SG.hu·

Trine 3: The Artifacts of Power

Trine 3: The Artifacts of Power
Kiadó: Frozenbyte
Fejlesztő: Frozenbyte
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-2115C 2 GHz-es vagy AMD Athlon II X3 460 processzor, Nvidia GeForce GTX 260 vagy ATI Radeon HD 4870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 4 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i3-540 3 GHz-es vagy AMD Athlon X4 730 processzor, Nvidia GeForce GTX 750 Ti vagy ATI Radeon R9 270 grafikus kártya, 8 GB RAM, 4 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Trine-sorozat
Kategória: platformer

A Frozenbyte népszerű oldalnézetes platformerének legújabb epizódja minden tekintetben az elődök nyomdokain halad, de a varázslatos kalandok mellett azért újdonságokat is képes volt felvonultatni. Trine 3 játéktesztünk következik!

Amikor a finn Frozenbyte munkatársai 2009-ben megalkották a Trine-sorozat első részét, éppen csak kitörőben volt a manapság olyannyira divatosnak számító indie-mánia, így jókor voltak jó helyen ahhoz, hogy egy ötletes platformerrel komoly sikerre tegyenek szert mind anyagi, mind szakmai szempontból. A játék neve azóta is képes kellemes emlékeket ébreszteni bennünk, hiszen korábban egyetlen alkotás sem tudta ennyire sajátosan elegyíteni a többszereplős platformereket az akciókkal, az ötletes fejtörőkkel, valamint egy csodálatos fantáziavilággal.

A finneknek azonban mégis sikerült mindezt elérniük, ezáltal az ismert receptúra alapján örömmel fogadtuk a folytatás ötletét, ami hasonló tartalommal, noha helyenként már hanyatló minőséggel tálalta számunkra a jól ismert sajátosságokat. Noha sokak szerint itt le kellett volna zárniuk az alkotóknak a sorozatot, a Frozenbyte mégis úgy határozott, hogy elbír még egy harmadik részt ez a koncepció, és bár a Trine 3: The Artifacts of Power érkezésének nagyon örültünk, mosolyunk azért már nem igazán volt minden téren őszinte. Az alábbiakban kiderül, hogy miért!

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A játék a korábbi epizódok örökségét ápolva a jól ismert hősöket állítja a középpontba, tehát ismét Amadeus, a nagyhatalmú varázsló, Pontius, az erős lovag, valamint Zoya, a szemrevaló tolvajlány oldalán keveredhetünk óriási kalandokba, amelyek középpontjában ezúttal egy erőteljes ősi varázstárgy áll majd. A három hős ezúttal is alapjaiban határozza meg a Trine 3 játékmenetét, azonban már itt sajnálkozásunkat kell kifejeznünk azzal kapcsolatban, hogy a készítők nemhogy összetettebbé, inkább egyszerűbbé tették képességeiket, így lényegében a "nesze semmi, fogd meg jól" elvét követve kaptunk újdonságot, de sajnos csak az ismert lehetőségek hiányának köszönhetően.

Példának okáért Amadeus ezúttal is képes lesz bizonyos tárgyak lebegtetésére és a levegőben történő mozgatásukra, azonban legfeljebb csak egyetlen dobozt tud varázsolni. Zoya specialitása tolvajmesterségével ellentétben az íjászat lesz, így főként köteleket kilövellő nyílvesszőit alkalmazzuk majd, amelyeket már csak és kizárólag olyan tárgyakra lőhetünk ki, amelyekhez fémkarikát erősítettek. A legkevesebb változás talán Pontiust érte, aki szimplán megmaradt egy vérbeli páncélos lovagnak, tehát üti-vágja ellenfeleit, darabokra töri a pályákon található objektumokat, de képes arra is, hogy pajzsát a feje fölé emelve, kvázi ejtőernyőként használva lebegjen a levegőben néhány másodpercig.

