MTI
Mindenhonnan Kínába áramlik az elektronikus szemét
A világ elektronikai hulladékának fele minden évben Kínában landol, komoly környezeti károkat okozva a kelet-ázsiai országban - írja összeállításában a Cajhszin gazdasági és pénzügyi magazin.
Az újság a kínai tudományos akadémia kutatóit idézi, akik számítása szerint a világ 40 millió tonnás elektronikai hulladékából 28 millió végzi minden évben Kínában. Az Egyesült Államok például e-hulladékának - így többek közt kidobott számítógépeinek, mobiltelefonjainak, mosógépeinek, televízióinak - 80 százalékát szállítja a kelet-ázsiai országba, de Európából és a szomszédos országból is komoly mennyiségek érkeznek. A mérgező anyagokat tartalmazó, környezetet károsító anyagok kezelése komoly gondot okoz a tartományi kormányzatoknak, amelyek központi tilalommal próbálják elejét venni a lerakásnak, a probléma megoldása azonban továbbra is várat magára.
Az elektronikus hulladék környezetkárosító hatása ellenére tömegek számára elsődleges megélhetési forrást jelent - emlékeztet a Cajhszin írása. Kínában egész városok élnek a kidobott elektronikai berendezések szétszereléséből és a bennük lévő anyagok hasznosításából. A dél-kínai Kuangtung tartomány két városa, Longtang és Kujjü is egyfajta újrahasznosító-üzemként működik, utóbbi családjainak több mint 80 százaléka, vagyis több mint 30 ezer ember dolgozik például az iparban. Ők évente 15 millió tonna e-szemetet dolgoznak fel, melyből évente mintegy 5 tonna aranyat, egy tonna ezüstöt "termelnek ki", 150 millió dollár értékben. Egy másik statisztika szerint ugyanakkor a 6 év alatti gyermekek 85 százaléka ólommérgezésben szenved, a föld és a talajvíz nehézfémekkel, ónnal, krómmal szennyezett.
Az elektronikus hulladék újrahasznosítását illetően a kínai kormány 2011 elején léptetett életbe egy új rendelkezést, mely szerint az érintett vállalatok mindegyikét légszennyezés-biztosan kell kialakítani, s azoknak a dolgozók egészségét védő felszerelésekkel kell rendelkezniük. A jogszabály betartatása mindezidáig nem sikerült teljes mértékben, a környezeti kérdések okozta egyre nagyobb társadalmi felháborodást kezelni próbáló tartományi kormányzatok ugyanakkor a korábbinál erélyesebben lépnek fel a gond megoldása érdekében. Jó példája ennek a Kujjü melletti Longtang, ahol az iparág a tartományi jogszabályi szigorítási miatt van hanyatlóban - írja a Cajhszin.
Az újság a kínai tudományos akadémia kutatóit idézi, akik számítása szerint a világ 40 millió tonnás elektronikai hulladékából 28 millió végzi minden évben Kínában. Az Egyesült Államok például e-hulladékának - így többek közt kidobott számítógépeinek, mobiltelefonjainak, mosógépeinek, televízióinak - 80 százalékát szállítja a kelet-ázsiai országba, de Európából és a szomszédos országból is komoly mennyiségek érkeznek. A mérgező anyagokat tartalmazó, környezetet károsító anyagok kezelése komoly gondot okoz a tartományi kormányzatoknak, amelyek központi tilalommal próbálják elejét venni a lerakásnak, a probléma megoldása azonban továbbra is várat magára.
Az elektronikus hulladék környezetkárosító hatása ellenére tömegek számára elsődleges megélhetési forrást jelent - emlékeztet a Cajhszin írása. Kínában egész városok élnek a kidobott elektronikai berendezések szétszereléséből és a bennük lévő anyagok hasznosításából. A dél-kínai Kuangtung tartomány két városa, Longtang és Kujjü is egyfajta újrahasznosító-üzemként működik, utóbbi családjainak több mint 80 százaléka, vagyis több mint 30 ezer ember dolgozik például az iparban. Ők évente 15 millió tonna e-szemetet dolgoznak fel, melyből évente mintegy 5 tonna aranyat, egy tonna ezüstöt "termelnek ki", 150 millió dollár értékben. Egy másik statisztika szerint ugyanakkor a 6 év alatti gyermekek 85 százaléka ólommérgezésben szenved, a föld és a talajvíz nehézfémekkel, ónnal, krómmal szennyezett.
Az elektronikus hulladék újrahasznosítását illetően a kínai kormány 2011 elején léptetett életbe egy új rendelkezést, mely szerint az érintett vállalatok mindegyikét légszennyezés-biztosan kell kialakítani, s azoknak a dolgozók egészségét védő felszerelésekkel kell rendelkezniük. A jogszabály betartatása mindezidáig nem sikerült teljes mértékben, a környezeti kérdések okozta egyre nagyobb társadalmi felháborodást kezelni próbáló tartományi kormányzatok ugyanakkor a korábbinál erélyesebben lépnek fel a gond megoldása érdekében. Jó példája ennek a Kujjü melletti Longtang, ahol az iparág a tartományi jogszabályi szigorítási miatt van hanyatlóban - írja a Cajhszin.