SG.hu·
Digitális másolásvédelem kerülhet a HTML5-be
A Microsoft, a Google és a Netflix közös elképzelése komoly vitát váltott ki. A nyílt forráskódú szakértők nem lelkesednek azért, hogy digitális másolásvédelmet integráljanak a HTML5-be.
A három cég már be is nyújtotta a W3C webszabványosítási konzorciumhoz az ötletet leíró dokumentumot. Az Encrypted Media Extensions című előterjesztést a BBC is támogatásáról biztosította. A javaslat értelmében létre kell hozni olyan csatlakozási pontokat, amelyeken keresztül a böngészőket a tartalomtitkosító rendszerekhez lehet kapcsolni. Bár a leírás alapvetően nem ragaszkodik a DRM megoldásokhoz, de számos szakember mégis úgy érzi: amennyiben elfogadják az elképzelést, akkor ebbe az irányba történhet előrelépés.
A BBC azzal indokolta a támogatását, hogy nem valószínű, hogy belátható időn belül már nem lesz szükség az online streamelt videók tartalomvédelmére, vagyis egy szükséges lépésről van szó. Éppen ezért a BBC kiáll a szükséges mechanizmusok szabványosítása mellett. Ezeket a módszereket azért akarják alkalmazni, hogy a tartalmakat csak bizonyos platformokon tegyék elérhetővé, ehhez azonban az is kell, hogy az új rendszerek olyan fejlettek legyenek, hogy a kijátszásukat már büntetőjogilag is nyomon lehessen követni.
Glynn Moody nyílt forráskódú aktivista nem érti a BBC pálfordulását, hiszen szerinte a brit adó korábban egyértelműen kiállt a nyílt szabványok alkalmazása mellett. Moody leszögezte: a BBC azt a hatalmat akarja biztosítani magának, hogy megmondhassa a számítógépeinknek, hogy melyik tartalmat tiltsák le. Cory Doctorow, a BoingBoing szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy ha digitális másolásvédelmeket integrálnak a HTML5-be könnyen a nyílt forráskódú szoftverek betiltását vetítheti előre, hiszen a böngészők, például a Firefox forráskódjának megváltoztatásával, könnyen kijátszható lennének ezek a DRM-megoldások. Kérdés, hogy erre azután mit lépnének a cégek. Szerinte "a szórakoztatóipari társaságok egy teljesen megőrült csoportja" támogatja ezt az elképzelést.
A HTML5 kapcsán tavaly szeptemberben derült ki, hogy 2016-ig lezárulhat a szabványosítási folyamat. A fő problémát az jelenti, hogy a vetélytársaknak számító böngészőfejlesztők nehezen tudnak közös álláspontot kialakítani.
A három cég már be is nyújtotta a W3C webszabványosítási konzorciumhoz az ötletet leíró dokumentumot. Az Encrypted Media Extensions című előterjesztést a BBC is támogatásáról biztosította. A javaslat értelmében létre kell hozni olyan csatlakozási pontokat, amelyeken keresztül a böngészőket a tartalomtitkosító rendszerekhez lehet kapcsolni. Bár a leírás alapvetően nem ragaszkodik a DRM megoldásokhoz, de számos szakember mégis úgy érzi: amennyiben elfogadják az elképzelést, akkor ebbe az irányba történhet előrelépés.
A BBC azzal indokolta a támogatását, hogy nem valószínű, hogy belátható időn belül már nem lesz szükség az online streamelt videók tartalomvédelmére, vagyis egy szükséges lépésről van szó. Éppen ezért a BBC kiáll a szükséges mechanizmusok szabványosítása mellett. Ezeket a módszereket azért akarják alkalmazni, hogy a tartalmakat csak bizonyos platformokon tegyék elérhetővé, ehhez azonban az is kell, hogy az új rendszerek olyan fejlettek legyenek, hogy a kijátszásukat már büntetőjogilag is nyomon lehessen követni.
Glynn Moody nyílt forráskódú aktivista nem érti a BBC pálfordulását, hiszen szerinte a brit adó korábban egyértelműen kiállt a nyílt szabványok alkalmazása mellett. Moody leszögezte: a BBC azt a hatalmat akarja biztosítani magának, hogy megmondhassa a számítógépeinknek, hogy melyik tartalmat tiltsák le. Cory Doctorow, a BoingBoing szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy ha digitális másolásvédelmeket integrálnak a HTML5-be könnyen a nyílt forráskódú szoftverek betiltását vetítheti előre, hiszen a böngészők, például a Firefox forráskódjának megváltoztatásával, könnyen kijátszható lennének ezek a DRM-megoldások. Kérdés, hogy erre azután mit lépnének a cégek. Szerinte "a szórakoztatóipari társaságok egy teljesen megőrült csoportja" támogatja ezt az elképzelést.
A HTML5 kapcsán tavaly szeptemberben derült ki, hogy 2016-ig lezárulhat a szabványosítási folyamat. A fő problémát az jelenti, hogy a vetélytársaknak számító böngészőfejlesztők nehezen tudnak közös álláspontot kialakítani.