Ötvös Tibor
Assassin's Creed IV: Black Flag - Freedom Cry
Az Assassin's Creed széria továbbra is a Ubisoft egyik zászlóshajója, bár minőségét tekintve folyamatos romlás figyelhető meg - ezt a véleményt nem mindenki osztja, de azt el kell ismerni, hogy a második epizód a franchise csúcsa, azóta lefele tart a sorozat.
A Black Flag hiába volt gyönyörű, nem volt kellően változatos és a főhős, Edward Kenway is abszolút unszimpatikus volt. Éppen ezért kicsit félve töltöttem be a Freedom Cry nevet kapott DLC-t, ám ezúttal ez az óvatosság teljesen alaptalan volt. Az új csomag ugyanis egy új hőst ad, a negyedik részben Kenway szárnysegédjeként tevékenykedő Adéwalét. Ez a húzás pedig telitalálat volt, hiszen az egykoron rabszolgaként élő Adéwalé sokkal szimpatikusabb, mint egykori kapitánya.
A sztoriról nem érdemes túl sokat elárulni, mivel elég nagy gondokkal küzd az egész. Ennek ellenére az új hős szimpatikus és intelligens, kicsit több dolog hajtja, mint Kenwayt, aki mindössze a hírnévre és pénzre utazott. A Freedom Cry egyébként magyarázatot ad arra is, mi lett az egykori kapitány sorsa, de természetesen ezt sem áruljuk el, mindenki derítse ki maga.
Adéwalé más harcmodorral bír, mint a sorozat eddigi hősei. Az új szereplő két kard helyett egy hatalmas machete azaz bozótvágó büszke tulajdonosa és bizony igen brutális kivégző mozdulatokat tud végrehajtani a segítségével. Pisztoly helyett pedig egy mordály van a tulajdonában és ezzel jóval hatékonyabb, mint Kenway a pisztolyaival. Az ellenfél figyelmének elterelésére pedig apró kis durranó petárdák lesznek a segítségére. De a többi eszköz (füstbomba és társai) is visszatér.
Hiába azonban az új hős és az új eszközök, a játékmenet szinte egy az egyben a Black Flaget idézi. Tehát hajózunk, kalózkodunk, kikötünk, futkosunk, hajózunk, kalózkodunk... és ez így megy végig. Az új város, Port au Prince nem nyújt semmi extrát, ahogy az újdonságnak beharangozott rabszolga-szabadítás sem.
Ennek ellenére a Freedom Cry mégis az eddigi legjobb DLC, ami Assassin's Creed játékhoz megjelent és aki rajongott a negyedik epizódért, annak kötelező a beszerzése. A többiek, akik nem rajongtak a kalózos felvetésért reménykedjenek, hogy ez a vonal kap egy önálló franchise-t és visszatalál a saját útjára az Assassin's Creed sorozat.
A Black Flag hiába volt gyönyörű, nem volt kellően változatos és a főhős, Edward Kenway is abszolút unszimpatikus volt. Éppen ezért kicsit félve töltöttem be a Freedom Cry nevet kapott DLC-t, ám ezúttal ez az óvatosság teljesen alaptalan volt. Az új csomag ugyanis egy új hőst ad, a negyedik részben Kenway szárnysegédjeként tevékenykedő Adéwalét. Ez a húzás pedig telitalálat volt, hiszen az egykoron rabszolgaként élő Adéwalé sokkal szimpatikusabb, mint egykori kapitánya.
A sztoriról nem érdemes túl sokat elárulni, mivel elég nagy gondokkal küzd az egész. Ennek ellenére az új hős szimpatikus és intelligens, kicsit több dolog hajtja, mint Kenwayt, aki mindössze a hírnévre és pénzre utazott. A Freedom Cry egyébként magyarázatot ad arra is, mi lett az egykori kapitány sorsa, de természetesen ezt sem áruljuk el, mindenki derítse ki maga.
Adéwalé más harcmodorral bír, mint a sorozat eddigi hősei. Az új szereplő két kard helyett egy hatalmas machete azaz bozótvágó büszke tulajdonosa és bizony igen brutális kivégző mozdulatokat tud végrehajtani a segítségével. Pisztoly helyett pedig egy mordály van a tulajdonában és ezzel jóval hatékonyabb, mint Kenway a pisztolyaival. Az ellenfél figyelmének elterelésére pedig apró kis durranó petárdák lesznek a segítségére. De a többi eszköz (füstbomba és társai) is visszatér.
Hiába azonban az új hős és az új eszközök, a játékmenet szinte egy az egyben a Black Flaget idézi. Tehát hajózunk, kalózkodunk, kikötünk, futkosunk, hajózunk, kalózkodunk... és ez így megy végig. Az új város, Port au Prince nem nyújt semmi extrát, ahogy az újdonságnak beharangozott rabszolga-szabadítás sem.
Ennek ellenére a Freedom Cry mégis az eddigi legjobb DLC, ami Assassin's Creed játékhoz megjelent és aki rajongott a negyedik epizódért, annak kötelező a beszerzése. A többiek, akik nem rajongtak a kalózos felvetésért reménykedjenek, hogy ez a vonal kap egy önálló franchise-t és visszatalál a saját útjára az Assassin's Creed sorozat.