A pályák jelentős többsége a három hős ismertetett sajátosságaira épül fel, és bár ezúttal akadnak olyan, főként a továbbjutás kulcsait jelentő, ereklyegyűjtésre kiélezett helyszínek, amelyeken kizárólag egyiküket irányíthatjuk, a fontosabb pillanatokban mindhárman ott lesznek velünk, és rajtunk, illetve az adott akadályon múlik majd, hogy melyiket választjuk éppen. Összességében kijelenthető, hogy a korábbi részekkel ellentétben most nem voltak túl kreatívak a fejlesztők, aminek hála számtalanszor látott, ismétlődő feladatok tucatjaiba botolhatunk bele. Ezeket ráadásul úgy alakítottak ki, hogy gyakran több karakter is teljesíthesse őket, miközben szegény Pontiusnak ismételten alig jut szerep, kis túlzással csak akkor hívjuk segítségül, ha ellenfelek akadályoznak minket a továbbjutásban.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A pályák jelentős részén azonban inkább különféle ügyességi és logikai fejtörők megoldására kell megoldást találnunk, amelyek többsége általában a fizikán és a legalapvetőbb anyagtulajdonságokon alapul. Hol hidat vagy lépcsőt kell építenünk, míg máskor egy mozgó platformon kell átjutnunk, esetleg azokat kell a megfelelő helyre húznunk és kötéllel kikötöznünk ahhoz, hogy továbbhaladhassunk céljaink felé. A variációk és a lehetőségek tárháza kis túlzással végtelennek tekinthető a játékban, és az alkotók kreativitásának hiányát leszámítva is az első percektől az utolsókig kellemes élmények várnak ránk, noha túl sokáig nem élvezhetjük majd a kalandokat, mert finoman szólva is egy röpke délután alatt átélhetjük a teljes kampányt.

Noha a játékmenet az alapok tekintetében a korábbi részekhez mérten szinte alig változott, a perspektívát szemlélve azonban hatalmas újdonságok várnak ránk, hiszen a fejlesztők most először nem kettő, hanem három dimenzióban gondolkodtak. A Trine 3 esetében tehát már nem csak előre-hátra, illetve felfelé és lefelé mozoghatunk hőseinkkel, hiszen a pályáknak mélységük is lesz, aminek köszönhetően bemehetünk objektumok és tereptárgyak mögé, sőt a pályák gyakran több síkban végződnek, így rajtunk múlik, hogy a háttérben, vagy inkább az előtérben haladunk.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A térbeli elrendezést a készítők igyekeztek gyakran fejtörők során is alkalmazni - a kamerakezelés miatt inkább kevesebb, mint több sikerrel -, és bár hőseinket a legtöbb esetben oldalnézetből láthatjuk, lesznek olyan helyzetek, amikor döntött felsőnézetből, esetleg szemből vagy hátulról tekinthetünk rájuk, illetve terelgethetjük őket. Mint újdonság, összességében nem egy rossz irányvonal ez a térbeli megoldás, ugyanakkor feleannyira sem használták ki a készítők, mint amekkora létjogosultsága lett volna neki a pályákon. A játék egyébiránt a kiegyensúlyozottságtól eltekintve messze nem sikerült olyan jól, mint korábbi társai, ezáltal például rengeteg hiba maradt benne, amelyek gyakran a feladatok megoldhatóságára is rossz hatást gyakorolnak.

