SG.hu·

Valiant Hearts: The Great War

Valiant Hearts: The Great War
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montpellier
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium 4 3 GHz-es vagy AMD Athlon 64 3000+ processzor, Nvidia GeForce 6800 GT vagy ATI Radeon X1900 grafikus kártya, 2 GB RAM, 6 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core 2 Duo E4400 2 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 3800+ processzor, Nvidia GeForce 9600 GT vagy ATI Radeon HD 3850 grafikus kártya, 2 GB RAM, 6 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Child of Light, Rayman Legends
Kategória: platformer
A Ubisoft megalkotta a történelem első olyan videojátékát, amelyben modern formában ugyan, de mégis méltóképpen emlékezhetünk meg az első világháború hőseiről. Valiant Hearts: The Great War játéktesztünk következik!

Idén "ünnepeljük" az első világháború kitörésének századik évfordulóját, ami meglepő módon nem igazán ihlette meg sem a film-, sem a játékipart. Egyedül a Ubisoft csapatának jutott eszébe például, hogy illendő lenne megemlékezni az első világégés során harcolt és elesett hősökről. Hiába dúl azonban éppen a modern hadviselés, valamint a többjátékos akciójátékok korszaka, a franciák úgy döntöttek, hogy a téma komolysága megköveteli egy művészi alkotás elkészítését, amire méltóképpen tekinthetnek azok is, akiket személyes élmények fűznek a háborúhoz - tehát valamelyik családtagjuk részt vett benne -, vagy csak egyszerűen szeretnének emlékezni a konfliktusra, megismerni annak emberi oldalát.

A Valiant Hearts: The Great War legnagyobb pozitívuma ugyanis minden kétséget kizáróan az, hogy nem a mérhetetlen pusztításnak és bánatnak állít emléket, hanem sokkal inkább egy olyan történetet mesél el, ami sajátosan, de mégis hűségesen mutatja be a történelmet, méghozzá néhány hétköznapi hős szemszögéből.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A játékot ugyanis első ízben több szálon futó története miatt lehet nagyon megkedvelni, amelyek később természetesen összefonódnak, de addig négy különböző stílusú, mentalitású és státuszú karakter megpróbáltatásait ismerhetjük meg általa. A Ubisoftra ugyan nem igazán jellemzőek mostanában az emlékezetes karakterek - elég csak Aiden Pearce-re gondolni -, azonban a Valiant Hearts: The Great War esetében rögtön több meghatározó figurára is futotta tőlük, akiket azonnal megszeretünk, sorsukkal és megpróbáltatásaikkal pedig rögtön azonosulni tudunk.

Ilyen lesz például Karl, akit a háború elszakít családjától és újszülött gyermekétől, vagy az ő felkutatására induló Emile, az egyszerű parasztgazda, aki miközben vejét keresi, a németek fogságába esik. Már az első fejezetben csatlakozik a pároshoz Anna, egy belga nővér, aki azért fáradozik, hogy megmenthesse fogságba esett édesapját, de Freddie jóvoltából egy amerikai katona oldaláról is megismerhetjük a történteket, aki személyes bosszútól vezényelve, feleségének gyilkosain szeretne revánsot venni. Miközben mind a négy karaktert sajátos célok hajtanak, eredeti fényképek és dokumentumok által ismerhetjük meg az első világháború legfontosabb állomásait, de a négy szereplő háttörténete sem marad szürke folt.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A sztorihoz egyébiránt a négy főhős mellett egy ötödik "karakter" is csatlakozik majd egy kutya képében. Walt ugyan elsőre talán nem tűnik fontosnak a cselekmény szempontjából, azonban csakhamar rádöbbenünk arra, hogy a hihetetlen értelmes jószág nélkül egyik karakter sem tudná áthidalni a játékmenet során elégördülő akadályokat. Érdekesség, hogy bár a Valiant Hearts: The Great War történetét a fejlesztők valódi és hitelesített első világháborús levelekből állították össze, ebből semmit sem érzékelünk az izgalmas, fordulatos és sodró sztori felgöngyölítése során. Ezáltal arra következtethetünk, hogy az egykori hősök vagy valóban emberfeletti megpróbáltatásoknak voltak részesei, vagy a Ubisoft egy kicsit kiszínezte a beszámolókat, de a lényeg, hogy a végeredmény nagyon érdekfeszítőre és tartalmasra sikeredett.

