MTI
Az első fényképes haditudósító
A kolozsvári születésű Szathmári Pap Károly (1812-1887) festő, fotográfus, nyomdász, a világ első fényképes haditudósítója életéről, munkásságáról tart vetített képes előadást Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész Budapesten, a Közép-Európai Kulturális Intézetben.
Szathmári Pap Károlynak 2012. január 11-én lesz születése 200. évfordulója, amely egyben a román fotográfia napja is - mondta el Módos Péter, az intézet igazgatója. Murádin Jenő művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja kismonográfiát írt Szathmári Pap Károlyról, amely 2003-ban a Kriterion Kiadónál jelent meg. Ebben a könyvben írta, hogy a kolozsvári fiatalember azzal szerzett nemzetközi hírnevet, hogy "képmegrögzítő" felszerelésével elment a krími háborúba (1853-1856), megörökítette a tájat, az erődítményeket, a csatatereket a szembenálló csapatokkal, és a katonai vezetőket is. Szabad bejárása volt mind az orosz, mind a török táborba. A csaknem 200 elkészült képet albumba gyűjtötte össze és 1855-ben bemutatta a párizsi világkiállításon.
Egy általa készített krími háborús fotográfia - alig 70 maradt meg
Ezzel a munkájával nagy ismertségre tett szert és számos díjjal jutalmazták. Elkészült képeit felajánlotta Európa vezető uralkodóinak, Viktória királynőnek, III. Napóleonnak és Ferenc Józsefnek is. A franciaországi példányt 1871-ben tűz pusztította el, Viktória királynő arcmása is elégett, az osztrák és német példányok a második világháború alatt tűntek el, a művész bukaresti házát pedig 1944-ben bombatalálat érte és gyűjteménye teljesen elpusztult.
Zsákmányért harcoló katona a krími háború Duna menti hadszínterén (1854)
Szathmári Pap Károly Bécsben a képzőművészeti egyetemre járt, Itáliában több helyen tanult, majd visszatért szülőföldjére. 1842-ben folyóiratot indított Erdély képekben címmel, amelyet kőnyomatos képeivel illusztrált. Kivételes munkája az 1842-es erdélyi országgyűlés küldötteiről készített arcképcsarnoka, az ott rajzolt majd litografált munkáiból ma mintegy 70 kép ismert.
1843-ban Bukarestben telepedett le, ahol elismert és sokat foglalkoztatott udvari festő és fotográfus lett. Négy nyelven beszélt és korának befolyásos személyisége lett. Ötven év alatt négy román uralkodó vette igénybe rajzoló és fényképező tehetségét. Ötször házasodott és rengeteget utazott: bejárta egész Kínát és Szibériába is eljutott, 1881-ben a budapesti Műcsarnok állította ki több akvarelljét.
Szathmári Pap Károlynak 2012. január 11-én lesz születése 200. évfordulója, amely egyben a román fotográfia napja is - mondta el Módos Péter, az intézet igazgatója. Murádin Jenő művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja kismonográfiát írt Szathmári Pap Károlyról, amely 2003-ban a Kriterion Kiadónál jelent meg. Ebben a könyvben írta, hogy a kolozsvári fiatalember azzal szerzett nemzetközi hírnevet, hogy "képmegrögzítő" felszerelésével elment a krími háborúba (1853-1856), megörökítette a tájat, az erődítményeket, a csatatereket a szembenálló csapatokkal, és a katonai vezetőket is. Szabad bejárása volt mind az orosz, mind a török táborba. A csaknem 200 elkészült képet albumba gyűjtötte össze és 1855-ben bemutatta a párizsi világkiállításon.
Egy általa készített krími háborús fotográfia - alig 70 maradt meg
Ezzel a munkájával nagy ismertségre tett szert és számos díjjal jutalmazták. Elkészült képeit felajánlotta Európa vezető uralkodóinak, Viktória királynőnek, III. Napóleonnak és Ferenc Józsefnek is. A franciaországi példányt 1871-ben tűz pusztította el, Viktória királynő arcmása is elégett, az osztrák és német példányok a második világháború alatt tűntek el, a művész bukaresti házát pedig 1944-ben bombatalálat érte és gyűjteménye teljesen elpusztult.
Zsákmányért harcoló katona a krími háború Duna menti hadszínterén (1854)
Szathmári Pap Károly Bécsben a képzőművészeti egyetemre járt, Itáliában több helyen tanult, majd visszatért szülőföldjére. 1842-ben folyóiratot indított Erdély képekben címmel, amelyet kőnyomatos képeivel illusztrált. Kivételes munkája az 1842-es erdélyi országgyűlés küldötteiről készített arcképcsarnoka, az ott rajzolt majd litografált munkáiból ma mintegy 70 kép ismert.
1843-ban Bukarestben telepedett le, ahol elismert és sokat foglalkoztatott udvari festő és fotográfus lett. Négy nyelven beszélt és korának befolyásos személyisége lett. Ötven év alatt négy román uralkodó vette igénybe rajzoló és fényképező tehetségét. Ötször házasodott és rengeteget utazott: bejárta egész Kínát és Szibériába is eljutott, 1881-ben a budapesti Műcsarnok állította ki több akvarelljét.