Biztosan mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy fizikaközpontú videojátékban nehéz összehangolni minden egyes mozgó és valószerűen mozgatható tárgyat, amennyiben azonban egy fejlesztőcsapat erre építi fel a játékmenetet, akkor vegye a fáradtságot, és apránként tesztelje le az összes fejtörőt annak érdekében, hogy ne maradhasson benne még aprócska hiba sem. Elég kellemetlen ugyanis élesben beleragadni egy fejtörőbe, vagy beesni egy olyan helyre, ahonnan nincs kiút. Ez a sok kis apró baki mind-mind a térbeli megvalósításnak köszönhető, ami nélkül bár tény, hogy kevesebb lett volna a játék, de így pedig messze nem adott olyan felejthetetlen élményt, mint annak idején a bemutatkozó epizód.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Ami miatt azonban mégis azonnal a szívünkbe zárjuk már az első perceket követően a Trine 3-at, az nem más, mint a grafika, illetve a lefestett fantáziavilág, amely ezúttal is olyan csodálatosra sikerült, mintha egy mesekönyv, vagy egy rajzfilm elevenedett volna meg előttünk. Minden csillog, túlszínezett, és gyermeki látásmóddal lesz tálalva úgy, hogy a legutolsó tereptárgy vagy objektum is kiemelkedő megvalósítást kapott. A játék a küllem tekintetében szó szerint élményszámba megy, kis túlzással páratlannak tekinthető - a maga stílusában mindenképpen -, és bár mindehhez erősebb számítógépre is szükségünk lesz, ennyi kompromisszumot bizonyára mindenki szívesen vállal majd egy ilyen külcsínért cserébe.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelület tekintetében a játékot a letisztultság jellemzi, könnyű váltani a karakterek között, egyszerű a menüszerkezet is, az irányíthatóság azonban nem mindig kiegyensúlyozott. Ezt főként a térbeli megoldásoknak köszönhetjük, hiszen sokszor nem látunk be bizonyos objektumok mögé, vagy nem tudjuk eldönteni, hogy a pálya melyik síkjában állunk éppen. A kamerakezelés pedig szinte mindig annyira rossz, hogy amint kiemelkedünk a két dimenzió biztonságából, azonnal problémássá válik a pályák teljes áttekinthetősége és karakterünk terelgetése is.

Játszhatóság: A Trine 3 egyjátékos kampánya nagyon rövidre sikerült, így amennyiben egyedül szeretnénk felfedezni ezt a varázslatos kalandot, 5-6 óra alatt átrohanhatunk a pályákon. Jó hír azonban, hogy a játékhoz kooperatív módot is készítettek a fejlesztők, aminek köszönhetően akár két barátunk oldalán is átélhetjük a történetet, méghozzá nem csak online, hanem lokális formában is, ami egészen új értelmet ad az újrajátszhatóságnak.

Intelligencia, nehézség: A mesterséges intelligencia csak az ellenfelek megjelenésekor mutatja meg hiányosságait - szerencsére ritkán kerül sor az unalmas és ismétlődő összecsapásokra -, ellenben a nehézség folyamatosan problémát okoz. Nem arról van szó, hogy a fejtörők lennének túl nehezek, sokkal inkább arról, hogy folyamatosan kisebb-nagyobb bugok nehezítik majd a dolgunkat, és például a rossz irányítás miatt többször is szembe találhatjuk magunkat olyan helyzettel, hogy bár a probléma megoldásának menete nyilvánvaló lenne, a kivitelezés a hiányosságok miatt mégsem sikerül. Ehhez már csak habként jönnek arra a bizonyos tortára a kamerakezelésből adódó nehézségek.

Hangok, zene: A varázslatos kampányt hasonló jelzővel illethető zenék és hanghatások teszik még teljesebbé, amelyeknek köszönhetően élmény lesz majd a fejtörők közben hallgatni a nagyszerű dallamokat, vagy éppen a mesélőt, amint a történet aktuális pillanatait próbálja összefoglalni számunkra.

Összegzés: A Trine 3 mindent összevetve egyáltalán nem sikerült rosszul, de csak hajszálak választják el attól, hogy középszerűnek nevezzük, így amennyiben arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy eléri-e az első két epizód színvonalát, akkor a válasz egy határozott nem. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a Frozenbyte műve rosszul sikerült volna, hiszen a maga nemében egy csodálatos kis alkotásról beszélünk, amellyel a gyakori türelempróbák ellenére is nagyon jól szórakozhatunk, de összességében mégis többet vártunk tőle. Ebben a szellemiségben nem érezzük szükségét a folytatásnak, de most még egyszer és utoljára azért örültünk annak, hogy elveszhettünk a sorozat csodálatos világában. Ha szeretted a korábbi részeket, és nincsenek nagy elvárásaid, a csalódást te is kizárhatod!

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Frank992015. 09. 22.. 20:18||#1
megnéztem. sztahanovistáknak bizton jó. Azt sem látod hova ugrasz, nem látod hova is kellene stb. egy vicc. még jó, hogy nem vettem meg,. Az első 2 akciósan meg lett véve, ennek semmi köze az elődökhöz. Aki nem tud 3d-t programozni, ne is akarjon. bőven elég volt a 2d scroll az elődökhöz.