Végéhez közeledik a 30 éves PC ideje

Ez a hasonlat pár dologban sántít.
1. A PC jelenleg is elérhetõ mindenkinek. Egy Galaxy Tab/iPhone áráért olyan PC-t lehet venni, ami minimum 10x gyorsabb, de van olyan terület ahol 100x gyorsabb mint a tablet.
2. A PC felhasználóbarátabb. Egyrészt mindenki ismeri, másrészt messze nem olyan instabil, és minden szir-szarra érzékeny, mint egy tablet. PC-n nem fogsz olyan weboldalba futni, ami tableten mûködik, de PCn nem. Fordítva ennek az esélye minimum 50%.

Szóval szép és jó a tablet mint ötlet, ahogy a kommunizmus is az volt. A realitás meg jelenleg az, hogy a tabletek nem igazán jók sok mindenre. Persze lehet hogy 5 év múlva más lesz a helyzet, de ezeket olyan vicces dolgokra szokták alapozni a szagemberek, mint pl az nVidia tegra roadmapja, ahol évente 5x teljesítményt ígérnek, azonos üzemidõ (fogyasztás) mellett, 4 éven keresztül. Hát persze, álmodozni én is tudok.

De mi van, ha a perifériák pl. egy vékony kliensre vannak csatlakoztatva? Azt is PC-nek hívják?

Ez az egész vita kísértetiesen emlékeztet a 8bites korszakra, amikor az elsõ otthoni számítógépek megjelentek.
A C64 a maga 1Mhz procijával, vagy a ZX Spectrum a 3.14Mhz procijával, a kazettás adattárolással, stb. már akkor is nevetségesen gyengének számított az akkori átlaghoz képest, csakhogy volt egy óriási elõnyük: eljutottak az emberekhez.
Azaz azért cserébe, hogy ne kelljen külön épületszárnyakat felhúzni a számítógép kedvéért, drasztikusan aláadtak a teljesítménybõl, és a kompromisszum busásan megtérült: lassan de biztosan a mikrogépek átvették a nagy számítóközpontok helyét a mindennapi életben.
A 8bites korszakban is ugyanez zajlott, mint most: százával jelentek meg az új típusok, mindegyik próbálta paraméterekben felüllicitálni a másikat, miközben alig pár termék tudott hosszabb távon megmaradni a piacon: C64, Apple II, ZX Spectrum, Atari.
Ezek a gépek nem a kiemelkedõ teljesítményük miatt váltak rendkívül népszerûvé, hanem mert a megfelelõ áron adtak megfelelõ teljesítményt a megfelelõ felhasználói csoportnak és emiatt képesek voltak önálló gazdasági ökoszisztémát kialakítani maguk körül. Megindult a C64-re, Apple II-re, stb. gyártott szoftverek tömege, ami magával hozta a hardver eladások bõvülését is, ami mégtöbb szoftver fejlesztését eredményezte, és így tovább.
Jellemzõ, hogy az akkori gyártók sem értették meg, hogy nem a hardver a valódi termékük, hanem az, hogy hidat képeznek a szoftver fejlesztõk és a felhasználók között. Ezért ment csõdbe az Atari, a Commodore és a Sinclair. Hiába jöttek ki jobb, szebb, olcsóbb gépekkel, nem kellettek senkinek, mert senki sem fejlesztett rájuk, és az extra teljesítmény nem kárpótolta a szoftverek hiányát, mert a gép teljesítménye önmagában értéktelen, ha nincs, ami kihasználja.
Na ez a folyamat zajlik most a hordozható eszközök terén is. Az iOS és az Android eszközök nem a hardver teljesítménye miatt kelendõek, hanem azért, mert pont megfelelõ teljesítményt nyújtanak azokhoz az alkalmazásokhoz, amik a felhasználóknak kellenek és ezzel képesek saját gazdasági ökoszisztémát építeni maguk köré.
Nem az a kérdés tehát, hogy lesz-e egyáltalán PC monduk 20 év múlva (mert valószínûleg lesz, ahogy a nagy számítóközpontok sem haltak ki), hanem hogy az átlag háztartásokban lesz-e.
Véleményem szerint a cikkben megszólaló fejlesztõ errõl beszélt.

Mégsem lesz mátrix. Isten közvetlenül fog hozzánk szólni, bármerre is járunk O:)<

Ezek ám tök hihetõ tesztek, amikben kijön hogy a JS 10x gyorsabb a JAVAnál. Nem is értem hogy miért JAVAban vagy C++-ban írnak szervereket, mikor a JS mindent sz.rrá aláz sebességileg.

Hiszek én neked, de akkor javítsd ki a vonatkozó wiki oldalt is:
"A JavaScript esetében a futási környezet jellemzõen egy webböngészõ (JavaScript-motorja)."
Igaz, fut máshol is:
"Windowsos környezetben futtatható a wscript.exe segítségével, vagy Linuxos környezetben nodejs-szel futtatható."
Én gyanítom hogy az a JS amit belemókolsz az asp-be az szépen letöltõdik kliens oldalra, és ott fut. Bár az MS csinált már cifra dolgokat - lehetséges hogy szerver oldalon futtatnak JS-t - végülis az õ webes megoldásaik sose a sebességükrõl voltak híresek.
Az meg hogy mit mivel hasonlítsak össze... Autónál is a fékpadon mért teljesítmény a mérvadó, nem amit a motor kiad. Mivel te nem egy csupasz blokkra fogsz ráülni, és élvezni attól hogy brümmög alattad, hanem a hajtáslánc után a kerekekre kerülõ teljesítménynek fogsz örülni.

Az angol szóhasználatban a PC és a laptop nem mosódik össze. Ezért a magyar fordításban gyakran félreérthetõ dolgok születnek.

Olyan ez, mint a "szövegszerkesztõ". Nálunk minden az, amibe szöveget kell gépelni, az angolban viszont a "text editor", és a "word processos" két különbözõ fogalom. Ez utóbbiból is számtalan félreértés adódik.

Én is úgy értelmeztem, hogy itt nem az "asztali gépekrõl" volt szó, hanem a PC-krõl. Szerintem a "desktop" az inkább ergonómiai kategória, mintsem technikai...

Csak egy pár link, az összehasonlítás végett:
http://shootout.alioth.debian.org/u32/which-programming-languages-are-fastest.php
http://onlyjob.blogspot.com/2011/03/perl5-python-ruby-php-c-c-lua-tcl.html

Mitõl lett a JS kliens oldali? Már '96-ban volt szerver oldalon JS, és ASP és ASP.NET alatt szintén nagyon régóta lehet szerver oldalon JavaScriptet futtatni. Ne a grafikai képességeket hasonlítsuk már össze, mert abban a többi se erõs, mindegyik csak külsõ segítséggel képes valamire ezen a téren. A nyelvben írt programokat hasonlítsuk össze, ne a böngészõ DOM kezelésének a sebességét, ami egy teljesen különbözõ motor. Olyan mintha a PHP sebességét azzal mérnéd, hogy milyen gyorsan kérdez le Oracle adatbázisból adatokat. A v8 igazán jó VM és debuggolásban is nagyon jól teljesít már (ne a böngészõben levõ változatot nézd, hanem a különálló motort). Csak mert tényel létezik JavaScript a böngészõn kívül is. (A WebOS, amit JavaScript-ben programozol se a sebessége miatt bukott meg.)