A játékmenet tekintetében a Valiant Hearts: The Great War rengeteg egyediséget képes felvonultatni, azonban ezt a pozitív jelzőt nem a forradalmi ötleteknek, mint inkább a műfaji sokszínűségnek köszönheti. Alapvetően ugyanis egy oldalnézetes platformerről beszélünk, amire erőteljes hatást gyakoroltak az ügyességi és logikai fejtörőkkel gazdagon felvértezett kalandjátékok. Az alkotás mondhatni pályáról pályára építkezik, és fokozatosan tárja fel előttünk a különböző lehetőségeket. Ennek köszönhetően az első percektől az utolsókig odaszegez minket a képernyő elé, miközben egy másodpercre sem maradunk tennivaló nélkül. Érdekesség, hogy minden egyes karakter más tulajdonságokkal és lehetőségekkel rendelkezik, de összességében mindig az lesz a feladatunk, hogy eljussunk velük az adott pálya végére, miközben felülemelkedünk az útba eső problémákon.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A fejtörőkről nagy általánosságban elmondható, hogy inkább logikai, semmint ügyességi érzékeinket teszik próbára, ennek megfelelően nagyon építenek az egyes karakterek imént említett sajátosságaira. Később természetesen ezek a háttérbe szorulnak, miután előkerülnek az egyre összetettebb fejtörők, amelyekhez már a környezeti elemeket is igénybe kell vennünk, legyen az egy letört kar, egy üveg bor, egy gránát vagy éppen egy kis dinamit. A feladatok jelentős része kapcsolódik a világháború témájához, ezáltal gyakran kell átverekednünk magunkat ellenséges vonalakon, túlnyomással tönkretenni egy mérges gázokat pumpáló szerkezetet, felrobbanás előtt visszadobálni a felénk hajított kézigránátokat, vagy porig rombolni egy stratégiailag fontos hidat.

Noha karaktereink oldalán önmagában is rengeteg izgalmas tennivaló vár ránk, de Walt, avagy a mentőkutya megjelenése sokkal összetettebb, több lépésből álló feladatok megalkotását is lehetővé tette a Valiant Hearts: The Great Warban. Hűséges társunkat ugyanis vezényszavakkal mi magunk irányíthatjuk, ezáltal elküldhetjük az ellenséges vonalak mögé a továbbjutás kulcsáért, vagy csak egyszerűen segíthet nekünk abban, hogy aprócska méretei miatt eljusson olyan helyekre, ahová mi emberként nem tudunk. Walt jelenléte nagyon feldobja a játékot, nélküle valóban nem lenne teljes az élmény még úgy sem, hogy önmagában is olyan érdekes feladatok várnak ránk, amelyek tökéletesen lefestik előttünk, hogy milyen megpróbáltatásokat is kellett átélnie egy egyszerű embernek, egy harctéri bakának az első világháborúban.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: A Valiant Hearts: The Great War a küllem tekintetében nem említhető egy lapon a nagy költségvetésű videojátékokkal, a UbiArt Framework grafikus motornak köszönhetően ugyanis itt jóval művészibb élmények várnak ránk. A grafika leginkább a legutóbbi Rayman-játékokhoz, vagy a Child of Lighthoz hasonlítható, egyszóval rajzfilmesen színes, helyenként már-már képregényes hatást kelt, ami nem csak régimódivá, hanem elképesztően hangulatossá is varázsolja a végeredményt.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Habár gyakran igencsak összetett fejtörőkkel is találkozhatunk a Valiant Hearts: The Great War pályáin, azonban az irányítás mindvégig egyszerű marad, a kezelőfelület pedig ehhez illeszkedően letisztult lesz.

