MTI
"Rákos falvak" netes térképei terjednek Kínában
Miután a kínai vezetés múlt hét végén hivatalosan is elismerte a "rákos falvak" létezését, megindult a találgatás a kínai interneten, mennyi érintett terület lehet Kína-szerte. Az illetékes minisztérium mintegy 30-ra teszi a számukat.
Jól mutatja a lakosság téma iránti érdeklődését, hogy az elmúlt napokban vírusszerűen terjednek a kínai interneten az ország "rákos falvait" feltüntető térképek. Az elnevezés olyan, többnyire ipari központok, gyárak mellett fekvő településeket takar, melyek lakói a létesítmények kibocsátásának következtében nagyobb valószínűséggel betegszenek meg. Létezésüket - hosszú évek hallgatása után - a múlt hét végén ismerte el hivatalosan is a kínai vezetés, mondván, hogy azok kialakulásához az elmúlt évtizedek kontrollálatlan környezetszennyezése vezetett. A környezetvédelmi minisztérium konkrét településeket felsoroló listát is közzétett, eszerint kevéssel több mint 30 ilyen falu létezik ma Kínában.
A nem hivatalos becslések ugyanakkor a minisztérium adatainak sokszorosára teszik a valós számokat, mondván, akár több száz "rákos falu" is lehet ma Kínában. Az internetes szenzációvá vált egyik ilyen térkép például 27 tartományban 247 ilyen helységet jelöl. A négy évvel ezelőtt az első ilyen térképet megrajzoló Teng Fej hongkongi újságíró a kínai sajtónak a hétvégén úgy fogalmazott: bár a falvak nagy része az ország keleti és középső tartományaiban található, a nyugati régiók sem maradtak érintetlenek. Az újságíró emlékeztetett: még a hivatalos becslések szerint is mintegy 18 ezer olyan vegyi üzem van, melyeknek mérgező anyagai a talajvízben köszönnek vissza, kibocsátása pedig hozzájárult a rákos megbetegedések számának növekedéséhez.
A Global Times című lap e témával foglalkozó cikkében Ma Csünt, az ország egyik vezető környezetvédelmi szakemberét idézi, aki szerint a kínai vezetés múlt heti beismerése mindenképp pozitív jelzés, mert azt mutatja, hogy a kérdéssel foglalkozni kezdtek a döntéshozók is.
Mások azt húzzák alá, elkeserítő, hogy a kérdésben mindenekelőtt az egyébként is sok szempontból hátrányt szenvedő falusi közösségek az érintettek. A vidéki lakosoknak is biztosítani kell a városi lakosok által megszokott tisztaságú vizet - mondta többek között Taj Hszing-ji egyetemi professzor a sina.com internetes portálnak. A kínai mikroblogokon több százezer bejegyzés született már a témában, a közösség tagjainak többsége sajnálatát és döbbenetét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az országban sem a levegő, sem a víz, sem az élelmiszerek minőségét illetően nem lehet nyugodt szívvel aludni. Többen azt a kérdést teszik fel, hol van biztonságban az ember Kínában, emlékeztetve: Pekingtől mindössze 50 kilométerre is van egy "rákos falu".
Jól mutatja a lakosság téma iránti érdeklődését, hogy az elmúlt napokban vírusszerűen terjednek a kínai interneten az ország "rákos falvait" feltüntető térképek. Az elnevezés olyan, többnyire ipari központok, gyárak mellett fekvő településeket takar, melyek lakói a létesítmények kibocsátásának következtében nagyobb valószínűséggel betegszenek meg. Létezésüket - hosszú évek hallgatása után - a múlt hét végén ismerte el hivatalosan is a kínai vezetés, mondván, hogy azok kialakulásához az elmúlt évtizedek kontrollálatlan környezetszennyezése vezetett. A környezetvédelmi minisztérium konkrét településeket felsoroló listát is közzétett, eszerint kevéssel több mint 30 ilyen falu létezik ma Kínában.
A nem hivatalos becslések ugyanakkor a minisztérium adatainak sokszorosára teszik a valós számokat, mondván, akár több száz "rákos falu" is lehet ma Kínában. Az internetes szenzációvá vált egyik ilyen térkép például 27 tartományban 247 ilyen helységet jelöl. A négy évvel ezelőtt az első ilyen térképet megrajzoló Teng Fej hongkongi újságíró a kínai sajtónak a hétvégén úgy fogalmazott: bár a falvak nagy része az ország keleti és középső tartományaiban található, a nyugati régiók sem maradtak érintetlenek. Az újságíró emlékeztetett: még a hivatalos becslések szerint is mintegy 18 ezer olyan vegyi üzem van, melyeknek mérgező anyagai a talajvízben köszönnek vissza, kibocsátása pedig hozzájárult a rákos megbetegedések számának növekedéséhez.
A Global Times című lap e témával foglalkozó cikkében Ma Csünt, az ország egyik vezető környezetvédelmi szakemberét idézi, aki szerint a kínai vezetés múlt heti beismerése mindenképp pozitív jelzés, mert azt mutatja, hogy a kérdéssel foglalkozni kezdtek a döntéshozók is.
Mások azt húzzák alá, elkeserítő, hogy a kérdésben mindenekelőtt az egyébként is sok szempontból hátrányt szenvedő falusi közösségek az érintettek. A vidéki lakosoknak is biztosítani kell a városi lakosok által megszokott tisztaságú vizet - mondta többek között Taj Hszing-ji egyetemi professzor a sina.com internetes portálnak. A kínai mikroblogokon több százezer bejegyzés született már a témában, a közösség tagjainak többsége sajnálatát és döbbenetét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az országban sem a levegő, sem a víz, sem az élelmiszerek minőségét illetően nem lehet nyugodt szívvel aludni. Többen azt a kérdést teszik fel, hol van biztonságban az ember Kínában, emlékeztetve: Pekingtől mindössze 50 kilométerre is van egy "rákos falu".