MTI
Washington Kína internetpolitikája után érdeklődik
Az internetes oldalak blokkolására vonatkozóan kért részletes adatokat Kínától az Egyesült Államok, mondván: a kelet-ázsiai ország politikája a Kínában érdekeltséggel bíró amerikai cégekre is negatív hatással van. A tartalmak szabályozása az egészséges internetes környezet biztosítását szolgálja és megfelel a nemzetközi gyakorlatnak - válaszolta a kínai fél.
A kínai internetcenzúra számos amerikai cég számára gondot okoz, mivel honlapjaik Kínán belüli blokkolása miatt nem tudják elérni a kelet-ázsiai ország fogyasztóit. Az Egyesült Államok szeretné jobban megérteni a kínai kormány internetpolitikáját, hogy a külföldi szolgáltatók a megfelelő politikák alkalmazásával elkerülhessék a blokkolást - fogalmazott Ron Kirk amerikai kereskedelmi megbízott szerdai közleményében.
A kínai cenzúra mechanizmusára vonatkozóan - és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) átláthatóságot követelő alapelvére hivatkozva - Washington mintegy ötven darabból álló kérdéssort állított össze. A kérdések többek közt arra vonatkoznak, mi számít illegális információnak, ki felelős az internetes tartalmak blokkolásáért, az miért, milyen kritériumok alapján és milyen esetekben történik, hol tette közzé az erre vonatkozó iránymutatást a kínai kormány, illetve, hogy nyilvánosságra hozták-e a szabályokat azok bevezetése előtt. A közlemény kiemeli: a kérdésnek nem a politikai, hanem kereskedelmi hatásaira kíváncsiak.
Az Egyesült Államok WTO-hoz rendelt nagykövete hétfőn kínai kollégájának írt levélben is jelezte az amerikai aggályokat. Michael Punke ugyanakkor írásában utalt rá: az ügyet hazája nem tervezi a WTO elé vinni. Csütörtöki válaszában Csiang Jü (Jiang Yu), a pekingi külügyminisztérium szóvívője úgy fogalmazott: Kína célja a tartalmak szabályozásával az egészséges internetes környezet biztosítása, s ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Jü hozzátette: Peking hajlandó együttműködni más országokkal az internet fejlesztésén, de nem fogadja el a nemzeti ügyekbe való beavatkozást az internet szabadságára vonatkozó indokkal.
Kínában számos honlapot nem lehet elérni, így a Facebook, Twitter, YouTube közösségi oldalakat, s egyes külföldi hírportálokat azon a címen, hogy azok tartalma szociális feszültségekhez vezethet és a nemzeti biztonságot sértheti.
A kínai internetcenzúra számos amerikai cég számára gondot okoz, mivel honlapjaik Kínán belüli blokkolása miatt nem tudják elérni a kelet-ázsiai ország fogyasztóit. Az Egyesült Államok szeretné jobban megérteni a kínai kormány internetpolitikáját, hogy a külföldi szolgáltatók a megfelelő politikák alkalmazásával elkerülhessék a blokkolást - fogalmazott Ron Kirk amerikai kereskedelmi megbízott szerdai közleményében.
A kínai cenzúra mechanizmusára vonatkozóan - és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) átláthatóságot követelő alapelvére hivatkozva - Washington mintegy ötven darabból álló kérdéssort állított össze. A kérdések többek közt arra vonatkoznak, mi számít illegális információnak, ki felelős az internetes tartalmak blokkolásáért, az miért, milyen kritériumok alapján és milyen esetekben történik, hol tette közzé az erre vonatkozó iránymutatást a kínai kormány, illetve, hogy nyilvánosságra hozták-e a szabályokat azok bevezetése előtt. A közlemény kiemeli: a kérdésnek nem a politikai, hanem kereskedelmi hatásaira kíváncsiak.
Az Egyesült Államok WTO-hoz rendelt nagykövete hétfőn kínai kollégájának írt levélben is jelezte az amerikai aggályokat. Michael Punke ugyanakkor írásában utalt rá: az ügyet hazája nem tervezi a WTO elé vinni. Csütörtöki válaszában Csiang Jü (Jiang Yu), a pekingi külügyminisztérium szóvívője úgy fogalmazott: Kína célja a tartalmak szabályozásával az egészséges internetes környezet biztosítása, s ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Jü hozzátette: Peking hajlandó együttműködni más országokkal az internet fejlesztésén, de nem fogadja el a nemzeti ügyekbe való beavatkozást az internet szabadságára vonatkozó indokkal.
Kínában számos honlapot nem lehet elérni, így a Facebook, Twitter, YouTube közösségi oldalakat, s egyes külföldi hírportálokat azon a címen, hogy azok tartalma szociális feszültségekhez vezethet és a nemzeti biztonságot sértheti.