Játszhatóság: Sajnos a játék nagyon rövidre, ellenben annál hatásosabbra sikerült! Értelemszerűen többjátékos mód nem társul a történetközpontú élményekhez, ami az újrajátszhatóságra nincs túl jó hatással, de fontos kiemelni, hogy a Valiant Hearts: The Great War nem is erről szól, hiszen már egyetlen alkalommal is képes életre szóló élményt nyújtani azoknak, akik fogékonyak az érzelmekben gazdag cselekményekre. A Ubisoft ezzel ismét bebizonyította, hogy nem csak a többjátékos móddal szennyezett programoknak van létjogosultságuk a piacon, hanem a valódi művészeti alkotásoknak is!

Intelligencia, nehézség: Mivel tényleges harcra nem kerül sor a játékban, illetve ügyességünkre is csak ritkán lesz szükségünk, ezért a mesterséges intelligencia nem kap túl nagy szerepet, ellenben a nehézség sokak számára sarkalatos pont lehet. Hangsúlyozandó, hogy a fejtörők egyáltalán nem nehezek, de akadnak majd pillanatok, amikor szükségünk lehet segítségre. Ilyen esetekben tippeket kérhetünk a továbbjutáshoz, aminek köszönhetően egyetlen percre sem kell megszakítanunk a zseniális történet felgöngyölítését.

Hangok, zene: A játék karakterei a klasszikus értelemben nem kommunikálnak, legfeljebb csak halandzsáznak vagy hümmögnek - apró jelek utalnak majd arra, hogy mit is kellene tennünk -, azonban a zenék miatt így is megérdemli a maximális pontszámot. Az első percektől ugyanis olyan nagyszerű, többnyire szomorkás, de mindig a helyzethez illő zenék csendülnek fel, amelyek szó szerint tökéletessé varázsolják a végeredmény hangulatát.

Összegzés: A Valiant Hearts: The Great War nem is annyira egy videojáték, mint inkább egy élményekben és érzelmekben dúslakodó interaktív kaland, amely sajátos formában mutatja be nekünk az első világháború emberi oldalát úgy, hogy közben folyamatosan jól szórakozunk, élvezzük a játék által adagolt kihívásokat. Ha te is méltóképpen szeretnél megemlékezni az emberiség történelmének egyik legnagyobb konfliktusáról, vagy csak egyszerűen szeretnél megismerni egy roppant hatásos, és minden elemében művészi alkotást, akkor ne is keress tovább!

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© ManoNegra2014. 07. 23.. 21:06||#25
Azt nem írtam sehol, hogy a szabadkőművesek állnak a Szovjetuníó léterhozása mögött, persze azt sem állítom, hogy nem. Tudtommal a Német Birodalomból csempészték be a vírust Lenin képében, amit aztán Amerikából is pénzeltek. Amit én írtam, hogy - a példának okáért - itt Magyarországon Jásziék kemény marxista propagandát nyomattak, és mivel nem tartották elég radikálisnak a hazai páholyokat, megalapították a Martinovics páholyt. Erről Raffay Ernő írt jó könyveket, levéltári kutatások alapján.

A CBJ pedig (ahogy Tetsuo is írta), valószínűleg egy olyan hamisítvány, amit valódi információk birtokában alkottak meg. Magyarán, nem abból kell kiindulni, hogy egy prágai temetőben összegyűltek a bölcsek, és azt kihallgatta, majd feljegyezte valaki, ez csak a kísérő szöveg. A lényeg az, hogy úgy néz ki, aki írta, közel lehetett a tűzhöz.

