MTI
Belebukott az adatgyűjtésbe a luxemburgi miniszterelnök
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök bejelentette, hogy lemond tisztségéről, miután ismeretessé vált, hogy az általa felügyelt titkosszolgálatnál törvénytelenségeket követtek el.
Előzőleg a keresztényszociális pártállású Juncker több mint kétórás beszédet tartott a parlamentben, és azt hangoztatta, hogy nem követett el olyasmit, ami indokolná távozását a kormányfői székből. A beszéd után azonban a koalíciós partner szocialisták világossá tették, hogy a miniszterelnök nem győzte meg őket, így megvonják tőle bizalmukat. Juncker ezután maga javasolta az előre hozott parlamenti választások megtartását. Csütörtökre rendkívüli kormányülést hívott össze, amelynek nyilvánvalóan a kabinet feloszlatása lesz a témája. A miniszterelnök a képviselőház előtt elmondott beszédében elismerte, hogy az elmúlt években több hibát is elkövetett a félmilliós nagyhercegség titkosszolgálata, ám akkor még azt hangoztatta: nem lát okot arra, hogy mindezért lemondjon tisztségéről.
A parlament vizsgálóbizottsága az előző pénteken elfogadott jelentésében megállapította, hogy az ország titkosszolgálatánál számos visszaélés történt, így egyebek közt törvénytelen módon hajtottak végre lehallgatásokat, gyanús ügyleteket bonyolítottak le luxusautókkal, pedofília vádját igyekeztek rábizonyítani egy főügyészre. A bizottság szerint ezért Junckernek, mint a szolgálatot felügyelő, s hivatalát 18 esztendeje ellátó kormányfőnek viselnie kell a politikai felelősséget.
Juncker a parlamenti beszédben részletesen beszámolt az egyes ügyekről. Eszerint 2000 óta öt illegális beszélgetésrögzítés történt. Ezek egyikének ő maga volt a szenvedő alanya: 2007-ben Marco Mille, a luxemburgi titkosszolgálat akkori főnöke a Junckerrel folytatott beszélgetését vette fel titokban, egy karórának álcázott készülékkel. Erről csak jóval később szerzett tudomást, de akkor sem azonnal távolította el beosztásából a túlságosan "önjáróvá" vált kémfőnököt. Juncker kijelentette: nem állítja, hogy soha nem követett el hibát, de szubjektív, személyes felelősséget nem érez a titkosszolgálatnál történtekért, hiszen nem tudott részletekbe menően minden akcióról, ő elsősorban nem a szolgálatok felügyeletével foglalkozott.
Az 58 éves néppárti politikus az európai integrációs folyamat egyik kiemelkedően fontos személyisége. Oroszlánrésze volt a maastrichti szerződés kidolgozásában, az euró létrehozásában. Hét éven át elnökölt a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain. A kormányfő elismerte, hogy politikai sorsa a parlament kezében van: a törvényhozók, ha úgy akarják, megvonhatják tőle bizalmukat. A túlzott mértékben önállósodott titkosszolgálatok viselt dolgait vizsgáló eseti bizottság jelentésének azt a megállapítását, hogy Junckernek viselnie kell a politikai felelősséget, a kormánykoalícióban részt vevő szocialisták támogatták. A parlamenti vita előtt még nem mondták ki kereken, hogy kilépnek a koalícióból. Pártvezetőjük, Alex Bodry azonban Juncker beszéde után azt mondta, hogy szabaddá kell tenni az utat az előre hozott választások megrendezése előtt. Ezt októberben tarthatják meg. A nagyhercegség polgárai egyébként csak jövő tavasszal járulnának az urnákhoz.
Előzőleg a keresztényszociális pártállású Juncker több mint kétórás beszédet tartott a parlamentben, és azt hangoztatta, hogy nem követett el olyasmit, ami indokolná távozását a kormányfői székből. A beszéd után azonban a koalíciós partner szocialisták világossá tették, hogy a miniszterelnök nem győzte meg őket, így megvonják tőle bizalmukat. Juncker ezután maga javasolta az előre hozott parlamenti választások megtartását. Csütörtökre rendkívüli kormányülést hívott össze, amelynek nyilvánvalóan a kabinet feloszlatása lesz a témája. A miniszterelnök a képviselőház előtt elmondott beszédében elismerte, hogy az elmúlt években több hibát is elkövetett a félmilliós nagyhercegség titkosszolgálata, ám akkor még azt hangoztatta: nem lát okot arra, hogy mindezért lemondjon tisztségéről.
A parlament vizsgálóbizottsága az előző pénteken elfogadott jelentésében megállapította, hogy az ország titkosszolgálatánál számos visszaélés történt, így egyebek közt törvénytelen módon hajtottak végre lehallgatásokat, gyanús ügyleteket bonyolítottak le luxusautókkal, pedofília vádját igyekeztek rábizonyítani egy főügyészre. A bizottság szerint ezért Junckernek, mint a szolgálatot felügyelő, s hivatalát 18 esztendeje ellátó kormányfőnek viselnie kell a politikai felelősséget.
Juncker a parlamenti beszédben részletesen beszámolt az egyes ügyekről. Eszerint 2000 óta öt illegális beszélgetésrögzítés történt. Ezek egyikének ő maga volt a szenvedő alanya: 2007-ben Marco Mille, a luxemburgi titkosszolgálat akkori főnöke a Junckerrel folytatott beszélgetését vette fel titokban, egy karórának álcázott készülékkel. Erről csak jóval később szerzett tudomást, de akkor sem azonnal távolította el beosztásából a túlságosan "önjáróvá" vált kémfőnököt. Juncker kijelentette: nem állítja, hogy soha nem követett el hibát, de szubjektív, személyes felelősséget nem érez a titkosszolgálatnál történtekért, hiszen nem tudott részletekbe menően minden akcióról, ő elsősorban nem a szolgálatok felügyeletével foglalkozott.
Az 58 éves néppárti politikus az európai integrációs folyamat egyik kiemelkedően fontos személyisége. Oroszlánrésze volt a maastrichti szerződés kidolgozásában, az euró létrehozásában. Hét éven át elnökölt a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain. A kormányfő elismerte, hogy politikai sorsa a parlament kezében van: a törvényhozók, ha úgy akarják, megvonhatják tőle bizalmukat. A túlzott mértékben önállósodott titkosszolgálatok viselt dolgait vizsgáló eseti bizottság jelentésének azt a megállapítását, hogy Junckernek viselnie kell a politikai felelősséget, a kormánykoalícióban részt vevő szocialisták támogatták. A parlamenti vita előtt még nem mondták ki kereken, hogy kilépnek a koalícióból. Pártvezetőjük, Alex Bodry azonban Juncker beszéde után azt mondta, hogy szabaddá kell tenni az utat az előre hozott választások megrendezése előtt. Ezt októberben tarthatják meg. A nagyhercegség polgárai egyébként csak jövő tavasszal járulnának az urnákhoz.