé tárul, egy igazán varázslatos mesevilág, amelyben egyszerűen jó elveszni, és kellemes ránézni. Arról nem is beszélve, hogy mindezt még páratlanul jól optimalizálták is a készítők, leszámítva a töltési időket, amelyek sokszor olyan elnyújtottak két helyszín között, hogy az már-már megtöri a lendületet.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A Silence az irányítás tekintetében a klasszikus point and click kalandjátékok sajátosságait vonultatja fel, ennek megfelelően a varázslatos fantáziavilágban ahová kattintunk, oda terelhetjük hősünket, de az egér gombjaival és görgőivel intézhetjük a többi interakciót is, így példának okáért kis hernyónk méretváltoztatásait, a tárgyhasználatot és a többi. A billentyűzetre általánosságban nem is lesz szükségünk, hacsak nem az inventory előhívásához, de mivel azt meglepően ritkán használjuk majd, ezért tökéletesen elboldogulunk egy egérrel, ami a letisztult és átlátható kezelőfelületnek hála igazán jó döntés.

Játszhatóság: Habár meglepően kevés a hiba a Daedalic Entertainment alkotásában, ellenben azt azért feltétlenül ki kell emelni, hogy a játékidő meglepően rövidre sikeredett. Vérmérséklettől függően 6-8 óra alatt kényelmesen át lehet élni a sztorit, ami kellemetlenül kevés annak függvényében, hogy a műfaj kiválóságaitól ennek legalább a dupláját szoktuk kapni. Persze hiányérzetünk a sztori kapcsán nem marad, nem érezzük összecsapottnak, ellenben elviseltük volna, ha egy kicsit tovább szövik a fejlesztők.

Intelligencia, nehézség: A németekre ugyan soha nem voltak jellemzőek a keményvonalas fejtörők, azonban ennek hiánya a Silence keretein belül talán minden eddiginél kellemetlenebbül érinthet minket. Természetesen nem azért, mert esetleg unatkoznánk benne, éppen ellenkezőleg, mindig van dolgunk, sőt gyakran el is tudunk akadni a pályákon, azonban olyan igazi, napokra megakasztó vagy elgondolkodtató, végigjátszást igénylő akadályokra ezúttal nem futotta tőlük, és emiatt egy kicsit már-már túl könnyű a végeredmény.

Hangok, zene: A Silence meglepően jól teljesít a szinkronok és az egyéb hanghatások tekintetében is. Kifejezetten jó választás volt például a két főszereplő hangja, ezáltal még az aprócska Renie sem kapott idegesítő vagy beszédhibás orgánumot, a zenék pedig bár az első részben kicsit fogósabbak voltak, de ezúttal sem kell csalódnunk egyetlen tételben sem. Kellemesek, akár maga a játék!

Összegzés: Ha nem is lett teljesen tökéletes, de a Silence: The Whispered World 2 mind a grafika, mind a játékmenet, mind az általa közvetített élmény tekintetében a tavalyi év legjobb kalandjátékának tekinthető. Nyilván nem is volt nehéz dolga, hiszen kihívója szinte egyáltalán nem akadt, de amennyiben lett is volna, azt szintén könnyen maga mögé tudta volna utasítani. Ha te is imádod a klasszikus point and click kalandjátékokat, mindemellett pedig szeretnél egy új és emlékezetes sztorit magadnak, a Daedalic alkotásában biztos, hogy neked sem kell csalódnod. Jöhet a folytatás, mert Silence világa biztosan tartogat számunkra még pár felgöngyölítetlen szálat!

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!