A Rubiconból: Zagyvaság - intézhetnénk el egy kézlegyintéssel, már csak azért is, mert a zsidóknak nem kellett behatolniuk Oroszországba, hiszen az 1700-as évek utolsó harmadában Lengyelország felosztásai során mintegy másfél milliónyian kerültek az Orosz Birodalom fennhatósága alá, amely kényszerlakhelyet, úgynevezett "Zónát" jelölt ki a számukra. Ám más megvilágításba helyezik ezeket az irományokat orosz levéltárakból előkerülő adatok. 1917 után bukkant elő Oroszországban a Pétervári irattárból gróf Lamsdorf memoranduma. Ebben a vezető orosz diplomata kifejtette, hogy egyetért a zsidó összeesküvés teóriájával, valamint azzal is, hogy az 1905-ös lázadást a Rothschildok finanszírozták. Még figyelemreméltóbb azonban ugyanezen a dokumentumon II. Miklós saját kezű feljegyzése, szó szerint idézve: "teljességgel osztom az itt kifejtett véleményt."
+1
© A Nagy Menyus2014. 07. 23.. 19:59||#24
Na, visszaolvastam a Moses Hess-es forrásomat és meg kell valljam hülyeséget beszéltem, Ő az 1859-es francia-osztrák itáliai háborúhoz hasonlította a dolgokat, nem a krími háborúhoz.
© A Nagy Menyus2014. 07. 23.. 19:22||#23
Na, nagynehezen átrágtam magam azon a szövegtömbön amit belinkeltél.

Amit Max Nordau-tól idéztek arról hallottam már én is, csak én úgy tudtam, hogy Moses Hess hasonlította össze Izrael létrehozásának ügyét Cavour diplomáciájával, nem pedig Nordau. A linken írtakba most nagyon nem mennék bele, mert elég meredek dolgok voltak.

Tárgyi bizonyítékokat nem igazán mutat fel, folyton egy hamisítványra hivatkozik, az meg, hogy egyesek már 1896-ban előrelátták legalább egy világháború kitörését, az nem olyan nagy dolog. A német-osztrák kettős szövetség 1879-ben, a francia-orosz tömb 1892-ben már kialalult, innentől egyértelmű volt, hogy ha háború lesz, akkor azt világháborúként fogják megvívni.

A cionisták háborúban betöltött szerepét nem tagadom, mert hülyeség lenne, de azért arra célozni illetve azt állítani hogy az egészet ők provokálták vagy robbantották ki azért elég durva.
Az, hogy a szabadkőművesek állnának a Szovjetunió létrehozása és futtatása mögött, megint csak merész állításnak tartom, hiszen Sztálin (vagy még talán Lenin ?) szétzúzta az összes oroszországi páholyt. Azt meg azért hozzá kell tenni, hogy Sztálin maga sem volt zsidó.

Azért az érdekelne, hogy a Cion bölcseinek jegyzőkönyveiben leírt jóslatok mégis hogy jöhettek be ennyire kísértetiesen.
© Tetsuo2014. 07. 23.. 13:05||#22
A Cion bölcseinek jegyzőkönyve egy olyan hamisítvány, ami valós terveket vázol.
Albert Pike és a többi "próféta" nem feltétlenül irányított, csak közel volt a tűzhöz és eljárt a szája. Az igazán komoly pozícióban lévők csöndben vannak és szinte láthatatlanok. Mint írtam alább, nem járnak Bilderberg-gyűlésekre, nincsenek a Forbes leggazdagabjai között, mégis övék a fél világ és országok sorsairól döntenek.
A szabadkőműves páholyokban rengeteg rendes ún. "igazán be nem avatott" ember volt, amivel végülis elfedték a szűkebb csoport műveleteit. Ugyanígy más helyeken is vannak emberek, akik csak úgy vannak, de az irányítás már régen nem demokratikus, valószínűleg soha nem volt az.
© ManoNegra2014. 07. 23.. 08:45||#21
Ismerem a Cion jegyzőkönyvek történetét, azért is írtam, hogy az Ohrana hamisítvány. MInden esetre félelmetes, hogy az abban olvasható "tervek" milyen arányban valósultak meg. Max Nordau jóslatáról itt olvashatsz, ez egyébként Henry Ford Nemzetközi zsidó-jából van.

