SG.hu·
A spanyol Legfelsőbb Bíróság vizsgálja a kormány internet feletti kontrollját
A spanyol Legfelsőbb Bíróság vizsgálja annak kérdését, a kalózkodás elleni intézkedések eredményessége érdekében milyen terjedelmű felügyeletet gyakorolhat a kormány az internet felett. A nemzeti bíróság döntése akár globálisan is éreztetheti hatását.
A spanyol Internethasználók Szövetsége kezdeményezte azt az eljárást, amelynek keretében a Legfelsőbb Bíróság a kormány kalózkodás elleni intézkedési hatáskörét fogja vizsgálni. Az internetező érdekvédők a március 1-jétől hatályos új kalózkodási törvény miatt fordultak a bírói szervhez, az ugyanis szerintük a világháló felett gyakorolt túlzott kormányzati kontrollal egyenértékű.
A Zapatero-kormány volt kulturális minisztere után Sinde-törvényként ismert jogszabályt az előző kormány dolgozta ki, de annak hatálybalépéséről már a decemberben hivatalba lépő, Mariano Rajoy miniszterelnök vezette kormányzat döntött. Utóbbi dolgozta ki a kalózkodás elleni törvény végrehajtási kódexét is, amelynek értelmében egy, a kormány által delegált tagokból álló bizottság határoz arról, az egyes weboldalak illegálisan közzétett tartalmat szolgáltatnak-e. Az érintett oldalaknak figyelmeztetést küldenek, és amennyiben nem változtatnak jogsértő működésükön, bíróság szankcionálhatja tevékenységüket.
A kalózkodás elleni törvényt kidolgozásától kezdve heves lakossági ellenállás kísérte, a hatályba lépéséről szóló döntést követően pedig bojkott felhívások, szervezett hackertámadások, és újabb tiltakozási akciók indultak el. A kritikusok oldalán ugyanakkor nem pusztán szervezetlen kalózok állnak, hanem civil jogvédők, jogászok, akadémikusok is, akik leghatékonyabb eszközként a bíróságon támadják a törvényt, amellyel lassíthatják a végrehajtási folyamatot, de akár az intézkedés jogalkotói felülvizsgálatát is elérhetik.
Az Internethasználók Szövetsége a bíróság előtt azzal érvel, a törvény végrehajtási kódexe bizonytalan jogi helyzetet teremt, amellyel veszélyezteti az olyan alapjogok érvényesülését, mint a szólás és információ szabadsága. Az ilyen irányú aggodalmak más országok kalózkodás elleni tervei esetén is felmerültek, ugyanígy másutt is megkérdőjelezték a szellemi tulajdon védelme érdekében felmerülő kormányzati kontroll fokozásának szükségességét. A zenei portál szerint várható, hogy a spanyol bírósági ügy az Európai Bíróság elé kerül majd, így az ügyben hozott állásfoglalás nem csak nemzeti, de nemzetközi szinten is érezteti majd hatását.
A spanyol Internethasználók Szövetsége kezdeményezte azt az eljárást, amelynek keretében a Legfelsőbb Bíróság a kormány kalózkodás elleni intézkedési hatáskörét fogja vizsgálni. Az internetező érdekvédők a március 1-jétől hatályos új kalózkodási törvény miatt fordultak a bírói szervhez, az ugyanis szerintük a világháló felett gyakorolt túlzott kormányzati kontrollal egyenértékű.
A Zapatero-kormány volt kulturális minisztere után Sinde-törvényként ismert jogszabályt az előző kormány dolgozta ki, de annak hatálybalépéséről már a decemberben hivatalba lépő, Mariano Rajoy miniszterelnök vezette kormányzat döntött. Utóbbi dolgozta ki a kalózkodás elleni törvény végrehajtási kódexét is, amelynek értelmében egy, a kormány által delegált tagokból álló bizottság határoz arról, az egyes weboldalak illegálisan közzétett tartalmat szolgáltatnak-e. Az érintett oldalaknak figyelmeztetést küldenek, és amennyiben nem változtatnak jogsértő működésükön, bíróság szankcionálhatja tevékenységüket.
A kalózkodás elleni törvényt kidolgozásától kezdve heves lakossági ellenállás kísérte, a hatályba lépéséről szóló döntést követően pedig bojkott felhívások, szervezett hackertámadások, és újabb tiltakozási akciók indultak el. A kritikusok oldalán ugyanakkor nem pusztán szervezetlen kalózok állnak, hanem civil jogvédők, jogászok, akadémikusok is, akik leghatékonyabb eszközként a bíróságon támadják a törvényt, amellyel lassíthatják a végrehajtási folyamatot, de akár az intézkedés jogalkotói felülvizsgálatát is elérhetik.
Az Internethasználók Szövetsége a bíróság előtt azzal érvel, a törvény végrehajtási kódexe bizonytalan jogi helyzetet teremt, amellyel veszélyezteti az olyan alapjogok érvényesülését, mint a szólás és információ szabadsága. Az ilyen irányú aggodalmak más országok kalózkodás elleni tervei esetén is felmerültek, ugyanígy másutt is megkérdőjelezték a szellemi tulajdon védelme érdekében felmerülő kormányzati kontroll fokozásának szükségességét. A zenei portál szerint várható, hogy a spanyol bírósági ügy az Európai Bíróság elé kerül majd, így az ügyben hozott állásfoglalás nem csak nemzeti, de nemzetközi szinten is érezteti majd hatását.