MTI
"Az embereknek nem kell félniük a megfigyelésektől"
Aki betartja a törvényeket, annak nem kell félnie a brit titkosszolgálatoktól - mondta vasárnap a brit külügyminiszter, az Amerikából Nagy-Britanniába is átterjedő adatgyűjtési botrányra reagálva.
William Hague a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában "képtelenségnek" nevezte azt a feltételezést, hogy a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a törvények megkerülésével gyűjtött adatokat brit állampolgárok adatforgalmazásáról. Hague mindazonáltal nem cáfolta, hogy a szolgálat végzett ilyen adatgyűjtést, és arra a kérdésre sem válaszolt, hogy személyesen hagyta-e jóvá a GCHQ bekapcsolódását az elektronikus adatforgalom megfigyelésére indított amerikai titkosszolgálati programba.
A The Guardian című vezető baloldali brit napilap pénteken közölt értesülése szerint a GCHQ is titkos adatgyűjtést folytatott a világ legnagyobb internetes cégeinél a hasonló megfigyelési tevékenység céljából indított amerikai titkosszolgálati programhoz kapcsolódva. A lap szerint az általa megszerzett dokumentumok arra vallanak, hogy a brit lehallgató szolgálatnak már legalább három éve, 2010 júniusa óta van hozzáférése az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott programjához. A program létéről a minap közölt egybehangzó értesüléseket a The Guardian és a The Washington Post.
A The Guardian szerint a birtokába jutott iratokból kiderül, hogy az elektronikus adatfigyelésre szakosodott GCHQ - amely a brit belső elhárítás (MI5) és a külső hírszerzés (MI6) mellett a brit kormány harmadik fő titkosszolgálati jellegű információgyűjtő ügynöksége - csak tavaly 197 hírszerzési jelentést készített a PRISM rendszer használatával szerzett adatok alapján. A PRISM használata a jelek szerint lehetővé tette a GCHQ-nak, hogy a hivatalos jogi procedúra kikerülésével jusson hozzá személyes anyagokhoz, köztük e-mail üzenetekhez, fotókhoz és videofelvételekhez Nagy-Britannián kívüli székhelyű internetes cégektől - állt a brit lap pénteki írásában.
William Hague azonban a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a GCHQ szigorú törvényi ellenőrzés mellett végzi műveleteit, a jogi keretek erőteljesek, csakúgy, mint a miniszteri felügyelet. Ennek "nettó eredményeként" a törvénytisztelő brit állampolgároknak "semmi félnivalójuk nincs" attól, hogy a brit állam vagy a titkosszolgálatok lehallgatják például a telefonhívásaikat. A brit külügyminiszter szerint a brit lakosság soha nem is fog tudomást szerezni mindarról, amit ezek az ügynökségek tesznek egyebek mellett a személyazonossági adatok ellopása ellen, vagy annak megakadályozására, hogy "egy terrorista holnap bárkit felrobbantson". Ez titkos tevékenység, és ennek megvan az oka - tette hozzá.
William Hague a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában "képtelenségnek" nevezte azt a feltételezést, hogy a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a törvények megkerülésével gyűjtött adatokat brit állampolgárok adatforgalmazásáról. Hague mindazonáltal nem cáfolta, hogy a szolgálat végzett ilyen adatgyűjtést, és arra a kérdésre sem válaszolt, hogy személyesen hagyta-e jóvá a GCHQ bekapcsolódását az elektronikus adatforgalom megfigyelésére indított amerikai titkosszolgálati programba.
A The Guardian című vezető baloldali brit napilap pénteken közölt értesülése szerint a GCHQ is titkos adatgyűjtést folytatott a világ legnagyobb internetes cégeinél a hasonló megfigyelési tevékenység céljából indított amerikai titkosszolgálati programhoz kapcsolódva. A lap szerint az általa megszerzett dokumentumok arra vallanak, hogy a brit lehallgató szolgálatnak már legalább három éve, 2010 júniusa óta van hozzáférése az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott programjához. A program létéről a minap közölt egybehangzó értesüléseket a The Guardian és a The Washington Post.
A The Guardian szerint a birtokába jutott iratokból kiderül, hogy az elektronikus adatfigyelésre szakosodott GCHQ - amely a brit belső elhárítás (MI5) és a külső hírszerzés (MI6) mellett a brit kormány harmadik fő titkosszolgálati jellegű információgyűjtő ügynöksége - csak tavaly 197 hírszerzési jelentést készített a PRISM rendszer használatával szerzett adatok alapján. A PRISM használata a jelek szerint lehetővé tette a GCHQ-nak, hogy a hivatalos jogi procedúra kikerülésével jusson hozzá személyes anyagokhoz, köztük e-mail üzenetekhez, fotókhoz és videofelvételekhez Nagy-Britannián kívüli székhelyű internetes cégektől - állt a brit lap pénteki írásában.
William Hague azonban a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a GCHQ szigorú törvényi ellenőrzés mellett végzi műveleteit, a jogi keretek erőteljesek, csakúgy, mint a miniszteri felügyelet. Ennek "nettó eredményeként" a törvénytisztelő brit állampolgároknak "semmi félnivalójuk nincs" attól, hogy a brit állam vagy a titkosszolgálatok lehallgatják például a telefonhívásaikat. A brit külügyminiszter szerint a brit lakosság soha nem is fog tudomást szerezni mindarról, amit ezek az ügynökségek tesznek egyebek mellett a személyazonossági adatok ellopása ellen, vagy annak megakadályozására, hogy "egy terrorista holnap bárkit felrobbantson". Ez titkos tevékenység, és ennek megvan az oka - tette hozzá.