Az én véleményem az, hogy az összes nagyhatalom készült a nagy összecsapásra, közülük a leggyengébbnek számító Monarchiának hiányzott a legkevésbé, ennek ellenére itt volt legegyszerűbb elindítani a folyamatot. A szabadkőművesség felelőssége sem olyan egyértelmű, de az bizonyos, hogy a zsidóság előszeretettel lépett be, mert a céljai, (szabadság, egyenlőség, testvériség) pontosan megfelelt a kívánalmainak, ezen keresztül tudtak harcolni az egyenjogúsításért, és egy idő után különböző politikai propagandatevékenységeket is sikerrel ki tudtak fejteni, mint pl. a marxizmus népszerűsítése. Persze a szabadkőművesség sem volt homogén, voltak hazafias páholyok is.

A finanszírozás kérdése is érdekes. Azt tudjuk, hogy a Rothschild dinasztia az egész Európára kiterjedő bankhálózatán keresztül az összes országban nagy befolyással bírt, az államkölcsöneivel közvetve, a saját érdekeiknek megfelelően - befolyásolni tudta a döntéshozókat. Ennek egy példája, hogy a Monarchia nem tudott beavatkozni az 1831-es belga forradalomba, mert Metternich nem kapott rá pénzt.

Ezzel persze nem azt mondom hogy nekik köszönhető a világháború, de a pénzük ott volt minden oldalon, és ha igaz az amit a Balfour nyilatkozatról te is írtál, akkor elmondható, hogy a háború végkimenetelére döntő hatással voltak. Ez, és a győztesek által megalkotott rablóbéke, majd a bolsevik forradalmi próbálkozások pedig érthetően a zsidóság ellen hangolták a német és magyar emberek haragját...
© A Nagy Menyus2014. 07. 22.. 22:56||#20
Talán a szabadkőművesek egy csak zsidókból álló hatalmi szervezet lenne ami mindig is az emberiség meghódítását tűzte ki céljául ?
Albert Pike meg mégis ki volt ?
A Wikipédián róla írtak alapján nem tűnik egy túl befolyásos alaknak, és jóval a háború kitörése előtt el is patkolt.
Konkrétan miféle hatása lehetett a történtekre nézve ennek az embernek, illetve a szabadkőműveseknek, és hogy érték el ezeket a változásokat ?
Milyen események finanszírozására gondolsz pontosan, és milyen körülmények között történtek ezek ?
Pontosan milyen szerepet játszottak a szabadkőművesek abban, hogy az 1871 és 1914 közötti években jelenlévő feszültség valóságos világháborúvá eszkalálódott ?
Azt tudom, hogy például Moses Hess is egy világháborúról fantáziált, aminek eredményeképpen megszülethetne Izrael állama, de ez a tag gyakorlatilag egy senki volt, nulla hatalommal vagy befolyással.

A kommented modern világról szóló részéről érdemben sajnos nem tudok nyilatkozni.

ManoNegro, a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei minden egyes józan történész szerint hamisítvány, Max Nordau-ról még nem hallottam.
A Balfour-nyilatkozatot állítólag azért osztotta meg Nagy-Britannia bizonyos körökkel, mert Wilson elnök tanácsadói között több cionista is volt. A britek terve az volt, hogy ha személyesen is érdekelté teszik ezeket az embereket az antant győzelmében, akkor azok majd meggyőzik az elnököt a háború szükségességéről.
© Tetsuo2014. 07. 22.. 21:29||#19
Nem a zsidóságra, hanem bizonyos zsidó csoportokra értettem. Mondhatnánk szabadkőműveseknek is őket, de azon belül is csak egy szűk kör az, amelyik tisztában volt/van a tényekkel. pl. Albert Pike valamikor az 1870-es években írt 3 tervezett világháborúról...
Az ún. Bilderberg-csoportot is csak a bulvármédia futtatja, mintha valami világkormány lenne, pedig az egy alacsonyabbrendű végrehajtó testület, ahova hívnak mindenféle díszbohócot.
Egy Rothschild (vagy akárki, akinek kezében a világ vagyonának x százaléka) nem fog személyesen Bajnaival de még egy Merkellel sem tárgyalni, elhiheted, ők mégis utasítás szertint járnak el.
Nem csak zsidó emberek bújtották fel a munkásréteget Európaszerte, hanem ők is finanszírozták és irányították globálisan az eseményeket, legalább a francia forradalom óta. A munkásmozgalmak eleinte keresztény szellemiségűek voltak és nem mészárlást akartak, hanem több jogot, kellemesebb élhetést - ellenben a pozícióba állított zsidók mészárlásra, rombolásra, új világrendre buzdítottak már a forradalmak előtt.
Herzl Tivadar előtt is volt cionizmus ill. előtte is volt egy globális zsidó tudat, ami uralkodni akart más népeken, de addig nem tudott igazán érvényre jutni.
http://www.newscientist.com/article/mg21228354.500-revealed--the-capitalist-network-that-runs-the-world.html#.U866avldWSx
A "USA" (vagy éppen az "EU"😉 és a "demokrácia" két egymást tagadó szó. ;-)
Jelenleg a legkomolyabb totalitárius rendszer épül az euroatlanti övezetben.
A fősodratú média hazudik, dezinformál és manipulál a legprofibb módokon.
Agymosás minden szinten, a társadalom minden struktúrájában.
Az orwelli desztópia és Bradbury világa valósággá lett.
http://sg.hu/cikkek/106617/manipulalja-a-webes-tartalmakat-a-brit-titkosszolgalat





© ManoNegra2014. 07. 22.. 20:47||#18
A Balfour "kavarás" azért elég beszédes. Hogy hogyan vettek részt, azt nem nagyon lehet tudni, de azért vannak érdekes elméletek. A (túlságosan zseniális Ohrana hamisítvány) Cion Bölcsei 1905-ből már világháborúról beszél, ahogy állítólag Max Nordau is az 1903-as zsidó világkongresszuson. Hogy mindez igaz-e, azt én nem tudhatom, de a Balfour nyilatkozat az kétség kívül az.
© A Nagy Menyus2014. 07. 22.. 18:44||#17
Értem, de a Balfour-os kavaráson és azon kívül, hogy a kommunizmus eszméje meglehetősen népszerű volt zsidó körökben és sok kommunista vezető zsidó volt, mégis hogy vettek részt az egészben ?

És ha az eredeti állításoddal elsősorban nem a zsidóságra céloztál, akkor kikre ?
© Tetsuo2014. 07. 22.. 17:56||#16
Hát, én nem a zsidóságra értettem, de nekik is komoly szerepük volt mind a két világháború eseményeinek alakításában, ez tény.
Bizonyos zsidó csoportok, akik akár más zsidókat is semmibevéve fokozták és manipulálták pénzzel, felforgató tevékenységükkel és diplomáciai trükkjeikkel a forradalmakat, politikai mozgalmak tevékenységét a régi birodalmi dinasztiák eltávolítása érdekében.
Milliárdnyi bizonyíték van erre, nem akarok kiragadni egyet sem, így több napig sorolhatnám a konkrét eseteket, idézeteket pl. levéltárakból stb.
Meggyőzni nem hiszem hogy meg lehet valakit egy hozzászólás alatt, nekem az nem is szándékom.
Kérdeztél, válaszoltam. A mindig formálódó művelt világkép csak azután kezd el kialakulni, hogy az ember elolvas 1-2 ezer szépirodalmi művet, amiből már tudja, hogy merre fele induljon el ténylegesen kutatni és már célzottan keresi a fontos forrásokat. Akinek ez nincs meg, annak felesleges "bizonygatni" bármit is.
Rengeteg olyan dolog történt és történik a világban, amire a legtöbb ember azt mondja, képtelenég. A többség nem ismerheti az igazságot, mert az el van rejtve, de aki meg is ismeri azt, megtagadhatja a belérögzült dogmák miatt. Ezen segít a széleskörű művelődés és a feltétlen igazságérzet.